Borsos Árpád István

Borsos Árpád István (Sopron, 1944. szeptember 3. –) tanár, Kiváló Doktor-díjas geográfus, az MTA köztestületi tagja, társadalomkutató. Írói álneve B. Léránt Árpád.

Borsos Árpád István
Életrajzi adatok
Született	1944. szeptember 3. (79 éves) Magyarország, Sopron
Ismeretes mint	B. Léránt Árpád
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Kossuth Lajos Tudományegyetem Színház- és Filmművészeti Főiskola
Pályafutása
Szakterület	geográfus, társadalomkutató
Tudományos fokozat	Földtudományok doktora (2009, PTE)

Tanulmányok

Sopronbánfalván nevelkedett, ott járt általános iskolába is. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1962-ben. 1967-ben Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-orosz szakos középiskolai tanári, 1991-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán mozgóképelméleti, 2000-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szakközgazdász oklevelet.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktoriskolában 2009-ben „summa cum laude” minősítéssel védte meg disszertációját, szerzett PhD fokozatot.

Életpálya

1967-1971-ig Abaújszántón az Általános Iskola és Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese.

1971-től a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium igazgatója. Igazgatósága alatt a megszüntetés lehetőségével veszélyeztetett iskola helyzete stabilizálódott. A megye egyik legmodernebb iskolai könyvtárát avatták, majd szakosított tantervű osztály indítottak. E funkciójában bábáskodik a megyeivé, majd országossá váló, később a határon túlra is kiterjedő „Édes Anyanyelvünk” verseny kibontakoztatásában.

1975-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának főelőadója (gimnáziumi felügyelő), 1978-tól az osztály vezetője. 1983-1989 között elsősorban a Napjaink folyóirat köré csoportosuló alkotóknak megjelenést biztosító könyvsorozat szerkesztőbizottságának elnöke, felelős kiadója. 1986-ban a Magyar Comenius Társaság alapító tagja, 1992-ig a számvizsgáló bizottságé is, a Comenius Emlékérem tulajdonosa.

1989-től a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának, illetve jogutódainak osztályvezető-helyettese, osztályvezetője, főtanácsosa.

1996-tól a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági főosztályán főtanácsos.

1998-2001 között az Országos Rádió és Televízió Testület főosztályvezető-helyettese.

2001-től szellemi szabadfoglalkozású, óraadó közép- és felsőoktatásban, tudományos kutató, szakértő.

Tudományos tevékenység

1967: a VIII. országos Tudományos Diákköri Konferencián pályadíj (II.)

1972-1973: az MTA Nyelvtudományi Intézetének ösztöndíjas külsős kutatója. Témája a sajtó nyelvében elterjedt idegen szavak vizsgálata (vö. Grétsy L.: Mai magyar nyelvünk. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.).

1990-től a tudományos és a szakmai élet különböző intézményeihez (MTA Szociológiai Intézet, KLTE, OPAKFI, HSC) kötődő, elsősorban mozgóképszakmai kutatások résztvevője (vö. http://mta.hu/hatteranyagok/magyar-tudomanyos-muvek-tara).

2002-től a PTE TTK Földtudományok Doktoriskolához kötődően, később szellemi szabadfoglalkozásúként kulturális-, innováció- és településföldrajzi kutatásokat folytat. Közel félszáz tanulmány és két önálló tanulmánykötet jelzi e tevékenységet. A magyar geográfiában elsőként foglalkozik egy új tudományterület, a filmföldrajz tudomány-rendszertani helyének meghatározásával, kutatási területének bemutatásával és lehetséges módszereinek felvillantásával.

Legfontosabb munkák

Önálló kötetek

• A mozi mint innováció magyarországi elterjedése, a hálózat alakulásának földrajzi jellemzői napjainkig. PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola – Publikon Kiadó, Pécs, 2009. 158 p.
• Filmföldrajz. Tanulmányok egy új diszciplína tárgyköréből. (Geography of film. Papers from field of a new discipline). Geographia Pannonica Nova 12. PTE TTK Földrajzi Intézet – Publikon Kiadó, Pécs, 2011. 185 p.
• Az utolsó pillanatban. Adalékok a M. Kir. „Rákóczi Ferenc” Gyalogsági Hadapródiskola történetéhez. – Aposztróf Kiadó, Budapest, 2016. 255 p.
• Az utolsó pillanat után. További adalékok a M. Kir. „Rákóczi Ferenc” Gyalogsági Hadapródiskola történetéhez. – Biró Family Nyomda és Kiadó, Budapest, 2021. 229 p.

Legfontosabb közlemények

• A moziüzemeltetés racionalizálásának lehetőségei. Borsodi Szemle. 1989/4. szám pp. 68-75.
• A helyi televíziózás fejlődése Magyarországon. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről 35. Pécs, 2003. 24 p.
• A magyar mozihálózatról tértudományi megközelítésben Tér és Társadalom 2004/3. szám, pp.77-89.
• A helyi rádiózás fejlődése Magyarországon. In: Babák K. – Tóth J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából. PTE TTK FI, Pécs, 2004. pp. 273-283.
• Megyei jogú városaink kulturális vonzereje. Területi Statisztika 2007/3. szám, pp. 252-266.
• Egy innováció terjedésének jellegzetességei Magyarországon az e-cinema példáján. In: Görcs N. T. – Pirisi G.(szerk.): Tér – Tálentum – Tanítványok II. Publikon Kiadó, Pécs, 2010. pp. 9-20.
• Filmföldrajz, az új tudományterület? – Földrajzi Közlemények 2010. 134. sz. 4. pp. 419-430.
• A magyar játékfilmek külföldi megjelenésének térstruktúrája. Modern Geográfia, 2011. 2. szám. http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2012/02/borsos_arpad_2011_2.pdf
• Az OTK hatása az alapfokú oktatási intézményhálózatra Borsod-Abaúj-Zemplén megye alsó fokú központjaiban. In: Csapó T.–Kocsis Zs. (szerk.): Az 1971. évi OTK és hatása a hazai településrendszerre (szuburbanizáció, aprófalvak, településszerkezet). Savaria University Press, Szombathely, 2011. pp. 129-141.
• Adalékok Balatonlelle történeti településföldrajzához. Történeti Földrajzi Közlemények. 2013. 1. évf. 1-2. szám. pp 70-89.
• Adalékok Balatonboglár településföldrajzához. Településföldrajzi Tanulmányok, 2014. 2. szám, pp. 13-23.
• A közigazgatási területszervezések hatása a települések térkapcsolatára Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. In: Tésits R. – Alpek B. L.: A mi geográfiánk. Tóth József emlékezete. Geographia Pannonica Nova 18. PTE TTK Földrajzi Intézet – Publikon Kiadó, Pécs, 2015. pp. 199-210.
• Az állam- és közigazgatási területszervezések hatása a települések térkapcsolatára Somogy megyében. Településföldrajzi tanulmányok. 2018/2. pp. 31-45.
• Magyarok a világ filmgyártásában. Honismeret, 2020/1. pp. 52-57.

Írói tevékenység

Egy-egy publicisztikai írása az 1980-as évektől jelent meg napilapokban, magazinokban. 2011-2014 között a Magyar Jövőben rendszeresen adta közre írásait polgári nevén.

B. Léránt Árpád írói néven itt jelenik először verssel. Ettől kezdve szépirodalmi munkáit így jegyzi.

2015-től a Föveny című folyóiratban, 2016-tól az Ezredvégben publikál rendszeresen. Önálló kötetei mellett több antológiában olvashatók versei, elbeszélései.

Önálló kötetei

• B. Léránt Árpád: Kisvárosi boszorkányüldözés (regény). Hungarovox, Budapest, 2015. 150 p.
• B. Léránt Árpád: Asszonysorsok (elbeszélések). – Ezredvég Alapítvány, Budapest, 2017. 71 p.
• B. Léránt Árpád: Az örökség (elbeszélések). – Aposztróf Kiadó, Budapest, 2017. 167 p.
• B. Léránt Árpád: Vallomás (versek) CD 2018.

Antológiák

• SzóKincs (2014, Aposztróf Kiadó)
• SzóKincs (2015, Aposztróf Kiadó)
• Dimenziók 6 (2015, Aposztróf Kiadó)
• Pengeélen (2015, Nagy Lajos Kiadó)
• Kedvesebb hazát (2016), Nagy Lajos Kiadó)
• Lebegés (2016, Aposztróf Kiadó)
• Alföldi paletta (2016, Raszter Kiadó)
• Hogy hazataláljunk (2016, Nagy Lajos Kiadó)
• Alföldi Paletta (2017, Raszter Kiadó)
• Szárnybontogatók (2017, Raszter Kiadó)
• Kláris Antológia '18. (2018, Uránusz Kiadó)
• Újrahasznosított haza (2018, Nagy Lajos Kiadó)
• Ébredés (2018, Aposztróf Kiadó)
• Aranyhíd Antológia 2018 (2018, Adrianus Kiadó)
• Újrahasznosított Haza (2018, Nagy Lajos Kiadó)
• A Kultúra Lovagrendje Antológia 2019 (2019, Adrianus Kiadó)
• Szárnypróbálgatók 2020 (2020, Raszter Kiadó)

Családja

Nős (Jármai Mária 1965–1989, Lepedus Katalin 1990–)

Gyermekei: Borsos Éva (1968), Borsos Mária (1971)

Források

• A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1991-ben oklevelet szerzett hallgatói
• Révai Új Lexikona 3. kötet. Babits Kiadó, Szekszárd, p. 413.
• Tóth J. – Trócsányi A. (szerk.): Ki kicsoda a magyar geográfiában? PTE, Pécs, 2009. p. 39.
• Dövényi Z. – Tésits R. (szerk.): Doktoriskolánk. A Pécsi földtudományi doktori képzés 20 éve. Publikon Kiadó, Pécs, 2014. p. 223.
• Irimiás Anna: Borsos Árpád: Filmföldrajz. Földrajzi Közlemények. 2012. 136. évf. 3. sz. pp. 353-354.
• Laczkó A.: Borsos Árpád iskolái. In.: Írók és Iskolák V. NAP Kiadó, 2013. pp. 4-21.
• Ádám I. (szerk): Szikszó. Egy abaúji nagyközség története. II. R. F. K., 1981. 156 p.
• Sváb A. (szerk.): Abaúji iskolák és tanítók. Magyar Pedagógiai Társaság B-A-Z. Megyei Tagozata, 1996. 208 p.
• Bibliotheca Comeniana II. Sárospatak, 1988. p. 84.
• Bibliotheca Comeniana XIII. Sárospatak, 2007. p. 214.
• Gráf Rezső: Édes Anyanyelvünk Verseny a szakmunkásképző iskolákban. Budapest, 1979. 101 p.
• Gráf R. – Dr. Kováts D. – Nobel I.: Az „Édes Anyanyelvünk” Verseny. Sátoraljaújhely, 1988.
• Kováts D. (szerk.): A nemzeti szeretet kapuja. Az Édes anyanyelvünk” verseny 25 éve. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata, 1997. 160 p.
• Ma könyvtáravató. A hatvanötödik. Észak-Magyarország, 1974. február 9.
• Szakosított tantervű osztályok. Észak-Magyarország, 1975. február 26.