Bosznia-hercegovinai szerb népszavazás (1991)

A bosznia-hercegovinai szerb népszavazás a Bosznia-Hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés által szervezett referendum volt, melyet 1991. november 10-én tartottak Bosznia-Hercegovina jelentős szerb lakosságú részein a Jugoszláviában maradásról.

Előzmények

1990 novemberében Bosznia-Hercegovinában megtartották az első szabad választásokat, amelyek során három nacionalista párt került hatalomra. Az Alija Izetbegović által vezetett Demokratikus Akció Pártja (SDA), a Radovan Karadžić által vezetett Szerb Demokrata Párt (SDS), valamint a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), amelyet Stjepan Kljuić vezetett. Izetbegovićot megválasztották Bosznia-Hercegovina Elnökségének elnökévé, a Minisztertanács elnöke a HDZ-s Jure Pelivant, míg a Bosznia-Hercegovinai Parlament elnöke az SDS politikusa, Momčilo Krajišnik lett.

1990-ben a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) szerb tisztjeiből és a JNA pszichológiai műveleti osztályának szakértőiből álló csoport kidolgozta a RAM tervet, melynek célja a Szerbián kívüli szerbek megszervezése, az SDS ellenőrzésének megszilárdítása, valamint fegyverek és lőszerek előkészítése volt. 1990-ben és 1991-ben a horvátországi szerbek, illetve a bosznia-hercegovinai szerbek Szerb Autonóm Területeket (SAO) hoztak létre azzal a céllal, hogy később egy Nagy-Szerbia létrehozása érdekében egyesítsék őket. A JNA már 1990 szeptemberében vagy októberében megkezdte a boszniai szerbek felfegyverzését és milíciákba szervezését. Ugyanebben az évben a JNA lefegyverezte a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság Területvédelmi Erőit (TORBiH). 1991 márciusára a JNA a becslések szerint 51 900 lőfegyvert osztott szét szerb félkatonai szervezetek, és 23 298 lőfegyvert pedig az SDS tagjai között. 1991-ben és 1992 elején a szerb politikai ellenőrzés fokozása érdekében az SDS erőteljesen szerbesítette a rendőrséget. Noel Malcolm szerint „Karadžić és pártjának lépései – [szerb] autonóm régiók kikiáltása, a szerb lakosság felfegyverzése, kisebb helyi incidensek provokálása, a folyamatos nacionalista propaganda, a szövetségi hadsereg „védelmének” kérése – pontosan megegyezett azzal, amit a szerbek korábban Horvátországban tettek. Kevés megfigyelő kételkedhetett abban, hogy itt ugyanaz terv működik.”

A népszavazás

1991. október 15-i ülésén a boszniai parlament, a RAM-tervről értesülve és attól megriadva, a parlament újbóli megnyitása, Krajišnik bezárása és a szerb képviselők távozása után parlamenti frakciója segítségével jóváhagyta a „szuverenitási memorandumot”. 1991. október 24-én az SDS megalakította a bosznia-hercegovinai szerb nép nemzetgyűlését, mely népszavazás kiírása mellett döntött. Ezzel egyidejűleg kiadta az „Útmutató a bosznia-hercegovinai szerbek szerveinek szervezésére és tevékenységére rendkívüli körülmények között” című kiadványt, amely felszólította az SDS tisztviselőit, hogy hozzanak létre szerb önkormányzati testületeket és válságstábokat, biztosítsák a szerbek ellátását, és hozzanak létre kiterjedt kommunikációs hálózatokat.

A népszavazáson két kérdést tett fel a szerbeknek:

• Egyetért-e a Bosznia-Hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés 1991. október 24-iki döntésével, miszerint a szerb népnek közös jugoszláv államban kell maradnia Szerbiával, Montenegróval, a Krajinai Szerb Autonóm Területtel, a Szlavóniai, Baranyai és Nyugat-Szerémségi Szerb Autonóm Területtel és másokkal, akik a bennmaradás mellett döntöttek?

A nem szerbeket arról is megkérdezték:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy Bosznia-Hercegovinának, mint egyenrangú köztársaságnak, Jugoszlávia közös államában kell maradnia minden mással, aki ezt az álláspontot képviseli?

A népszavazás eredménye

A Jugoszláviában maradást szavazók 98%-a jóváhagyta, és ezt követően 1992. január 9-én megalakult a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság.

Kérdés	Mellette		Ellene		Érvénytelen/ üres	Összes szavazat	Összes szavazó	Százalék	Eredmény
	Szavazat	%	Szavazat	%
Az összes szerb Jugoszláviában marad	1,161,146	98.00		2.00			1,550,000	85.00	Jóváhagyva
Bosznia-Hercegovina Jugoszláviában marad	48,845								Jóváhagyva
Forrás: Direct democracy adatbázis

Következmények

1992 januárjában a Bosznia-hercegovinai Szerb Nemzetgyűlés deklarálta a Bosznia-Hercegovinai Szerb Népköztársaság kiválását a Bosznia-Hercegovinai Köztársaságból. A boszniai kormány alkotmányellenesnek és önjelöltnek nyilvánította a népszavazást, melyet nemzetközileg sem ismertek el.Később 1992. február 29. és március 1. között országos függetlenségi népszavazást tartott, amelyet a szerbek többsége bojkottált. Steven L. Burg és Paul S. Shoup a népszavazáson feltett kérdést, amely arra inspirálta a választókat, hogy a Szerbiával, Montenegróval, valamint a szerb autonóm régiókkal közös államban maradásra szavazzanak, gyakorlatilag egy Nagy-Szerbia létrehozására tett kísérletként értelmezte.

Április 7-én az Egyesült Államok és az EGK független államként ismerte el Bosznia-Hercegovinát, és április elején a nemzetközi közösség többi tagja is elismerte az országot. Azon a napon a boszniai szerb vezetők is kikiáltották a függetlenséget, és államukat Szerb Köztársaságra keresztelték át. Május 12-én a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés elfogadta „A szerb nemzet hat stratégiai célját”; Radovan Karadžić azt mondta: „Az első ilyen cél a két nemzeti közösség szétválasztása – az államok elválasztása, azoktól az ellenségeinktől való elválasztás, akik minden lehetőséget felhasználtak, különösen ebben a században, hogy megtámadjanak minket, és akik folytatnák ezt a gyakorlatot, ha ugyanabban az államban együtt maradnánk.” Május 22-én Bosznia-Hercegovinát felvették az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjai közé. Az elismerést követő egy hónapon belül megkezdődött Szarajevó ostroma, és az év végére a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) már Bosznia-Hercegovina 70%-át ellenőrizte.

Források

Könyvek

• Allen, Beverly. Rape Warfare: The Hidden Genocide in Bosnia-Herzegovina and Croatia. Ithaca: University of Minnesota Press (1996). ISBN 978-0-8014-4158-5 
• Balkan Battlegrounds: A Military History of the Yugoslav Conflict, 1990–1995. Washington: Office of Russian and European Analysis, Central Intelligence Agency (2002). ISBN 978-0-16-066472-4 
• Bugajski, Janusz. Ethnic Politics in Eastern Europe: A Guide to Nationality Policies, Organizations and Parties. Armonk: M. E. Sharpe (1995). ISBN 978-1-56324-283-0 
• The War in Bosnia-Herzegovina: Ethnic Conflict and International Intervention. Armonk: M. E. Sharpe (2000). ISBN 978-0-7656-3189-3 
• Ethnic Conflict and International Intervention: Crisis in Bosnia-Herzegovina, 1990-93: Crisis in Bosnia-Herzegovina. Routledge (2015). ISBN 9781317471011 
• Caplan, Richard. Europe and the Recognition of New States in Yugoslavia. Oxford: Cambridge University Press (2005). ISBN 978-1-139-44551-1 
• Goldstein, Ivo. Croatia: A History. London: C. Hurst & Co. (1999). ISBN 978-1-85065-525-1 
• Gow, James. The Serbian Project and its Adversaries: A Strategy of War Crimes. London: C. Hurst & Co. (2003). ISBN 978-1-85065-646-3 
• Halpern, Joel M.. Neighbors at War: Anthropological Perspectives on Yugoslav Ethnicity, Culture, and History. University Park, PA: The Pennsylvania State University (2000). ISBN 9780271044354 
• Hoare, Marko Attila. Central and Southeast European Politics Since 1989. Cambridge: Cambridge University Press, 111–136. o. (2010). ISBN 978-1-139-48750-4 
• Judah, Tim. The Serbs: History, Myth and the Destruction of Yugoslavia. New Haven: Yale University Press (2000). ISBN 978-0-300-08507-5 
• International Law Reports. Cambridge: Cambridge University Press (1999). ISBN 9780521642453 
• Europe from the Balkans to the Urals: The Disintegration of Yugoslavia and the Soviet Union. Oxford: Oxford University Press (1996). ISBN 978-0-19-829200-5 
• Nettelfield, Lara J.. Courting Democracy in Bosnia and Herzegovina. Oxford: Cambridge University Press (2010). ISBN 978-1-58544-226-3 
• Elections in Europe: A Data Handbook. Baden-Baden: Nomos (2010). ISBN 978-3-8329-5609-7 
• Ramet, Sabrina P.. The Three Yugoslavias: State-Building and Legitimation, 1918–2005. Bloomington: Indiana University Press (2006). ISBN 978-0-253-34656-8 
• Yugoslavia: Death of a Nation. New York: Penguin Books (1997). ISBN 978-0-14-026263-6 
• Bosnia Remade: Ethnic Cleansing and Its Reversal. New York: Oxford University Press (2011). ISBN 978-0-19-973036-0 
• Velikonja, Mitja. Religious Separation and Political Intolerance in Bosnia-Herzegovina. College Station: Texas A&M University Press (2003). ISBN 978-1-58544-226-3 
• Walling, Carrie Booth. All Necessary Measures: The United Nations and Humanitarian Intervention. University of Pennsylvania Press (2013). ISBN 978-0-8122-0847-4 

Egyebek

• Prosecutor vs. Radovan Karadžić – Judgement. International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia, 2016. március 26.
• Binder, David. „U.S. Recognizes 3 Yugoslav Republics as Independent”, New York Times , 1992. április 8. 
• Sudetic, Chuck. „Deaths Cast Shadow on Vote in Yugoslav Republic”, New York Times , 1992. február 29. 
• Silber, Laura. „Bosnia Declares Sovereignty”, Washington Post , 1991. október 16. 

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1991 Bosnian Serb referendum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.