Wikipédia

Július 15. vértanúinak hídja

híd Isztambulban a Boszporusz felett
(Boszporusz-híd szócikkből átirányítva)
Nem tévesztendő össze a következővel: Győzedelmes Mehmed szultán híd (Második Boszporusz-híd).
Nem tévesztendő össze a következővel: Vitéz Szelim szultán híd (Harmadik Boszporusz-híd).

A Július 15. vértanúinak hídja (törökül: 15 Temmuz Şehitler Köprüsü), korábban Boszporusz híd vagy Első Boszporusz-híd (törökül: Boğaziçi Köprüsü vagy Birinci Köprü), egy – a város európai és ázsiai felét összekötő – acélpilonos függőhíd a törökországi Isztambulban, a Boszporusz fölött. A híd a város európai, Ortaköy kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel. Hosszúsága 1560 méter, szélessége 39 méter. A pilonok közötti távolság 1074 méter, a pályaszerkezet 64 méterrel van a tenger felszíne fölött.[1] Építését 1973-ban fejezték be, akkor a világ 4. leghosszabb függőhídja volt, és a leghosszabb az Amerikai Egyesült Államok területén kívül.

Július 15. vértanúinak hídja
ElhelyezkedéseTörökország, Isztambul
Áthidalt akadályBoszporusz
Szerkezettípusfüggőhíd
Anyagacél
Legnagyobb támaszköz1074 m
Teljes hosszúsága1560 m
Szélesség39 m
Magasság169 m
TervezőSir Gilbert Roberts
Átadás ideje1973. október 30.
Elhelyezkedése
Július 15. vértanúinak hídja (Törökország)
Július 15. vértanúinak hídja
Július 15. vértanúinak hídja
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 41° 02′ 42″, k. h. 29° 02′ 02″Koordináták: é. sz. 41° 02′ 42″, k. h. 29° 02′ 02″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Július 15. vértanúinak hídja témájú médiaállományokat.

A 2016-os törökországi katonai puccskísérlet során a katonák az elsők között a Boszporusz hídjait zárták le, ezért 2016. július 25-én Binali Yıldırım miniszterelnök bejelentette, hogy a hidat a július 15-i események polgári áldozatainak tiszteletére átnevezik.[2][3][4]

Története szerkesztés

1957-ben, Törökország akkori miniszterelnöke, Adnan Menderes hozta meg a döntést, miszerint hidat kell építeni a Boszporusz fölé. A hidat a brit Sir Gilbert Roberts tervezte, az ő nevéhez fűződik számos más híd is, mint például a Humber híd, a Severn híd, a Forth Road híd, az Auckland Harbour híd és az Adomi híd. A mérnöki munkát a szintén brit Freeman Fox & Partners végezte.[1] Az építés 1970-ben kezdődött és négy évig tartott, a kivitelező a török Enka Insaat ve Sanayi építőipari vállalat volt.[1] A 200 millió dolláros projekten 35 mérnök és 400 munkás dolgozott.

Közlekedés szerkesztés

A hídon nyolc sáv helyezkedik el, mindkét oldalon három-három sávban közlekednek a járművek, a negyedik a leállósáv, és van még egy gyalogosjárda is mindkét oldalon. Munkanapokon reggel négy sávban az európai oldal felé haladhatnak az autósok, és csak két sávban Anatólia felé. Esténként a helyzet megfordul, négy sáv halad az ázsiai oldal felé és kettő az ellenkező irányba. Az első években a gyalogosok is használhatták a hidat, ma már tilos gyalogosan átkelni. Ugyanígy tilos nehéz járműveknek (kamionoknak) használni a Boszporusz hidat.

Ahhoz, hogy valaki átkelhessen a hídon, híddíjat kell fizetnie, amikor átlép az ázsiai oldalra (de fordított irányban nem). A hídkapuk ma már úgynevezett Otomatik Giriş Sistemi, azaz automatikus beléptetőrendszer alapján működnek, nem kell megállni a fizetéshez. Ez tulajdonképpen egy kis készülék, amit az autóra szerelnek, és a hozzá kapcsolódó számlát elektronikusan lehet feltölteni. A törökországi autópályák is ilyen beléptetőrendszerrel vannak ellátva. Amikor az autó elhalad az ellenőrző pont mellett, a rendszer érzékeli az OGS-készüléket, és a tulajdonos bankszámlájáról levonja az autópálya/híd használati díjának megfelelő összeget.[5] Az OGS mellett a Boszporusz-híd úgynevezett KGS-kapukkal (Kart Giriş Sistemi) is el van látva, ahol mágneskártyával lehet áthaladni a hídon. A használati díj jelenleg 3 líra. Készpénzzel ezentúl kizárólag a Győzedelmes Mehmed szultán hídon lehet majd fizetni, ami 5 kilométerrel északra található.

Különleges események szerkesztés

 
A Beylerbeyi palota a Boszporusz-híd ázsiai lábánál.
  • 2005. május 15-én Venus Williams amerikai teniszcsillag és İpek Şenoğlu török teniszezőnő ötperces játszmát játszottak a hídon. Ez volt az első teniszmérkőzés, ami két kontinensen egyszerre zajlott.
  • 2005. július 17-én a brit Formula 1-es pilóta, David Coulthard áthajtott a hídon Red Bull Racing-es autójával, a török nagydíjat megelőzően, majd leparkolt a Dolmabahçe palota kertjében. Az isztambuli nagydíj előtt, augusztusban Coulthardot megbüntette az automata figyelőrendszer, amiért fizetés nélkül hajtott át a hídon. A csapata vállalta, hogy kifizeti a 20 eurós büntetést.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c Bosphorus Bridge
  2. ↑ Boğaziçi Köprüsü'nün adı 15 Temmuz Şehitleri Köprüsü olacak. CNN Türk. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  3. ↑ Bosphorus Bridge renamed July 15 Martyrs' Bridge. TRT World. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  4. ↑ Bosphorus Bridge, Ankara’s main square to be renamed after July 15. Hürriyet Daily News. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  5. ↑ OGS. [2008. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Július_15._vértanúinak_hídja&oldid=26714579”