Bozóky Imre

magyar labdarúgó-játékvezető

Bozóky Imre (Soltvadkert, 1953. október 20.) a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) volt elnöke, nemzetközi labdarúgó-partbíró, asszisztens. A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, ügyvéd. Izsák város polgármestere. Hitvallása: Olyat kell csinálni, ami magunknak is örömet okoz és mások is becsülik.

Bozóky Imre
Személyes adatok
Teljes névBozóky Imre
Születési dátum1953. október 20.
Születési helySoltvadkert, Magyarország
Beszélt nyelvekangol
Egyéb foglalkozásügyvéd
Nemzeti játékvezetés
ÉvekBajnokságStátusz
19931996NB Iasszisztens
Nemzetközi játékvezetés
ÉvekKonföderációStátusz
19941996FIFA-tagasszisztens
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Labdarúgóként szerkesztés

Korán megismerkedett a labdarúgással, a kapus poszton szolgálta a labdarúgást. Az első igazolással rendelkező együttese a Veszprémi Vegyész (NB II-es ifjúsági csapat), egyetemi évei alatt a Szegedi EOL (NB I-es tartalékcsapat), majd szűkebb hazájában, Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti SC (NB II-es, NB III-as) egyesületében sportolt.

Labdarúgó-játékvezetőként szerkesztés

Nemzeti játékvezetés szerkesztés

1991-ben lett országos játékvezető, az NB II-es játékvezetői keret tagja. 1993-ban emelték a legfelső szintű labdarúgó-bajnokság játékvezetői keretébe. A FIFA által kezdeményezett nemzeti partbírói keret kialakításánál a JT elnöksége átminősítette. Első osztályú mérkőzéseinek száma: 3.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény
1990. szeptember 4. Sóstói Stadion, Székesfehérvár első NB I-es mérkőzés Videoton FCFC Sopron 4 : 1
1993. október 23. Révész Géza utcai stadion, Siófok utolsó NB I-es mérkőzés BFC SiófokSzombathelyi Haladás 1 : 1

Nemzetközi játékvezetés szerkesztés

A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Testülete 1994-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzésen volt a működő játékvezető segítő partbírója. Az 1994-es labdarúgó-világbajnokságot követően Hamar Lászlóval Puhl Sándor állandó segítői voltak.

Sportvezetőként szerkesztés

A Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó-szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, az MLSZ elnökségi tagja (1998), az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) fellebbviteli bizottságának tagja (2002).

1998-ban az MLSZ-ben Kovács Attila (1998-1999) elnök rendcsinálásba kezdett, ami rövid idő alatt komoly ellenállásba ütközött. Elnökségének idején a sértett vezetőtársainak hatalmaskodása komoly erkölcsi károkat okozott a nemzeti- és a nemzetközi megítélésében. A magyar kormány sportvezetése és a FIFA megegyeztek, hogy egy rendkívüli közgyűlés összehívásával oldják fel a kialakult helyzetet. Bozóky Imre a 14 tagú elnökség egyik tagja volt, majd 1999-ben ő lett az új elnök; 2006-ig tartó elnöksége Barcs Sándoré után a második leghosszabb idejű lehetett. Elnöksége idején kétszer pályázták meg – megfelelő kormányzati támogatással – a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjének megrendezését, sikertelenül.

2005 végétől 2006 elejéig újból hatalmi harcok kezdődtek az MLSZ-ben. Az elnökség visszahívta Puhl Sándort az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnöki posztjáról, és Vágner Lászlót nevezte ki. Döntés született arról is, hogy a jövőben dr. Bozóky Imre és Puhl Sándor helyett Dunai Antal mellett Kisteleki István és Mészöly Kálmán képviselje MOB-tagként a labdarúgást az olimpiai mozgalomban. Vádak, ellen vádak, majd az összehívott közgyűlés Kisteleki Istvánt választotta új elnöknek.

Az MLSZ Fair play Bizottságban és a Gyulai Futballakadémián is tevékenykedik.

Szakmai sikerek szerkesztés

2000 decemberében Michel Zen Ruffinenn a FIFA főtitkára levélben értesítette az MLSZ elnökségét, hogy Bozókyt az ifjúsági labdarúgó világbajnokság szervező bizottságának tagjává választották.

2000-ben Izsák Város Díszpolgára kitüntető címet kapta meg.

2009-ben a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó-szövetség vezetője a megye és a dél-alföldi régió futballját segítő tevékenységének elismeréseként tárgyjutalomba részesítette.

2023. március 15-én a köztársasági elnök a Magyar Érdem tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesítette.[1]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés