Brémai főpályaudvar
A brémai főpályaudvar, (németül Bremen Hauptbahnhof) Németországban, Bréma tartomány és város legfontosabb, központi pályaudvara. Észak-Németország harmadik legforgalmasabb vasúti csomópontja a hamburgi és a hannoveri állomások mögött. A német vasútállomáskategória második osztályába tartozik, ebben a kategóriában 77 német főpályaudvar található.[1]
| Brémai főpályaudvar | |
| Bremen Hauptbahnhof | |
 | |
| A főhomlokzat | |
 | |
| Cím | |
| Ország | Németország |
| Hely | Bréma,  Németország |
| Állomáskategória | 2. kategóriába tartozó vasútállomás |
| UIC állomáskód | 8013751 |
| IBNR állomáskód | 8000050 |
| Műemlékvédelmi besorolás | protected cultural heritage monument in Bremen (state) (1973–) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1847 |
| Megnyitás | 1847 |
| Építési stílus | neoreneszánsz |
| Építész(ek) | Hubert Stier |
| Felhasználási terület | vasúti pályaudvar |
| Tulajdonos | Deutsche Bahn |
| Üzemeltető | DB Station&Service |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 9 |
| Része ennek | Brémai S-Bahn |
| Szomszédos állomások |
|
| Vasútvonalak | |
| |
| Szolgáltatások | |
| Vonatok | |
| Átszállási lehetőségek | Hauptbahnhof |
| Elhelyezkedése | |
 Brémai főpályaudvar
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 53° 04′ 59″, k. h. 8° 48′ 49″Koordináták: é. sz. 53° 04′ 59″, k. h. 8° 48′ 49″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brémai főpályaudvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jelentős az ICE, InterCity, EuroCity, távolsági, valamint az éjjeli és ingázó vonatok száma. Kilenc személyforgalmú vágányon naponta 120 000 utas, 100 távolsági és 410 helyi jellegű szerelvény az állomás mutatói. A főpályaudvar a város központi, intermodális közlekedési csomópontja, az állomás előtti térre futnak be a helyi tömegközlekedési járművek, a BSAG villamosai és buszai, valamint a helyközi közlekedési egyesülés, a VBN járművei is.
Története szerkesztés
Staatsbahnhof szerkesztés
Brémában az első pályaudvart 1847-ben építette a Bréma-Hannover vasútvonal tulajdonosa, a Königlich Hannöversche Staatseisenbahnen (magyarul kb. Királyi Hannoveri Államvasutak) a mai főpályaudvar helyén. A következő években a kiindulási pontja lett a további vonalnyitásoknak: Bréma-Bremerhaven, Bréma-Oldenburg és az uelzeni vonalnak.
Hamburger Bahnhof szerkesztés
Amikor a Köln-Mindener Eisenbahn-Gesellschaft (KME) (magyarul: Köln-mindeni Vasúttársaság) 1873 májusában elérte a Hamburg-Venloer Bahn (magyarul: Hamburg-venloreni Vasút)-tal Brémát, a régi vasútállomás túlterhelt lett, mivel csak átmeneti megoldással azt közösen használták. Még ezen év augusztus 16-án nyitotta meg a KME az új, saját vasútállomását közvetlenül Staatsbahnhoftól északra, a mai Stadthalle helyén, Hamburger Bahnhof néven, de használták a „Venloer Bahnhof“ és „Parkbahnhof“ nevet is.
Hauptbahnhof szerkesztés
Az 1870-es években azt tervezték, hogy a pályaudvart egy „ékpályaudvarrá” (német nyelven: Keilbahnhof) építik át ott, ahol a Hamburg-Venloeri vasút és a Hannoveri Államvasutak pályái elágaznak. Ezen tervek dugába dőltek a gazdasági krízis miatt, így az átalakítás meghiúsult. 1880 után újra elkezdődtek a munkálatok. Az épületet Hubert Stier tervezte, a szobrokat, faragványokat Diedrich Samuel Kropp és Carl Dopmeyer. A pályaudvarral együtt átépítették a Hamburg felé vezető pályát is, amit a pályaudvartól északra egy új kanyarral kapcsoltak a régi vágányokhoz. 1907-ben még további vágánybővítéseket is végeztek az új állomáson. A régi Hamburger Bahnhofot ezután lebontották, az épület egyes részei 1954-ig egy helyi érdekű kisvasút, a Bréma-Tarnstedt vonalat szolgálta. A pályaudvart 1964-ben villamosították.
A 2000-es évektől felújították, az alagút jobb és bal oldalán egyaránt üzletek vannak. Középen találhatók a felvonók, amit a mozgáskorlátozottak is használhatnak. Sok automata jegykiadó, szelektív hulladékgyűjtő is elhelyezésre került. Az épület két végén a vakok számára készült jelmagyarázatok találhatóak. Jelen állapotában Németország egyik legkorszerűbb pályaudvarának számít.
Vágányok és állomáscsarnok szerkesztés
A brémai főpályaudvar egy északnyugat-délkelet irányú tájolású átmenő-pályaudvar (vagyis nem fejpályaudvar, mint mondjuk a Keleti vagy Nyugati pályaudvar), így a vonatokat nem kell mindig fordítgatni, vasutas nyelven szólva „körüljáratni”. 9 vágánya van a személyforgalom számára, ebből 7 a csarnokon belül, 2 azon kívül található. A teherforgalom számára 2 vágány van fenntartva, szintén a csarnokon belül.
Délkeleti irányban a pályaudvarnál záródik egy hatvágányos pályatest Osnabrück és Hannover irányába, amely 5 kilométerre keleti irányban, Hastedtnél válik szét egymástól. Északnyugati irányba tart egy darabig együtt halad a vegesacki, bremerhaveni és hamburgi vonal, majd először egy hosszú balkanyarral az oldenburgi vonal ágazik el, ami aztán áthalad a Weseren és Neustadton át jut ki a városból. A hamburgi vonal egy erős keleti-délkeleti irányt vesz, úgy tart Németország második legnagyobb városa felé. A Vegesack-Bremerhaven vonal majd csak a városon kívül ágazik el egymástól, addig közösen északi irányban haladnak rajta a vonatok.
A felvételi épület és az alagút szerkesztés
A felvételi épület a vágányok déli oldalán található. Többször is át lett alakítva, azonban az alapelv változatlan maradt. 1973-ban műemléki védelem alá került.
2000-ig három, egymás mellett haladó alagút vezetett a vágányokhoz, a poggyászalagút közepén a felvonókkal, attól balra és jobbra az utasok számára fenntartott alagutak, valaha minden vágányhoz lépcsőkkel. Miután a poggyászszállító kocsikat megszüntették, feleslegessé vált a három alagút fenntartása, így egyesítették őket a ma is látható formára.
Az 1900-as években volt építettek egy különleges felvételi épületet is a kivándorlók számára, akik Bremerhavenből indultak útnak. Ez a rész a pályaudvar keleti felén volt található. 2000 után InterCity hotelként üzemelt tovább. Ebből az egykori részből (Lloydbahnhof) vezetett a Llyod-alagút a vágányokhoz. Később ez az átjárót mint a Gustav-Detjen-Allee gyalogosalagútját használták. Mióta megnyílt a hotel, az alagutat többé már nem veheti igénybe a közforgalom. A felvételi épület nyugati részén 2003 óta egy kerékpártároló áll, amolyan P+R rendszerben, az agglomerációban élő lakosok éjjel itt tárolják a biciklijüket, majd a városba vasúton beérve ezzel folytatják útjukat.
Galéria szerkesztés
A frontoldalon 3 különféle domborművet is láthat az ember magasan, a pályaudvar oldalfalán.
-
Baloldalt: Hajózás -
Középen: Birodalmi Sas (Reichsadler) -
Jobb oldali: Vasút
A tornyokon láthatóak Hamburg, Bréma és Köln címere, a három városé, amit a megnyitott vasútvonal egykoron elsőként összekötött.
-
Hamburg címere -
Bréma címere -
Köln címere
Forgalom szerkesztés
Távolsági járatok szerkesztés
| Járat | Útvonal | Ütem (percben) | EVU |
|---|---|---|---|
| ICE 10 | Berlin Ostbahnhof – Wolfsburg – Hannover – Bremen – Oldenburg | Bizonyos vonatok | DB Fernverkehr |
| ICE 22 | Frankfurt – Kassel-Wilhelmshöhe – Göttingen – Hannover – Bremen – Oldenburg | Bizonyos vonatok | DB Fernverkehr |
| ICE 25 | Bremen – Hannover – Kassel-Wilhelmshöhe – Würzburg – Ingolstadt – München | 120 | DB Fernverkehr |
| ICE 42 | Hamburg – Bremen – Münster – Dortmund – Wuppertal – Köln – Frankfurt – Stuttgart – Ulm – München | Bizonyos vonatok | DB Fernverkehr |
| IC 26 | Passau – Regensburg – Nürnberg – Würzburg – Hannover – Bremen – Hamburg | Bizonyos vonatok | DB Fernverkehr |
| IC 30 | Hamburg – Bremen – Osnabrück – Münster – Dortmund – Duisburg – Düsseldorf – Köln – Bonn – Mannheim – Stuttgart | 120 | DB Fernverkehr |
| IC 31 | Hamburg – Bremen – Osnabrück – Münster – Dortmund – Wuppertal – Köln – Bonn – Mainz – Frankfurt | 120 | DB Fernverkehr |
| IC 56 | Norddeich Mole – Emden – Leer – Oldenburg – Bremen – Hannover – Braunschweig – Magdeburg – Halle – Leipzig | 120 | DB Fernverkehr |
| EC | Hamburg – Bremen – Osnabrück – Münster – Dortmund – Düsseldorf – Köln – Karlsruhe – Freiburg – Basel – Zürich – Chur | Bizonyos vonatok | DB Fernverkehr |
- Westerland, Schwerin, Rostock, Stralsund, Greifswald, Ostseebad Binz (IC 30)
- Dresden, Potsdam, Lübben, Cottbus (IC 56)
Regionális járatok szerkesztés
| Járat | Útvonal | Ütem (percben) | EVU |
|---|---|---|---|
| RE | Norddeich Mole – Emden – Oldenburg – Bremen – Nienburg – Hannover | 120 | DB Regio Nord |
| RE | Bremerhaven-Lehe – Bremerhaven – Bremen – Nienburg – Hannover | 120 | DB Regio Nord |
| RE | Bremerhaven-Lehe – Bremerhaven – Bremen – Diepholz – Osnabrück | 120 Bremerhaven-Lehe–Bremen 60 Bremen–Osnabrück |
DB Regio Nord |
| ME | Bremen – Rotenburg (Wümme) – Tostedt – Buchholz (Nordheide) – Hamburg | 30 | metronom |
| erx | Bremen – Soltau – Uelzen | 120 | Erixx |
| NWB | Bremen – Delmenhorst – Hude – Oldenburg – Wilhelmshaven | 1–3 vonatpár | NordWestBahn |
| NWB | Bremen – Delmenhorst – Wildeshausen – Vechta – Osnabrück | 60 | NordWestBahn |
| RS 1 | Verden – Bremen – Bremen-Vegesack – Bremen-Farge | 60 in der HVZ 30 Verden–Bremen 30 in der HVZ 15 Bremen–Vegesack 30 Vegesack–Farge |
NordWestBahn |
| RS 2 | Twistringen – Bremen – Osterholz-Scharmbeck – Bremerhaven-Lehe | 60 | NordWestBahn |
| RS 3 | Bremen – Delmenhorst – Hude – Oldenburg – Bad Zwischenahn | 60 | NordWestBahn |
| RS 4 | Bremen – Delmenhorst – Brake – Nordenham | 60 | NordWestBahn |
Irodalom szerkesztés
- Gerhard Greß: Verkehrsknoten Bremen. EK-Verlag, Freiburg (2006) ISBN 3-88255-252-2
További információk szerkesztés
- A Deutsche Bahn információs oldala (németül)
- A DB állomástérképe (németül)
- Aktuális induló menetrend[halott link] (németül)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bremen Hauptbahnhof című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
