Laborcbér
Laborcbér (1899-ig Izbugya-Bresztó, szlovákul: Brestov nad Laborcom, korábban Zbudsky Brestov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Mezőlaborci járásában.
| Laborcbér (Brestov nad Laborcom) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Mezőlaborci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1434 |
| Polgármester | Ján Zubaľ |
| Irányítószám | 067 01 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | ML |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 106 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 17 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Terület | 6,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 42″, k. h. 21° 56′ 19″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Mezőlaborctól 18 km-re délre, a Laborc bal partján fekszik.
Története szerkesztés
1434-ben „Breztow” alakban említik először. 1463-ban „Berezthew” néven szerepel korabeli forrásban. A 16. században a Forgách és Pethő családok birtoka, később több nemesi család tulajdonában állt. 1715-ben malma, 5 lakott és 4 lakatlan háza volt. 1787-ben 27 házában 204 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BRESZTO. Izbugya Breszto. Tót, és elegyes falu Zemplén Vármegyében, birtokosa Kazintzy Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek. Határja soványas, noha némelly vagyonnyai meglehetősek, termésbéli vagyonnyaira nézve hasonlít Csebinyéhez, harmadik Osztálybéli.”[2]
1828-ban 35 háza és 254 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Izbugya-Bresztó, orosz falu, Zemplén vármegyében, Papina fiókja, 16 r., 240 g. kath., 7 zsidó lak. Szántóföldje 791 hold. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.”[3]
A 19. század végén sok lakója kivándorolt.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Laborczbér, előbb Izbugya-Bresztó, laborczmenti ruthén kisközség, 38 házzal és 218 gör. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk nincsen. Postája, távírója és vasúti állomása Laborczradvány. 1434-ben a Zbugyaiak birtoka. 1563-ban Pethő János és Forgách Simon kapnak rá királyi adományt, míg 1588-ban Malikóczy Gábort és Miklóst iktatják egyes részeibe; 1598-ban Nyárády Albert, Fejér Illés, Palocsay György, Bornemisza János és Soós János özvegye szerepelnek birtokosaiként. Az újabb korban földesurai a Dessewffy, Zombory és Boronkay, majd a Szirmay családok. Most Szilassy Györgynek van itt nagyobb birtoka. 1873-ban éhinség pusztított a községben.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 220, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 68 lakosából 49 ruszin és 10 szlovák volt.
2011-ben 105 lakosából 57 szlovák, 19 ruszin és 16 roma.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
