Brjanszki terület
A Brjanszki terület (oroszul Брянская область [Brjanszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjektum). A Központi szövetségi körzethez tartozik. Székhelye Brjanszk.
| Brjanszki terület (Брянская область) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Szövetségi körzet | Központi | ||
| Székhely | Brjanszk | ||
| Járás | 27 | ||
| Városi körzet | 7 | ||
| Alapítás | 1944. július 5. | ||
| Kormányzó | Alekszandr Vasziljevics Bogomaz; elődje: Nyikolaj Vasziljevics Gyenyin | ||
| Rendszám | 32 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 182 682 fő (2021. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 38,6 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 34 900 km² | ||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
.svg)
 Brjanszki terület
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 52° 57′, k. h. 33° 24′Koordináták: é. sz. 52° 57′, k. h. 33° 24′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Brjanszki terület témájú médiaállományokat. | |||
Természetföldrajz szerkesztés
Az európai országrész nyugati vidékén fekszik; északon a Szmolenszki, keleten a Kalugai és az Orjoli, délen a Kurszki terület, valamint délen Ukrajna Csernyihivi és Szumi területe, nyugaton Fehéroroszország Mahiljovi és Homeli területe határolja. Területe 34 900 km².
Domborzat, vízrajz szerkesztés
A terület a Kelet-európai-síkság nyugati részén és a Közép-Orosz-hátság egy kisebb részén fekszik. A Gyeszna és az Oka folyók erdőkkel borította vízválasztóját és a Gyeszna medencéjének középső szakaszát foglalja magában. Domborzatára az erősen tagolt eróziós síkság jellemző. Legmagasabb pontja 288 m.
Legfontosabb folyóvize a Dnyeper mellékfolyója, a Gyeszna, mely itt észak-déli irányban haladva maga is több mellékfolyót vesz fel, majd Kijev alatt torkollik a Dnyeperbe. A Belgorodi területen torkollnak a Gyesznába: balról a Bolva (Brjanszknál), a Navlja és a Nyerussza, jobbról a Szudoszty és több kisebb folyó. Ugyancsak a Dnyeper vízrendszeréhez tartozik a nyugati vidékek folyója, az Iputy. A 49 jelentősebb állóvíz közül legnagyobb a 450 hektár területű Kozsani-tó.
Éghajlat szerkesztés
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és meleg a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi vidékeken 4,5°, a délin 5,9°. A januári középhőmérséklet -7 – 9°, a júliusi 18 – 19°. A tenyészidő 180 nap, a csapadék mennyisége éves átlagban 560 – 600 mm. A leginkább csapadékos évszak a nyár, a téli hónapok csapadékmennyisége csekély (25–35 mm/hó).
Növény- és állatvilág szerkesztés
A terület a tajga déli határán fekszik, csupán a délkeleti széleken megy át az erdős sztyepp övezetbe. Az összterület több mint 25%-a, összesen mintegy egymillió hektár erdővel borított vidék; a brjanszki erdő a központi, erősen iparosodott körzetekben messze földön híres. A legnagyobb erdős masszívumok a Gyeszna bal partja mentén, valamivel kisebbek a Szudoszty és az Iputy folyók mentén találhatók. Egyaránt jellemzők a fenyő-, a vegyes- és a lombos erdők. Leggyakrabban előforduló fajták az erdei fenyő (kb. 40%), továbbá a nyír- és a nyárfa. Gyakori még a tölgy, a kőris, a juhar, a éger, a hárs stb. A nyugati tájak (Novozibkov környéke) jellemző fafajtája a gyertyán. Az állatvilágot jávorszarvas, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl és több száz madárfaj képviseli.
Természetvédelmi területek szerkesztés
- Brjanszkij lesz (Brjanszki erdő), kb. 12 000 ha. 1987-ben alakították ki a Gyeszna és a Nyerussza folyók közötti vidéken, a Trubcsovi és a Szuzemszki járások területén. Célja a tajga övezet és a lombos erdő övezet találkozásánál elterülő, tipikus közép-orosz táj (Poleszje) gazdaság által kevéssé érintett erdőinek védelme.
- Prigyesznyanszkij (Gyeszna mente) néven nagy kiterjedésű nemzeti park kialakítását is tervezik. A nemzeti park a Navlinszki, a Vigonicsi és a Trubcsovszki járások részeit foglalja majd magában, tervezett nagysága meghaladja a 100 000 ha-t.
Történelem szerkesztés
A Brjanszki terület 1944. július 5-én jött létre az Orjoli terület egy részéből, miután a térséget felszabadították a német megszállás alól. Előzményének tekinthető az 1920. április 1-jén létrejött Brjanszki kormányzóság, melyet a 20-as években végrehajtott nagy közigazgatási reform részeként 1929. január 14-én beolvasztottak a Szmolenszk székhelyű Nyugati területbe.[1]
A vidéket eredetileg a szláv vjaticsok lakták. A 10. század végén a kijevi fejedelem a Gyeszna mentén több erődöt építtetett, közöttük volt az egykori Brjanszk is. A terület a 14. században a Litván fejedelemséghez tartozott, 1500 után a Moszkvához hű egyik fejedelemség része lett. Jelentősége a 17. század közepétől gyorsan növekedett részben földrajzi fekvése, részben a Gyesznán megélénkülő folyami hajózás és kereskedelem eredményeként. A 16. században állandósultak az ellenségeskedések és háborúk. 1635-től a vidék a Moszkva Ukrajna közötti kereskedelem fontos útvonala lett. I. Péter idején Brjanszk városa a déli (azovi) területek elleni hadjárat egyik bázisa volt, többek között kisebb hajókat építettek a kozák seregek számára. A 18. században Brjanszk kereskedelmi jelentősége csökkent. Az ipari fejlődés a 19. század második felétől gyorsult fel. 1868-ban megépült a régió első vasútvonala (Szmolenszk-Brjanszk-Orjol). Brjanszk mellett vasúi járműgyár és több vasipari üzem létesült. 1900-ban megindult vidéken a cementgyártás.
A második világháború idején Brjanszk városában a német megszállás 708 napig tartott. A brjanszki erdőben szerveződtek és működtek a legnagyobb szovjet partizánalakulatok.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű-baleset következtében Oroszország egyes nyugati körzeteit is sugárszennyezés érte, köztük leginkább a Brjanszki terület Klinci és Novozibkovi járásait. A szennyezés súlyos károkat okozott, következményei máig sem múltak el teljesen.
Népesség szerkesztés
A lakossága összlétszáma 1 346 500 fő (2005), a népsűrűség 38,6 fő/km².
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint (ezer fő): oroszok (1404,0); ukránok (20,2); belaruszok (7,7). Ötezer főnél kevesebb: örmények, cigányok, azeriek, zsidók, tatárok, moldávok.
Települések szerkesztés
A Brjanszki területen (a 2010. évi népszámláláskor) 16 város, 24 városi jellegű település és 2633 falusi település található, mely utóbbiak közül 316 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Brjanszki területen 69% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 9-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 3%-a számára nyújtanak otthont.
A Brjanszki terület városai (a városi cím elnyerésének évével), városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
| Magyar név | Orosz név | Rang | Város lett | Lélekszám | Közigazgatási beosztás |
|---|---|---|---|---|---|
| Brjanszk | Брянск | város | 1146 | 415 721 |
|
| Belije Berega | Белые Берега | városi jellegű település | 9 642 |
Brjanszk város | |
| Bolsoje Polpino | Большое Полпино | városi jellegű település | 6 356 |
Brjanszk város | |
| Ragyica-Krilovka | Радица-Крыловка | városi jellegű település | 3 526 |
Brjanszk város | |
| Klinci | Клинцы | város | 1925 | 62 510 |
|
| Zajmiscse | Займище | falu | 5 297 |
Klinci város | |
| Novozibkov | Новозыбков | város | 1809 | 40 553 |
|
| Szelco | Сельцо | város | 1990 | 17 934 |
|
| Lokoty | Локоть | városi jellegű település | 10 028 |
Braszovói járás | |
| Glinyiscsevo | Глинищево | falu | 4 367 |
Brjanszki járás | |
| Dobruny | Добрунь | falu | 4 482 |
Brjanszki járás | |
| Putyevka | Путевка | falu | 4 736 |
Brjanszki járás | |
| Szuponyevo | Супонево | falu | 8 585 |
Brjanszki járás | |
| Vigonyicsi | Выгоничи | városi jellegű település | 4 945 |
Vigonyicsi járás | |
| Kokino | Кокино | falu | 3 863 |
Vigonyicsi járás | |
| Mirnij | Мирный | városi jellegű település | 1 452 |
Gorgyejevkai járás | |
| Gorgyejevka | Гордеевка | falu | 3 109 |
Gorgyejevkai járás | |
| Dubrovka | Дубровка | városi jellegű település | 8 015 |
Dubrovkai járás | |
| Szescsa | Сеща | falu | 4 495 |
Dubrovkai járás | |
| Gyatykovo | Дятьково | város | 1938 | 29 439 |
Gyatykovói járás |
| Fokino | Фокино | város | 1964 | 13 876 |
Gyatykovói járás |
| Bitos | Бытошь | városi jellegű település | 4 255 |
Gyatykovói járás | |
| Ivot | Ивот | városi jellegű település | 6 374 |
Gyatykovói járás | |
| Ljubohna | Любохна | városi jellegű település | 5 446 |
Gyatykovói járás | |
| Sztar | Старь | városi jellegű település | 5 003 |
Gyatykovói járás | |
| Zsirjatyino | Жирятино | falu | 2 537 |
Zsirjatyinói járás | |
| Zsukovka | Жуковка | város | 1962 | 18 269 |
Zsukovkai járás |
| Rzsanyica | Ржаница | falu | 5 032 |
Zsukovkai járás | |
| Zlinka | Злынка | város | 1925 | 5 507 |
Zlinkai járás |
| Viskov | Вышков | városi jellegű település | 2 700 |
Zlinkai járás | |
| Karacsev | Карачев | város | 1146 | 19 715 |
Karacsevi járás |
| Kletnya | Клетня | városi jellegű település | 13 313 |
Kletnyai járás | |
| Klimovo | Климово | városi jellegű település | 13 892 |
Klimovói járás | |
| Komaricsi | Комаричи | városi jellegű település | 7 686 |
Komaricsi járás | |
| Krasznaja Gora | Красная Гора | városi jellegű település | 5 906 |
Krasznaja Gora-i járás | |
| Mglin | Мглин | város | 1781 | 7 916 |
Mglini járás |
| Navlja | Навля | városi jellegű település | 14 361 |
Navljai járás | |
| Altuhovo | Алтухово | városi jellegű település | 1 784 |
Navljai járás | |
| Pogar | Погар | városi jellegű település | 9 990 |
Pogari járás | |
| Pocsep | Почеп | város | 1503 | 17 161 |
Pocsepi járás |
| Ramaszuha | Рамасуха | városi jellegű település | 481 |
Pocsepi járás | |
| Rognyegyino | Рогнедино | városi jellegű település | 3 158 |
Rognyegyinói járás | |
| Szevszk | Севск | város | 1779 | 7 282 |
Szevszki járás |
| Sztarodub | Стародуб | város | 1096 | 19 010 |
Sztarodubi járás |
| Szuzemka | Суземка | városi jellegű település | 9 125 |
Szuzemkai járás | |
| Kokorevka | Кокоревка | városi jellegű település | 1 962 |
Szuzemkai járás | |
| Szurazs | Сураж | város | 1781 | 11 640 |
Szurazsi járás |
| Trubcsevszk | Трубчевск | város | 1185 | 15 014 |
Trubcsevszki járás |
| Belaja Berezka | Белая Березка | városi jellegű település | 6 283 |
Trubcsevszki járás | |
| Unyecsa | Унеча | város | 1940 | 26 197 |
Unyecsai járás |
Közigazgatás szerkesztés
A Brjanszki terület élén a kormányzó, Nyikolaj Gyenyin áll (Egységes Oroszország Párt). A 2004. december 19-én megtartott választásokon a korábbi kormányzó, Jurik Lodkin (Kommunista Párt) indulását bírósági ítélet akadályozta meg.
2006 óta a Brjanszki területen 287 helyi önkormányzat működik. Közülük 7 városi körzet (городской округ) , 27 járás (район), továbbá 30 városi község (городское поселение) és 223 falusi község (сельское поселение).
Városi körzetek szerkesztés
- Brjanszk
- Klinci
- Novozibkov
- Szelco
- Sztarodub
- Fokino
- Klimovo települések
Járások szerkesztés
A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:
| Magyar név | Orosz név | Székhely | Lélekszám |
|---|---|---|---|
| Braszovói járás | Брасовский район | Lokoty | 21 471
|
| Brjanszki járás | Брянский район | Brjanszk | 56 496
|
| Dubrovkai járás | Дубровский район | Dubrovka | 20 094
|
| Gorgyejevkai járás | Гордеевский район | Gorgyejevka | 12 218
|
| Gyatykovói járás | Дятьковский район | Gyatykovo | 73 935
|
| Karacsevi járás | Карачевский район | Karacsev | 36 036
|
| Kletnyai járás | Клетнянский район | Kletnya | 20 166
|
| Klimovói járás | Климовский район | Klimovo | 30 003
|
| Klinci járás | Клинцовский район | Klinci | 20 503
|
| Komaricsi járás | Комаричский район | Komaricsi | 18 064
|
| Krasznaja Gora-i járás | Красногорский район | Krasznaja Gora | 13 208
|
| Mglini járás | Мглинский район | Mglin | 19 458
|
| Navljai járás | Навлинский район | Navlja | 28 341
|
| Novozibkovi járás | Новозыбковский район | Novozibkov | 12 415
|
| Pocsepi járás | Почепский район | Pocsep | 42 365
|
| Pogari járás | Погарский район | Pogar | 28 333
|
| Rognyegyinói járás | Рогнединский район | Rognyegyino | 7 284
|
| Szevszki járás | Севский район | Szevszk | 16 923
|
| Sztarodubi járás | Стародубский район | Sztarodub | 40 414
|
| Szurazsi járás | Суражский район | Szurazs | 24 623
|
| Szuzemkai járás | Суземский район | Szuzemka | 16 654
|
| Trubcsevszki járás | Трубчевский район | Trubcsevszk | 37 002
|
| Unyecsai járás | Унечский район | Unyecsa | 40 682
|
| Vigonyicsi járás | Выгоничский район | Vigonyicsi | 20 105
|
| Zlinkai járás | Злынковский район | Zlinka | 12 917
|
| Zsirjatyinói járás | Жирятинский район | Zsirjatyino | 7 442
|
| Zsukovkai járás | Жуковский район | Zsukovka | 36 983
|
Gazdaság szerkesztés
Mezőgazdaság szerkesztés
A mezőgazdasági termelés az ipar súlyához viszonyítva kevésbé jelentős. Termékenyebb csernozjom talajok csupán a régió délkeleti szélein találhatók. A gabonafélék (búza, árpa, rozs) mellett nagy terület jut az ipari növények: len, kender, cukorrépa, komló termesztésére. Hagyományosan nagy (közel 25%) a burgonya termesztésének aránya.
Ásványkincsek szerkesztés
Ásványi kincsei között kiemelkedő jelentőségűek tőzeg- és foszforit tartalékai. A kitermelhető tőzegtelepek 82 ezer ha-t, az erdővel borított területekkel együtt 125 ezer ha-t foglalnak el. A foszforitot a műtrágyagyártás során hasznosítják. 44 lelőhelye ismeretes, nagyobb részt a Gyeszna bal partján, készleteit 150 millió tonnára becsülik. Ugyancsak nagy mennyiségben áll rendelkezésre a foszforit kíséretében előforduló glaukonit. Egyéb ásványi kincsek közül említést érdemelnek az üvegipari és építőipari alapanyagok: homok, anyag, mészkő.
Ipar szerkesztés
A régió fejlett iparral rendelkezik. Meghatározó jelentőségű iparágak a fémfeldolgozás és a gépgyártás. Papír-, építőanyag- és vegyipara, fa- és fafeldolgozóipara, textil- és élelmiszeripara is jelentős.
- A legnagyobb ipari központ Brjanszk, ahol többek között vas- és acélöntöde üzemel, teherautókat, mezőgazdasági gépeket állítanak elő. Itt működik az ország egyik legnagyobb, 1873-ban alapított gépgyára (BMZ), ahol hagyományosan vasúti mozdonyok és tehervagonok készülnek, valamint dízelmotorok hajók számára. A szintén nagy hagyományokkal rendelkező "Arzenál" gyárban haditechnikai felszerelések mellett nehézgépeket, útgyalukat, aszfaltterítő gépeket állítanak elő.
- "Izoterm kutatóintézet": félvezetők, orvosi és mikroelektronikai műszerek gyártása.
- Fokino: "Malcovi portlandcementgyár;" az 1899-ben alapított vállalat Oroszország egyik legnagyobb cementgyára.
- Klinci: autódarugyár, építőanyag-ipari kombinát.
- Gyjatykovo: üvegkristály üzem, a 18. század óta különleges díszítésű termékeiről híres.
Közlekedés szerkesztés
A terület fejlett vasúti hálózattal rendelkezik, teljes hossza megközelíti az 1 000 km-t. Fontos vasúti csomópontok: Brjanszknak külön személyi főpályaudvara és külön teherforgalmi pályaudvara van, továbbá jelentős forgalmat bonyolít le Unyecsa város vasúti csomópontja a régió nyugati részén, az orosz–belarussz határ közelében. Brjanszkon keresztül vezet többek között a Budapest–Kijev–Moszkva nemzetközi vasútvonal is.
A Gyeszna hagyományosan fontos víziút, mely kedvező összeköttetést teremt Ukrajna fővárosával, illetve a Dnyeperen át az ország déli körzeteivel. A légiforgalom tekintetében előrelépést jelentett, hogy Brjanszk repülőtere 1995-ben nemzetközi repülőtéri státust kapott.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- A Brjanszki terület információs portálja (oroszul)
- Idegenforgalmi ismertető a területről (oroszul)
- A terület bemutatása a Központi Szövetségi Körzet honlapján Archiválva 2007. szeptember 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul)
- A 2010. évi összoroszországi népszámlálás eredményeiArchiválva 2013. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
