Brzac
Brzac (olaszul: Bersaz) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Krkhez tartozik.
| Brzac | |
 | |
| Kilátás Cresről a Krk-sziget nyugati részére, középen Brzac házai fehérlenek. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Krk |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Darijo Vasilić (PGS) |
| Irányítószám | 51511 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 174 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 05′ 07″, k. h. 14° 27′ 14″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Krk-sziget Šotoventonak nevezett nyugati csücskén Krk városától 12 km-re északnyugatra, a sziget belsejében, de a legközelebbi tengerparttól csak 1 km-re fekszik. A falutól remek kilátás nyílik a tengerre, a Krk és Cres szigetek közötti szorosra. A Marnja-öböllel és a kis tengerparti Glavotok településsel erdei út köti össze. Tőle keletre mindössze néhány száz méterre található a szomszédos Milohnići falu.
Története szerkesztés
A település valószínűleg már a 15. század előtt is létezett, mindazonáltal a szigetnek ez a része ekkor még csak gyéren volt lakott. A Frangepánok, hogy fokozzák az adóból származó bevételeiket a 15. században velebiti vlachokat telepítettek ide, akik egy sajátos nyelvet az úgynevezett krki románt (krčkorumunjski) beszélték. Az utolsó e nyelvet beszélő ember Mate Bajčić Gašpović 1875-ben halt meg. A Frangepánok krki uralma 1480-ig tartott, amikor Velence tartva attól, hogy a Mátyás magyar király elfoglalja Frangepán VII. Jánost a sziget átadására bírta. Ezt követően Krk szigetét a Velence által kinevezett kormányzók, velencei nemesek igazgatták, akik viszonylagos önállóságot élveztek. A 16. század elején a török veszély miatt a kontinens területeiről számos menekült érkezett ide. 1797-ben a napóleoni háborúk egyik következménye a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után 1813-ban Krk osztrák kézre került. Ausztria 1822-ben a Kvarner szigeteivel együtt elválasztotta Dalmáciától és Isztriával kapcsolta össze, mely közvetlenül Bécs irányítása alá tartozott. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 147, 1910-ben 162 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. Lakói mindig mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak. Noha a tenger nincs messze az itteniek megélhetésében nem játszott jelentős szerepet. Az utóbbi időben újra sokan kezdtek foglalkozni olajbogyó termesztéssel. Az itteniek megélhetésében turizmus is fontossá vált, bár nem nélkülözhetetlen.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 147 | 162 | 153 | 164 | 164 | 162 | 190 | 186 | 237 | 225 | 177 | 137 | 108 | 111 | 137 | 172 |
Nevezetességei szerkesztés
- A falutól 2 km-re északra található a kis Glavotok település. Itt a Frangepánoknak már a 14. században nyári rezidenciájuk állt, melynek egy 1277-ben épített, a szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt kápolnája is volt. 1473-ban Frangepán VII. János a birtokot a ferences harmadrendnek adományozta. 1479 körül rövid ideig a pálosoké volt, majd visszakapták a ferences atyák. Kolostoruk 1507 és 1509 között épült fel a Frangepánok háza helyén. A mai Szeplőtelen fogantatás templomot 1507-ben építették.[4] A templom egyhajós gótikus épület, gótikus szentélyboltozattal, kórussal és sekrestyével. A kórust a 17. században meghosszabbították, a homlokzatot 1879-ben újították meg. A templomban értékes márvány oltár áll, oltárképén a Szűzanya a kis Jézussal ismeretlen mester alkotása a 17. századból. A kolostornak gazdag glagolita kézirat és könyvgyűjteménye van. Az itt található festmények és liturgikus tárgyak a 17. és 18. századból származnak. Itt őrizték azt az 1483-ból származó glagolita misekönyvet, amely Zágrábban látható.[5] A kis Glavotok település a 20. század második felében épült ki a kolostor köré. A kolostor közelében kemping és magánszállások is találhatók.
- Glavotok közelében a Čavlena-öböl felett áll a Szent Krizogonusz (Sveti Krševan) ókeresztény vértanú tiszteletére szentelt kis ószláv templom, melyet 1100 körül építettek. Háromkaréjos kőből épített épület boltozott apszissal. A templomhoz a szomszédos Milohnići faluból vezet egy erdei ösvény, de a glavotoki kolostortól is vezet ide egy 4 km hosszú ösvény.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5024.
- ↑ Samostan sv. Marije, Glavotok (horvát nyelven). www.franjevcitor.hr. (Hozzáférés: 2013. június 4.)[halott link]
