Wikipédia

Budai Gyula

(1963–) magyar jogász, politikus

Budai Gyula (Békéscsaba, 1963. április 2. –)[1] magyar jogász, politikus, 2010-től országgyűlési képviselő.

Budai Gyula
Született1963. április 2. (61 éves)
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (2010. április 11. – 2014. május 5.)
  • államtitkár (2012. március 1. – 2014. június 5., Vidékfejlesztési Minisztérium)
  • magyarországi parlamenti képviselő (2014. május 6. – )
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Középiskolai tanulmányait Nyíregyházán fejezte be a Vasvári Pál Gimnáziumban.[1] 1982-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára,[1] melyet 1987-ben, vagy 1989-ben végzett el (két kormányzati forrás eltérő évet közöl).[2][3]

Az egyetemi diplomát követően első munkahelye a Budapesti Katonai Ügyészség volt, ahol ügyészként dolgozott, majd 1994 szeptemberétől ügyvédként dolgozik az általa vezetett[1] Budai és Kovács Ügyvédi Irodában,[4] ahol 2011. évi parlamenti vagyonnyilatkozata szerint 2010. december 1-től szünetelteti foglalkozását.[4] Az ügyvédi iroda magánokirat-hamisítási ügybe is keveredett (előnytelen földtulajdon-adás-vételi csereszerződés), mely színlelt szerződéseket Budai ellenjegyezte, a Pest Megyei Főügyészség 2010 novemberi döntése alapján azonban az elévülési idő letelte miatt vádemelésre nem kerülhetett sor.[5] Budai azzal hárította el a Parlamentben feltett újságírói kérdést, hogy nem politikusként, közszereplőként, hanem ügyvédként végezte a tevékenységét az ügyben, bíróság pedig nem állapította meg a szerződések színleltségét.[6]

Politikai pályafutása szerkesztés

Politikai pályafutása 1997-ben kezdődött, ebben az évben lépett be a Fideszbe.[3] Az első Orbán-kormány idején jogi szakértői feladatokat látott el a Fidesz mellett. A 2002–2006 közötti Országgyűlés idején továbbra is a Fidesznek dolgozott külsős szakértőként, több országgyűlési vizsgáló bizottság munkájában részt vett. 2004-től a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének jogi képviseletét látta el. A 2005-ös budapesti gazdademonstráció egyik szervezőjeként részt vett a demonstrációs bizottság munkájában és jogi szakértőként az első Gyurcsány-kormánnyal folytatott tárgyalásokban. 2006. május 28-án Kisteleken, a MAGOSZ Országos Küldöttgyűlése szövetségi igazgatónak választotta meg.[1] 2006 és 2010 között helyi önkormányzati képviselő a Kiskunlacházi Nagyközségi Önkormányzatban. Rövid ideig Kiskunlacháza polgármester-helyettese volt 2010-ben (Kiskunlacházi Nagyközségi Önkormányzat).[2]

A 2010-es parlamenti választásokon a Fidesz–KDNP képviselőjeként[3] indult a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei IV. választókerületben (nagykállói), ahonnan bejutott a parlamentbe, 2010. május 14-től az Országgyűlés tagja.[2]

A második Orbán-kormányban a miniszterelnök 2010. június 11-én miniszterelnöki megbízottá nevezte ki, amely titulusban „az állami földek jogellenes elherdálásának vizsgálatával foglalkozik”,[3] majd a második elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztosi posztot töltötte be ez év novemberétől 2012. augusztus 31-ig, Papcsák Ferencet követően. Feladata az előző szocialista kormányciklusok privatizációs és egyéb ügyleteinek vizsgálata volt.[7] 2012 novemberében lejárt volna a megbízatása.[8] Elszámoltatási kormánybiztosi munkája kevés eredménnyel zárult: a közel kétéves, azaz 22 hónapos kutatómunka során 1442 esetet vizsgáltak, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben 2012 augusztusában még folyt a nyomozás, 7 ügyben történt meg vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, és 39 ellen emeltek vádat.[9][10][11]

Tagja volt három bizottságnak, köztük további két albizottságnak: az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságnak 2010. június 8-tól 2012. március 12-ig, ezen belül Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérő albizottság (Ellenőrző albizottság)-nak 2010. június 28-tól 2012. március 12-ig, valamint A 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottságnak 2011. szeptember 26-tól 2011. december 12-ig. Ezeken kívül bizottsági tag volt a Honvédelmi és rendészeti bizottságban 2010. december 13-ától 2012. március 5-éig és a Fogyasztóvédelmi bizottságban is.[2] A kormány Vidékfejlesztési Minisztériumának parlamenti államtitkára 2012. március 1-jétől,[12] Ángyán József távozása után.[2][13] Ezt a tisztséget 2014 júniusáig töltötte be.

2014 augusztusában a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa lett Budai Gyula. Feladata az lett, hogy "azokért a külgazdasági lépésekért" feleljen, amelyek az oroszországi behozatali tilalomból származnak[14]

2018. október 17-én Balog Zoltán lemondott az országgyűlési mandátumáról, és Budai Gyula kapta meg a mandátumot.[15]

Konfliktusok személye körül szerkesztés

  • A két volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon feljelentették őt a sukorói telekcsere ügyében tett 2010. július 28-ai sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozataiért, személyhez fűződő jogaik megsértése miatt. Az ügy első fokon, nem jogerősen, lezárult 2012. szeptember 27-én. A bírói döntés értemében 300–300 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell megfizetnie a két volt miniszterelnök felé, továbbá saját költségén kell elégtételt adnia több hírportálon – az [origo]-n, az Indexen, a hirado.hu-n –, valamint a jogerős ítéletet követő 15 napon belül összehívott sajtótájékoztatón kell bocsánatot kérnie a rögzített mondattal: „Bocsánatot kérek Bajnai Gordontól és Gyurcsány Ferenctől amiért azzal gyanúsítottam meg őket, hogy hamisan tanúskodtak Sukoró ügyében”. Budai a bíróságon elmondta, korábbi állításait olyan dokumentumokkal tudja bizonyítani, melyek az első fokú tárgyalások idején még titkosítottnak minősülnek.[16][17][18]
  • Pert vesztett a Népszabadság című napilap ellen is, miután 2012 áprilisában keresetet nyújtott be egy március 30-i cikkük miatt. A cikk szerint Ángyán József terhelő vallomást tett Budaira, aki megtiltotta, hogy a Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő állami tulajdonú földekre kiírt pályázatok anyagát betekintés céljából Egerből Budapestre lehessen szállítani. A per tárgyát képező korábbi állítását tanúként is megerősítette Ángyán, illetve a szintén tanúként meghallgatott Szabó Rebeka LMP-s képviselő és asszisztense is megerősítő vallomást tett. A pervesztési ítéletet a Fővárosi Törvényszék hozta meg.[19]
  • Nagy belföldi vihart kavart a 2012. augusztus 10-i[20] Csongrád megyei gazdakörök fórumán tett nyilvános, kartellezést bevalló kijelentése is: „Engem és a minisztériumot azzal vádoltak meg a szocialisták, hogy kartellezünk. Kérem szépen, igen, a termelők érdekében kartelleztünk. Megmondtuk az áruházláncoknak, hogy mennyiért kell adni a dinnyét. És akkor mi a probléma? Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. Engem nem érdekel, hogy a Gazdasági Versenyhivatal azt mondja, hogy én kartelleztem. És akkor mit tudnak velem csinálni? Semmit. Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?” Tovább folytatta „Az Európai Unió háborgott emiatt, de egy lépést nem hátrálunk. Ha az uniónak nem tetszik, forduljon Strasbourghoz, vagy ahová akar!”[21] A kijelentésről hang- és videófelvétel is készült.[22][23] Később kiderült, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem jogosult a minisztériummal szemben eljárást kezdeményezni és lefolytatni, ha fenti lépését közhatalmi funkciója keretében végezte.[24]
  • A bíróság első fokon elítélte Budait azért is, mert lejárató szándékkal, valótlanságokat állított Ács Sándornéról, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetőjéről a Kishantos-ügy kapcsán. Budai olyan valótlanságokat állított, mint például hogy Ács Sándorné 600 hektárnyi állami földterületet bérelt Kishantoson és a környéken, amelyeknek bérleti díját nem fizette, illetve hogy az állítólagos hátralékkal kapcsolatos részletfizetést eszközölt ki neki Ángyán József. A bíróság 800 000 forint kártérítésre és elégtétel adására kötelezte a Budait.[25][26]
  • 2018-ban azt állította, hogy Czeglédy Csaba bűnöző és Gyurcsány Ferenc rajta keresztül finanszírozza a független képviselőjelöltek, így Kész Zoltán kampányát. Czeglédy beperelte Budait személyiségi jogainak megsértéséért. Budai a pert jogerősen megnyerte.[27]
  • 2014-ben elsőfokon pert nyert Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter ellen, aki személyiségi jogi pert indított Budai ellen annak azon kijelentése miatt, hogy a Budapesti Katonai Főügyészség eltussolta Juhász érintettségét vesztegetési ügyekben.[28]
  • 2019-ben azt állította, hogy Czeglédy Csaba Kunhalmi Ágnesen keresztül finanszírozta az MSZP-t. A kijelentésért Kunhalmi beperelte, azonban Budai első és másodfokon is megnyerte a pert.[29] 2021-ben a pert Budai jogerősen megnyerte.[30]

Családja szerkesztés

Budai Gyula két gyermek apja.[1]

Díjai, elismerései szerkesztés

2015. szeptember 5-én Balkány város díszpolgárává választották.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f dr. Budai Gyula – életrajz (magyar nyelven). parlament.hu, 2010. augusztus 24. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  2. ↑ a b c d e dr. Budai Gyula országgyűlési adatlapja (magyar nyelven). parlament.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  3. ↑ a b c d Dr. Budai Gyula életrajza (magyar nyelven). kormany.hu. [2012. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  4. ↑ a b dr. Budai Gyula 2011. évi parlamenti vagyonnyilatkozata (magyar nyelven). parlament.hu, 2012. január 19. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  5. ↑ Nincs elszámoltatás: Budai ügyvédi irodájának közreműködésével rövidítettek meg időseket (magyar nyelven). hirszerzo.hu, 2010. november 16. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  6. ↑ Színlelt szerződések sorát ellenjegyezte Budai Gyula (magyar nyelven). atv.hu/belfold, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  7. ↑ Commissioner accuses former PMs with perjury (angol nyelven). Politics.hu, 2010. július 28. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  8. ↑ Menesztették Budai Gyulát (magyar nyelven). origo.hu, 2012. július 28. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  9. ↑ MTI: Budai elbúcsúzott (magyar nyelven). hvg.hu/itthon, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  10. ↑ MTI: Lázár: Disznótól disznóig terjed Budai Gyula portfóliója (magyar nyelven). nol.hu/belfold, 2012. augusztus 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  11. ↑ Elszámoltatási és korrupció-ellenes kormánybiztos (2010–2012) (magyar nyelven). elszamoltatas.kormany.hu. [2012. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  12. ↑ Magyar Közlöny. 2012. 26. szám. 5939. p.
  13. ↑ Orbán elfogadta Ángyán lemondását (magyar nyelven). agrárszektor.hu. (Hozzáférés: 2012. január 26.)
  14. ↑ Miniszteri biztosi posztot hozott Budai Gyulának az orosz embargó Archiválva 2014. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. MTI/Népszava Online. 2014. augusztus 29.
  15. ↑ „Budai Gyula ül be Balog Zoltán helyére | 24.hu”, 24.hu, 2018. október 25. (Hozzáférés: 2018. október 26.) (hu-HU nyelvű) 
  16. ↑ Budainak bocsánatot kell kérnie Gyurcsánytól (magyar nyelven). origo.hu, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  17. ↑ Cseri Péter: Budai Gyula: Bocsánatot kérek Bajnaitól és Gyurcsánytól (magyar nyelven). nol.hu/belfold, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  18. ↑ KK/Hír TV: Pert vesztett Budai Gyurcsánnyal és Bajnaival szemben (magyar nyelven). mno.hu, 2012. szeptember 27. [2012. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 28.)
  19. ↑ NOL: A Népszabadság pert nyert Budai ellen (magyar nyelven). nol.hu/belfold, 2012. szeptember 4. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  20. ↑ Tanács István Szeged: Budai: Igen, kartelleztünk, a termelők érdekében (magyar nyelven). nol.hu/belfold, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  21. ↑ Index: Budai: Kartelleztünk, és akkor mi van? (magyar nyelven). index.hu/gazdasag/magyar, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  22. ↑ Az atv.hu felvétele. YouTube
  23. ↑ Az MTV Híradó Estékben (augusztus 10–14. között) ez a felvétel nem került leadásra, illetve hírfelolvasásra sem.
  24. ↑ JM: Így ússza meg az állam a dinnyekartellt (magyar nyelven). index.hu/gazdasag/magyar, 2012. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. szeptember 29.)
  25. ↑ Pert vesztett Budai Gyula Kishantos-ügyben. Index, 2013. december 8. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  26. ↑ Rab László: Budai Gyula újabb pert vesztett. NOL, 2013. december 9. (Hozzáférés: 2013. december 12.)
  27. ↑ Budai jogerősen nyert Czeglédy ellen | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
  28. ↑ Pert nyert Budai Gyula Juhász Ferenccel szemben (magyar nyelven). Magyar Nemzet. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
  29. ↑ A zárt ajtó után a bíróságon is bukott Kunhalmi Ágnes (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2021. július 3.)
  30. ↑ Labs, Endless Flux: Ismét pert vesztett Czeglédy (magyar nyelven). PestiSrácok, 2021. augusztus 3. [2021. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 3.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budai_Gyula&oldid=26951837”