A bugás sás (Carex paniculata) az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a perjevirágúak (Poales) rendjébe és a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Bugás sás
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Alosztály: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
Faj: C. paniculata
Tudományos név
Carex paniculata
L.
Szinonimák
  • Caricina paniculata (L.) St.-Lag.
  • Physiglochis paniculata (L.) Raf.
  • Rhynchopera paniculata (L.) Börner
  • Rhynchopera paniculata (L.) Fedde & J. Schust.
  • Vignea paniculata (L.) Rchb.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bugás sás témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bugás sás témájú médiaállományokat és Bugás sás témájú kategóriát.

Fontosabb jellemzői szerkesztés

Évelő, erős, tömött, terebélyes zsombékot képező faj. Szára 40–100 centiméter magas, erős, vastag, háromszögletű, lapos oldalakkal. Az egész szár érdes. A tőlevél-hüvely vöröses- vagy feketésbarna, enyhén csillogó és ép. A levéllemez 2–7 mm széles, lapos és erősen érdes. A nyelvecske nagyon rövid. A virágzat laza, 10 cm hosszú, ritkán bókoló, az alján bugásan elágazó füzér. A bibék száma kettő. A pelyvák széles-tojásdadok, világosbarnák, fehér hártyásszélűek. A tömlő tojásdad alakú, 2–3 mm hosszú, csillogó, alig eres és egyenletesen csőrbe keskenyedik. A tömlő alapi és háti részén gyengén csíkozott és mindkét oldalán domború. A makkocska lapos, tojásdad alakú.

Alfajai szerkesztés

  • Carex paniculata subsp. calderae (A.Hansen) Lewej. & Lobin
  • Carex paniculata subsp. lusitanica (Willd.) Maire
  • Carex paniculata subsp. paniculata
  • Carex paniculata subsp. szovitsii (V.I.Krecz.) Ö.Nilsson

Élőhelye szerkesztés

Magassásosok, forráslápok. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él, valamint a Mátrában és a Csombárdi-réten is megtalálhatóak állományai.[1][2][3][4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 17.)

Források szerkesztés