A Burgess-pala a Sziklás-hegység kanadai részén Field városának közelében található a Yoho Nemzeti Parkban. Híressé a benne megőrződött fosszíliák tették. Charles Doolittle Walcott amerikai geológus 1909-ben véletlenül talált rá az érdekes ősmaradvány-lelőhelyre, ami csak jóval később vált igazán jelentőssé.

A Burgess-pala a Sziklás-hegységben

Walcott nem csupán begyűjtötte a fosszíliákat, hanem besorolni is megpróbálta őket a mai rendszertani csoportokba.[1] Ezért sokáig nem is figyelt fel rá senki, mígnem 1962-ben újravizsgálták a gyűjteményt, és rájöttek: lehet, hogy a talált fajok nem rokoníthatóak a modern élővilággal. Az úgynevezett „cambridge-i csoport”, Harry Blackmore Whittington paleontológus, trilobita-szakértő a Cambridge-i Egyetem professzora és az egyetem két hallgatója, Derek Briggs és Simon Conway Morris további leleteket gyűjtött. Már a kutatások kezdetén, amint az eredeti lelőhely fölött 20 méterrel újabb rétegeket tártak fel, kiderült, hogy a fosszilis fauna sokkal gazdagabb, mint amilyennek Walcott leírta.

A Burgess-pala faunáját Stephen Jay Gould 1989-ben megjelent könyve, a Wonderful Life: The Burgess Shale and the Nature of History (Csodálatos élet) helyezte újra a figyelem középpontjába. Gould Conway Morrissal ellentétben e fosszíliákat önálló, a kambrium végére kihalt törzsekbe sorolta. Gould nézetét leginkább azért vitatják, mert álláspontja szerint a kambriumi állattörzsek diverzitása szerteágazóbb volt a maiakénál. Ez a törzsfa „feje tetejére állítása”, vagyis inkább „gyökereztetése” Morrist is írásra sarkallta: 1998-ban jelent meg The Crucible of Creation: The Burgess Shale and the Rise of Animals (A teremtés olvasztótégelye: A Burgess-pala és az állatok felemelkedése) c. könyve.

A Burgess-pala faunája evolúciós szempontból zsákutcának tekinthető, ám az ősmaradvány-együttes kiválóan reprezentálja a kambriumi robbanást. Nemcsak a szilárd vázak lenyomatai maradtak fenn, de a lágy részekéi is. Láthatjuk, hogy a kambriumban rendkívül változatos és a maitól teljesen eltérő élővilág népesítette be a Földet.

Földtani jellemzők szerkesztés

A kövületet hordozó lerakódások a Stephen-formációhoz kötődnek. Ez egy meszes, sötét, kb. 508 millió éves lerakódás iszapkövekből. [2] A kövületágy egy kb. 160 méter magas szirt tövében, a viharhullámok által már nem megzavart mélységben alakult ki. Ez a szirt valószínűleg a Burgess-pala előtt nem sokkal alakult ki, a Katedrális-formáció részét képező meszes zátonyok részeként. A pontos mechanizmus nem ismert, a kutatások azt valószínűsítik, hogy a zátony egy része vált le és süllyedt el, közben az eredeti helyéről néhány kilométer távolságra került. A zátony alatti vetők újraaktiválódása miatt a pala 509 millió éve felbomlott.[3] A megmaradt merev szikla megvédte a palát, mivel a Katedrális-formáció mészköve a tektonikus nyomásnak jól ellenáll. Ez jól magyarázza, hogy a távolabbi lelőhelyekkel miért nehéz dolgozni, itt ugyanis a lerakódások nincsenek védve, így a nyomás hatására függőlegesen hasadnak a kövületekre. A Walcott-kőbánya e védelem révén aztán igen változatos leleteket őrzött meg, lényegében a kambriumi szikla legszéléig fel van tárva.

Eredetileg a Burgess-palát anoxikus kialakulásúnak vélték, de a mostani bizonyítékok szerint az oxigén folyamatosan jelenvolt a létrejöttekor.[4] Ennek oka, hogy korábbi vélekedések szerint az anoxikus környezet védi meg az elhalt szervezeteket a pusztulástól, illetve a lágy részeket képes megőrizni. Ezen túl csökkentette a beásó élőlények arányát – ásások és fúrásnyomok találhatóak az üledékben a lágy szövetek mellett, de az ilyenek ritkák és általában korlátozottan függőleges kiterjedésűek. Alternatív hipotézisként felmerült a sóoldat szivárgása is.[* 1]

A Burgess-pala faunája szerkesztés

Úgy tűnik, hogy a Burgess-pala tipikus közép-kambriumi üledék.[5]Bár a kemény részekkel rendelkező állatok maradványai mindössze a fosszíliák 14%-át teszik ki,[5] ez más kambriumi helyszíneken is így van, így feltehetőleg ez az arány a korabeli élővilágra jellemző érték. Nincs okunk feltételezni, hogy a kemény testrészek nélküliség bármilyen tekintetben is kivételesnek számítana, sőt, ezek megjelennek más korokban és lagerstättekben.[5]

A bióta számos élőlényből áll. A szabadon úszó (nektonikus) alakok ritkák, a szervezetek nagy része fenéklakó (bentikus) – vagy szabadon mozgó, vagy helytülő. Az organizmusok közel kétharmad része az iszapos fenék szerves anyagát fogyasztotta, harmada pedig a vízből szűrte ki a táplálékát. A szervezetek kevesebb, mint tizede volt ragadozó vagy dögevő, de ezek az organizmusok nagyobb testűek voltak, a teljes biomassza egyenlően oszlott meg a szűrögető, üledékevő, ragadozó és dögevő formák között.

Sok egyed a ma ismert állattörzsek szárcsoportjába tartozik, de találunk koronacsoportba tartozó példányokat is.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Walcott, 1911
  2. (2008) „Sedimentation of the Phyllopod bed within the Cambrian Burgess Shale Formation of British Columbia”. Journal of the Geological Society 165 (1), 307–318. o. DOI:10.1144/0016-76492007-023.  
  3. (2009) „Reinterpretation of 'Middle' Cambrian stratigraphy of the rifted western Laurentian margin: Burgess Shale Formation and contiguous units (Sauk II Megasequence); Rocky Mountains, Canada”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 277 (1–2), 63–85. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2009.02.012.  
  4. (2009) „Comparison of Geochemical and Distinctive Mineralogical Features Associated with the Kinzers and Burgess Shale Formations and their Associated Units”. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 277 (1–2), 127–140. o. DOI:10.1016/j.palaeo.2009.02.016.  
  5. a b c Charles Walcott. Royal Ontario Museum. [2013. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 29.)

Megjegyzések szerkesztés

  1. Ezt a Burgess-pala típusú megőrződés hipotézise részletezi.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Burgess Shale című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés