Busalepkefélék

Busalepkefélék
	Nőstény erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Osztag:	Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia);
Tagozat:	Cossina;
Altagozat:	Bombycina;
Csoport:	Rhopalocera;
Öregcsalád:	Pillangószerűek (Papilionoidea);
Csoport:	Busalepke-alakúak (Hesperiiformes);
Család:	Hesperiidae; Latreille, 1809
Alcsaládok
	Coeliadinae; Hesperiinae; Heteropterinae; Megathyminae; Pyrginae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Busalepkefélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Busalepkefélék témájú kategóriát.

A busalepkefélék vagy busalepkék (Hesperiidae) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a valódi lepkék (Glossata) alrendjének egyik családja.

Származásuk, elterjedésük szerkesztés

A legtöbb fajuk a trópusokon, Dél-Amerikában él.

Megjelenésük, felépítésük szerkesztés

Közepes, illetve kis termetű, zömök testű, barnás vagy szürkés lepkék. Testük vaskos, a szárnyuk keskeny és feltűnően kemény. A trópusi fajok – mind Dél-Amerikában, mind Afrikában – többnyire színpompásak, különös ablakfoltokkal vagy farkszerűen megnyúlt hátulsó szárnnyal. Az európai fajok színvilága sokkal egyszerűbbek, szerényebb.

Nevüket onnan kapták, hogy fejük nagy és széles. Nagy, félgömb alakú szemüket részben szőrfürt takarja. Szívó szájszervük jól fejlett. Tapogatójuk erős, sűrűn pikkelyes; a vége görbe vagy horgas. Csápjuk orsószerűen bunkós.

Elülső lábuk szárának belső felén gyakran levél alakú sarkantyút, a hátsó lábuk szárán majdnem mindig két pár sarkantyút viselnek.

Bábjuk megnyúlt, szabad szívókahüvellyel és fejtövisekkel.

Életmódjuk, élőhelyük szerkesztés

Az imágók nappal aktívak. Többnyire verőfényben repülnek a réteken és erdei tisztásokon; röptük gyors, szökdelő.

Szárnyaikat nyugalmi helyzetben nem egy síkban tartják, hanem az első párat részben fölemelik.

Hernyóik rendszerint összefont levélben élnek, és ugyancsak összefont levélben, laza szövedékben bábozódnak be.

Rendszertani felosztásuk szerkesztés

Coeliadinae alcsalád
buskaformák alcsaládja (Hesperiinae)
máskaformák alcsaládja (Heteropterinae)
Megathyminae alcsalád
pürkaformák alcsaládja (Pyrginae)
Pyrrhopyginae alcsalád:
- Oxynetrini:
  - Cyclopyge
  - Oxynetra
- Passovini:
  - Aspitha
  - Azonax
  - Granila
  - Myscelus
  - Passova
- Pyrrhopygini:
  - Amenis
  - Amysoria
  - Apyrrothrix
  - Ardaris
  - Ardaris
  - Creonpyge
  - Croniades
  - Cyanopyge
  - Elbella
  - Gunayan
  - Jemadia
  - Jonaspyge
  - Melanopyge
  - Metardaris
  - Microceris
  - Mimardaris
  - Mimoniades
  - Mysarbia
  - Mysoria
  - Nosphistia
  - Ochropyge
  - Parelbella
  - Protelbella
  - Pseudocroniades
  - Pyrrhopyge
  - Sarbia
  - Yanguna
- Zonini:
  - Zonia
Trapezitinae alcsalád:
- - Anisynta
  - Anisyntoides
  - Antipodia
  - Croitana
  - Dispar
  - Felicena
  - Hesperilla
  - Hewitsonella
  - Mesodina
  - Motasingha
  - Neohesperilla
  - Oreisplanus
  - Pasma
  - Proeidosa
  - Rachelia
  - Signeta
  - Toxidia
  - Trapezites

Ismertebb fajok szerkesztés

1. Hesperiinae:

kockás busalepke (Carterocephalus palaemon)
tükrös busalepke (Heteropterus morpheus) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft (2001-ben)
barna busalepke (Thymelicus sylvestris)
vonalas busalepke (Thymelicus lineola)
vesszős busalepke (Hesperia comma)
erdei busalepke (Ochlodes sylvanus)
csíkos busalepke (Thymelicus acteon)^[1] Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft^[2]

2. Pyrginae:

cigánylepke (Erynnis tages)
mályva-busalepke (Carcharodus alceae)
pemetefű-busalepke (Carcharodus floccifera)
tisztesfű-busalepke (Carcharodus lavatherae) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 50 000 Ft (2001-ben)
törpe busalepke (Spialia orbifer) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft (2001-ben)
nyugati törpebusalepke (Spialia sertorius) – Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft (2001-ben)
kis busalepke (Pyrgus malvae)
feles busalepke (Pyrgus armoricanus)
hegyi busalepke (Pyrgus alveus)^[3] Magyarországon védett; természetvédelmi értéke: 10 000 Ft^[4]

Jegyzetek szerkesztés

↑ Lepkék. Dr. Helgard Reichholf-Riehm. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. 70. o. ISBN 963-548-293-0
↑ Thymelicus acteon (Rottemburg, 1775) – csíkos busalepke. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)
↑ Lepkék. George E. Hyde. Budapest: Elektra Kiadóház. 2000. 45. o. ISBN 963-9205-117
↑ Pyrgus alveus (Hübner, [1803) – hegyi busalepke]. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)

Források szerkesztés

Korolev, Vladimir A. (2014): Catalogus on the collection of Lepidoptera. Part I. Hesperiidae. - Moscow, 310 p. ISBN 978-5-00077-066-5 [1].
Superordo: Lepidopteroidea
Busalepkék (Hesperiidae)
HESPERIIDAE – busalepkék
13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
Alfred Edmund Brehm: Az állatok világa – busafejű lepkék (Hesperiidae)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Lepkék. Dr. Helgard Reichholf-Riehm. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. 70. o. ISBN 963-548-293-0

[2] Thymelicus acteon (Rottemburg, 1775) – csíkos busalepke. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)

[3] Lepkék. George E. Hyde. Budapest: Elektra Kiadóház. 2000. 45. o. ISBN 963-9205-117

[4] Pyrgus alveus (Hübner, [1803) – hegyi busalepke]. jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. május 30.)

[1]

[2]

[3]

[4]