Wikipédia

Call of Duty 2

2005-ös videójáték

A Call of Duty 2 belső nézetű lövöldözős videójáték, a 2003-ban kiadott Call of Duty folytatása. A játékot az Infinity Ward fejlesztette és az Activision adta ki. 2005. október 25-én jelent meg Microsoft Windows-ra és november 22-én Xbox 360-ra Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. A játék megjelent mobiltelefonra és Pocket PC-re is. Japánban a Konami adta ki PC-re 2006. március 24-én, míg Xbox 360-ra 2006. június 15-én.

Call of Duty 2
FejlesztőInfinity Ward
KiadóActivision, Aspyr Media, Konami
ZeneszerzőGraeme Revell
SorozatCall of Duty
MotorIW Engine 2.0
PlatformokWindows, Mac OS X, mobiltelefon, Windows Mobile, Xbox 360
Kiadási dátum2005. október 25.
Legfrissebb kiadás
Stabil1.3
MűfajFPS
Játékmódokegy- és többjátékos
Korhatár PEGI: 16+
ESRB: T
USK-besorolásUSK 18
Adathordozó
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény		1,4 GHz processzor, Intel Pentium IV vagy AMD ajánlott, 256 MB RAM, DirectX 9.0 kompatibilis videókártya
A Call of Duty 2 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Call of Duty 2 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A játék a második világháború idején játszódik, és négy szövetséges katona szemszögéből mutatja be az eseményeket. Egyikük a Vörös Hadseregben szolgál, másikuk az Amerikai Egyesült Államok hadseregében, míg ketten britek. A játékot jól fogadták, a kritikák legtöbbje pozitív véleményt fogalmazott meg róla.[1][2] Az Xbox verzióból az első héten 250 000-et adtak el, míg 2006 októberére 1,4 milliót.[3][4]

Játékmenet szerkesztés

A játékos képes leguggolni és a földre feküdni valamint kisebb falakat átmászni.[5] Egyszerre két lőfegyver lehet nála, és ezek lecserélhetők a csatatéren maradt ellenséges és baráti fegyverekre. Ezeken kívül mind kézigránátokat, mind füstgránátokat vihet magával a harcba. A fegyver célzóját használva nagyobb pontossággal lehet lövéseket leadni. A baráti és ellenséges katonákat valamint az aktuális célt, amely lehet egy pont elérése vagy megvédése vagy megsemmisítendő ellenséges ágyú vagy tank, egy iránytűn jelzi ki a játék. A rögzített fegyverek, mint például géppuskák vagy légvédelmi ágyúk használhatóak az ellenség legyőzésére. Néhány küldetés során pedig a játékosnak egy tankot kell irányítania.[6]

A játékos rendelkezik egy távcsővel is, amely az egyszerű küldetések során nem bír jelentőséggel, de nagy szerepe van a 8,8 cm Flak 18/36/37/41 ágyú és az Mk VI Crusader nagyobb távolságra való használatánál, valamint az egyik brit küldetésnél, ahol ennek segítségével lehet irányítani a baráti tüzérség tüzét. A felderítés során is nagy hasznát lehet venni, azonban a játék legnagyobb részében közelharc folyik, csökkentve ennek a taktikának a jelentőségét.[7]

Ha a játékos súlyosan megsérül, akkor a képernyő vöröses színűre vált, és a karakter szívdobogásának hangja egyre hangosabbá válik, ezzel jelezve az alacsony életerőt. A játékosnak ekkor fedezékbe kell jutnia, hogy elkerülje a további sebesüléseket, ugyanis akkor meghal és az utolsó ellenőrzőponttól kell folytatni a játékot. A fedezékben töltött idő alatt az életerő regenerálódik. Néhány támadás, például a gránátok vagy a tüzérség egyből megölik a játékost ha túl közel tartózkodik a robbanáshoz.[8]

2006 áprilisában az Infinity Ward kiadta a Call of Duty 2 Radiantet, amely lehetővé teszi a játékosoknak, hogy saját egy-, illetve többjátékos pályákat hozzanak létre.[9]

Többjátékos mód szerkesztés

Minden többjátékos PC szerveren 64 játékos a maximum létszám, míg Xbox esetén ez 8 fő.[10] Az Xbox esetén a játékosok játszhatnak az Xbox Live-on és szerezhetnek új pálya csomagokat. 13 hivatalos pálya van a játékban, amelyek közül hármat az első Call of Duty pályái alapján csináltak meg. Van továbbá még három pályacsomag is, amelyek összesen nyolc új pályát adnak hozzá a játékhoz.[11]

A pályák között található normandiai, afrikai és oroszországi is. Mindkét csapat számos fegyver közül választhat, a pályától függően. A játékosok a szövetséges oldalon választhatnak, hogy orosz, brit vagy amerikai katonával kívánnak-e játszani, míg a tengelyhatalmi oldalon lévők német katonákkal lehetnek.[12] Számos játéktípus közül lehet választani: Deathmatch, Team Deathmatch, Search & Destroy, Capture the Flag and Headquarters.[13]

Hadjáratok szerkesztés

Szovjet szerkesztés

A játékos Vaszilij Kozlov közlegényt, a 13. lövész gárdahadosztály katonáját irányítja, aki a játék elején Moszkva védelmében vesz részt. A játék további része Sztálingrádban játszódik, 1942–1943 telén, kemény harcot folytatva a kezdetben előrenyomuló, majd bekerített német erőkkel, a cél pedig több erődített terület megtisztítása. Az utolsó küldetés a szovjet ellentámadás idején játszódik, ahol több épület elfoglalása és megvédése után a városházát is visszafoglalják.

Angol szerkesztés

Az angol hadjárat elején a játékos John Davist, a 7. páncéloshadosztály őrmesterét irányítja. A hadjárat legelső küldetése során Észak-Afrikában kell megtámadni egy német utánpótlási pontot, és az ott található üzemanyagot és lőszert megsemmisíteni. A következő küldetésben a cél egy kis település védelme a jelentős túlerőben lévő, páncélosok által támogatott németektől, ahol a végén a tüzérség tüzét kell irányítani. Ezt követően a második el-alameini csatában előrenyomulva kell lövészárkokat és ellenséges lőállásokat megtisztítani, majd végül az ellenséges főhadiszállást elfoglalni. Az Egyiptomban rekedt német erőket El Daba városában kell megsemmisíteni, majd ezzel véget ér a brit hadjárat első része.[14] A hadjárat második részében a játékos David Welsh brit tankparancsnokot alakítja, és két tankcsatában vesz részt. A hadjárat harmadik része Tunéziában játszódik, a maradék Német Afrika-hadtest legyőzését bemutatva. A hadjárat további küldetései a caeni csatát mutatják be.

Amerikai szerkesztés

 
Az amerikai hadjárat egyik pályája a Pointe du Hoc elleni támadást mutatja be

Az amerikai hadjárat Bill Taylor tizedes, a 2. ranger zászlóalj katonájának harcait mutatja be. A hadjárat a D-nappal indul, amelynek során a játékos a Pointe du Hoc elleni támadásban vesz részt, megsemmisítve hat német ágyút, majd ezt követően a magaslatot megvédi a német ellentámadástól. Ezután a környező falvakban folyó harcokba kell bekapcsolódni, és az egyik ilyen falu elfoglalása után annak gabonatárolójának tetejéről mesterlövészpuskával a német aknavetősöket visszaverni. A következő küldetés során a cél a 400-as magaslat (Hill 400) bevétele, amely a közeli Bergstein elfoglalását, a bunkerek felrobbantását és a német ellentámadás visszaverését jelenti. Az utolsó küldetés a Rajnán való átkelést mutatja be, egy túlparti német kisváros elfoglalásával együtt, amelynek végén a játékos két Tigris tankot semmisít meg, majd a munkájával elégedett ezredese előlépteti őrmesterré.

Befejezés szerkesztés

A játék végén lefutó animáció Price brit százados német hadifogságból történő amerikai kimentését mutatja be. A készítők felsorolása után megjelenik „A játék készítésekor egy tehén sem sérült meg” felirat, akárcsak az első játékban. Ez utalás a normandiai küldetések során megtalálható tehéntetemekre.[5]

Fejlesztés szerkesztés

2005. április 7-én az Infinity Ward bejelentette, hogy hivatalosan is dolgoznak a Call of Duty 2-n, amelynek megjelenését 2005 őszére tervezik. Többen úgy spekuláltak, hogy ezzel együtt készül a játék folytatása is, ahogy a játék első részénél a Gray Matter Interactive készítette el a Call of Duty: United Offensive-t.

Fogadtatás szerkesztés

A Call of Duty 2-t a kritikusok jól fogadták. A grafikát és zenét széles körben dicsérték, és az életerőregeneráló rendszert is pozitívan értékelték. Ez utóbbit a GameSpot és a GamePro előrelépésként értékelte a korábbi kijelzős rendszerhez képest.[30][31] A PC változat többjátékos módját azonban visszalépésnek ítélték a Call of Duty: United Offensive-hez képest.[32][33]

Az IGN az Xbox változatnak 9 pontot adott a 10-ből, kiemelkedőnek nevezve azt.[34] A Gamespot értékelője, Bob Colayco 8,8 pontot adott ugyanennek, dicsérve a játék grafikáját, a mesterséges intelligenciát és a hadjáratok változatosságát. Ugyanakkor kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az Xbox 360-ra kiadott játék drágább volt a PC-re kiadottnál, illetve, hogy a többjátékos mód csak nyolc játékost támogat.[35] A GamePro a játék grafikájának részletességét és valósághűségét dicsérte.[20]

Az IGN értékelése a PC-verzióról kevésbé volt nagylelkű, 8,5 pontot adva a játéknak. Az értékelő, Tom McNamara szintén a grafikát emelte ki, kitűnőnek nevezve azt, valamint dicsérte a hangokat és a zenét is. A leginkább a játékmenetet kritizálta, ahol az újratöltődő életerő miatt gyakran túl könnyű a továbbjutás.[36] A Gamespottól Bob Colayco 8,8 pontot adott a PC játékra, akárcsak az Xbox 360-ra kiadott változatra, szintén a hangokat és a mesterséges intelligenciát dicsérve. Itt azonban az Xbox változattal ellentétben a többjátékos módot szórakoztatónak tartotta, ám a teljesítményt kritizálta.[30]

A Call of Duty 2 a legnépszerűbb induló név volt az Xbox 360-nál, ugyanis az első héten 250 000 darabot adtak el belőle.[3] Az Xbox 360-at vásárlók 77% vette meg a játékot is, ami rásegített a nagyszámú eladás elérésére.[37] 2006 júliusáig 1,4 millió darabot adtak el belőle,[4] amely szám 2008 januárjára 2 millióra nőtt.[38]


Fegyverek szerkesztés

Németország

  Amerikai Egyesült Államok szerkesztés

  Egyesült Királyság szerkesztés

  Szovjetunió szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ Call of Duty 2 (PC). GameRankings. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  2. ↑ Call of Duty 2 (Xbox 360). GameRankings. [2012. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  3. ↑ a b Duty 2 Tops Xbox 360 Launch Sales. Next-gen, 2005. december 14. [2012. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  4. ↑ a b Mike Snider: WWII shows no battle fatigue. USA Today, 2006. szeptember 7. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  5. ↑ a b GameSpot Call of Duty 2 Q&A. GameSpot AU, 2011. augusztus 3. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  6. ↑ Rorie, Matthew: Call of Duty 2 Game Guide - Page 17 - Game Guides at GameSpot. GameSpot AU. [2011. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  7. ↑ Melanson, Stevie: Call of Duty 2 (Xbox 360). XBOX Exclusive. (Hozzáférés: 2011. szeptember 28.)
  8. ↑ IGN: Call of Duty 2 PC Review. IGN. [2007. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  9. ↑ Call of Duty Patch Information. Call of Duty.com. [2007. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 10.)
  10. ↑ Call of Duty 2 Multiplayer Information. Xbox 360 Multiplayer Games. (Hozzáférés: 2011. szeptember 28.)
  11. ↑ Call of Duty 2 Bonus, Skirmish and Invasion Packs for Xbox 360 Review. Win Super Site, 2010. október 6. [2012. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 28.)
  12. ↑ IGN: Call of Duty 2 PC Review. IGN. [2007. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  13. ↑ Planet Call of Duty - Multiplayer. Planet Call of Duty. [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 11.)
  14. ↑ 'Call of Duty 2 British Campaign Walkthrough. GameSpot. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 19.)
  15. ↑ Perry, Douglass C.: IGN: Call of Duty 2 Xbox 360 Review. IGN, 2005. november 15. [2012. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  16. ↑ McNamara, Tom: IGN: Call of Duty 2 PC Review. IGN, 2005. október 25. [2012. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  17. ↑ Lee, Garnett: Call of Duty 2. 1UP, 2005. november 15. [2015. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
  18. ↑ Reed, Kristan: Call of Duty 2 Review. Eurogamer, 2005. december 2. (Hozzáférés: 2011. november 14.)
  19. ↑ a b Sewart, Greg: Call of Duty 2 for PC - Reviews. G4TV, 2005. október 27. [2012. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  20. ↑ a b Mr. Marbles: Review : Call of Duty 2 Xbox 360. GamePro. [2008. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  21. ↑ Call of Duty 2 Review for Xbox 360. GameSpot, 2005. november 17. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  22. ↑ Call of Duty 2 Review for PC. GameSpot, 2005. október 24. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  23. ↑ Call of Duty 2. Gameinformer.com. [2008. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  24. ↑ Call of Duty 2. Oxm Online. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  25. ↑ Call of Duty 2 for Xbox 360. GameRankings, 2011. augusztus 11. [2012. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  26. ↑ Call of Duty 2 for PC. GameRankings. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  27. ↑ Call of Duty 2 for Mobile. GameRankings. [2011. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  28. ↑ Call of Duty 2 (Xbox 360) reviews. Metacritic, 2005. november 15. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  29. ↑ Call of Duty 2 (PC) reviews. Metacritic, 2005. október 25. (Hozzáférés: 2009. július 21.)
  30. ↑ a b Bob Colayco: Call of Duty 2 for PC. Gamespot, 2005. október 26. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  31. ↑ Mr. Marbles: Review: Call of Duty 2 for PC on GamePro.com.. GamePro, 2005. október 26. [2009. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 16.)
  32. ↑ Call of Duty 2 Review - PC Game Reviews - Yahoo! Video Games. Yahoo! Video Games. (Hozzáférés: 2007. november 16.)[halott link]
  33. ↑ Call of Duty 2. FileFactory Games, 2005. november 21. [2008. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 16.)
  34. ↑ Douglass C. Perry: Call of Duty 2 review for Xbox 360. IGN. [2008. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  35. ↑ Bob Colayco: Call of Duty 2 for Xbox 360. GameSpot, 2005. november 16. [2007. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  36. ↑ Tom McNamara: Call of Duty 2 review for PC. IGN. [2007. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  37. ↑ Douglass C. Perry: The Live Chronicles, Ch. 4. IGN. [2007. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 15.)
  38. ↑ Call of Duty 2 Hits 2 Million In Sales. PlayTM, 2008. január 25. [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 24.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Call of Duty 2 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Call_of_Duty_2&oldid=26535583”