Canopus (csillag)

A Canopus (α Carinae, Alpha Carinae) első fényrendű csillag, a Hajógerinc csillagkép főcsillaga. A második legfényesebb csillag az éjszakai égbolton (a Szíriusz után). Magyarországról nem látható. A 19. századig Alpha Argus néven volt ismert, a neve az 1930-as Nemzetközi Csillagászati Unió közgyűlésén változott meg, amikor az Argo csillagképet több kisebb részre bontották.

Canopus, Alpha Carinae
A Canopus a Nemzetközi Űrállomásról fényképezve (2003)
Megfigyelési adatok
Csillagkép	Hajógerinc csillagkép
Epocha	2000
Rektaszcenzió	06h 24m
Deklináció	–52,7º
Távolság	313 fé
Látszólagos fényesség	–0,74
Abszolút fényesség	-5,4
Színkép típusa	F0Ib vagy A9 (változó)
Pályaadatok
Évi parallaxis	0,010"
Radiális sebesség	21 km/sec
Sajátmozgás
rektaszcenzióban	19,93 mas/év
deklinációban	23,24 mas/év
égi iránya	NE
Fizikai adatok
Tömeg	8-9 M☉
Hőmérséklet
Felszín	7800 K
Korona	20 millió K
Luminozitás	+13300 L☉
Forgási adatok
Radiális forgási sebesség $v_{\mathrm {e} }\cdot \sin i$	9,0 km/s

Valószínűleg ez az egyetlen olyan első fényrendű csillag, melyet egy személy után neveztek el.

Leírása

Szuperóriás (valószínűleg a legközelebbi a Földhöz). Fénye a Napénál 15 000-szer erősebb. Fényosztálya: Ib szuperóriás. Színképosztálya F0Ib vagy A9 (változó). Fénye enyhén sárgás, inkább fehér. Átmérője 65-szöröse a Napénak. Tömege 8-9 naptömeg. A korona hőmérséklete 20 millió K. A Földön is észlelhető röntgen- és rádiósugárzást bocsát ki.

Láthatósága

Magyarországról nem látható. Leginkább a déli féltekéről látható, az északi félgömbről elméletileg csak a 40° északi szélességtől délre. Európában Szicília, Görögország földrajzi szélessége az, ahol elvileg már látható, azonban a megfigyelőnek pontosan tudnia kell, hogy hol keresse, tiszta, felhőtlen időnek kell lennie, és mindenképpen optikai segédeszközt kell használnia. A 40° déli szélességtől délre cirkumpoláris.

A helyzete még a Föld precessziója miatt sem változott annyit, hogy látható lett volna az utolsó néhány ezer évben akár az ókori Róma, akár az ókori Görögország számára. Az ókori Egyiptomból azonban látható volt.

Történetei

A görög mondák szerint Kanopusz volt az irányítója Menelaosz hajóflottájának, amikor Trójából hazafelé hajóztak a trójai háború után. Amikor a hajók Egyiptomba értek, Kanopuszt a parton megharapta egy mérgeskígyó, aki ebbe belehalt. Hajósának tiszteletére Menelaosz a neve után elnevezte a kikötőt és egy fényes csillagot, ami éppen akkor kelt fel. Könnyen lehetséges azonban, hogy a történet azért alakult ki, mert nem ismerték a csillag nevének eredetét.

Paul Kunitzsch (jelenkori, csillagnevek eredetével foglalkozó szakértő) szerint a Canopus név lefordítatlan névként vált ismertté a görög csillagászok számára valamikor az i. e. 2. században. Kunitzsch megállapítja tovább, hogy „a név kialakulásában egyiptomi hatások érvényesülnek”.

R. H. Allen (1899) szerint egy ókori egyiptomi vallási költő a versében „Karbana” néven említi a csillagot. Az írás III. Thotmesz fáraó idejéből származik, kb. 1500 évvel Sztrabón előttről.

Ha a trójai háború valóban megtörtént, akkor valamikor az i. e. 12. században játszódott le. Körülbelül ezer évvel később Kanopusz kikötője a bűn és a kicsapongás központja volt. A város mintegy 19 km-re északkeletre van Alexandriától. Kanopusz szolgált a híres csillagász, Klaudiosz Ptolemaiosz megfigyeléseihez az i. sz. 1. században. A modern települést, ami az ókori romokon épült, nyugati történészek Al Bekur vagy Aboukir néven említették, amikor a figyelem középpontjába először Lord Nelson nílusi csatája idején került, 1798-ban, majd a következő évben Napóleon győzelmekor a törökök fölött. A hely neve jelenleg Abu Qir.

Allen megjegyzi, hogy az ókori Kínában a csillag neve „Laou Csin” (老人星 , Lǎorénxīng), vagyis „öreg ember” volt, és imádása egészen i. e. 100-ig tartott.

Az ókori hinduk a csillagot „Agastya” névvel illették, aki egyike volt a risiknek. Ő az Argha nevű hajó kormányosa volt (a hajó neve hasonló a görög Argóhoz, aminek a csillagképében a Canopus található). Ezzel a hajóval egy nagy áradást éltek túl. Agastya Varuna, a vizek istennőjének fia volt. Az özönvíz után Agastya a víz varázslatos tisztítását hajtotta végre - mondják a mítoszokkal foglalkozó Gertude és James Jobes.

A középkori arabok több száz éven keresztül csodálták és tisztelték a Canopust. Az egyik név, amit a csillagnak adtak, ez volt: Szuhail. Több más, fényes csillagot hívtak így, amik alacsonyan helyezkedtek el a déli égbolton (más névváltozatok: Szuheil, Wezen). A „wezen” jelentése: „súly”, ez utalás arra, hogy az elképzelésük szerint nehéz csillag a súlyánál fogva alul helyezkedik el. A „szuhail” név eredete ismeretlen Kunitzsch szerint.

A csillagászati író és klasszikus tudós, Guy Ottewell (és legalább egy korábbi tekintély is) feltételezi, hogy az arab név a „szahl” szóból ered, aminek jelentése: „sima és sík” (ezért nevezik a Száhel-övezetet is így). Ottewell azt mondja, hogy a „szuheil” ennek kicsinyítő képzős változata (ezt fiúnévként is használták).

R. H. Allen állítása szerint a „szuhail” szót Arábiában is használták személyek megnevezésére, „okos, dicsőséges és szép” értelemben. manapság a nomádok alkalmazzák a nevet csinos, jóképű férfiak megjelölésére. Allen megjegyzi, hogy a perzsák ezt a szót a „bölcsesség” szinonimájaként használták.

Egy arab legenda szerint egy Szuhail nevű ifjú (ő lehet Canopus), aki megházasodott egy Al Dzsauza (=Orion, angolos írásmóddal: Al Jauzah) nevű szűzzel, de megölte őt és el kellett menekülnie, mert Szíriusz üldözte.

A történet másik változata szerint Al Dzsauza visszautasította a kérőt és szó szerint kirúgta. Mindkét történet arra keresi a magyarázatot, hogy miért helyezkedik el a Canopus annyira távol a többi fényes csillagtól: a Szíriusztól, az Oriontól, a Procyontól és a téli égbolt egyéb csillagképeitől.

Allen állítása szerint a Canopus helikális kelése még 1899-ben is az év egy bizonyos szakát jelezte az araboknak: leszüretelték a gyümölcsöket, véget ért a nyár forró időszaka, és ekkor választották el a fiatal tevéket az anyjuktól. Ez utóbbi gyakorlatot Thomas Moore költő (1779–1852) is megírta az "Evenings in Greece" (Esték Görögországban) című költeményében (nyersfordítás):

A camel slept—young as if wean’d
When last the star Canopus rose.

Egy teve aludt - fiatal, mintha
Akkor választották volna el, amikor a Canopus utoljára felkelt.

Az arabok által a csillagnak adott másik név az „Al Fahl” volt (tevecsődör).

Érdekesség

A Föld precessziója nem igazán módosította a Canopus helyzetét az égbolton az utóbbi néhány ezer évben, azonban körülbelül 12 000 évvel ezelőtt (a precessziós ciklus felénél) a Canopus a Föld forgástengelyének déli pontja közelében helyezkedett el. Ugyanebben az időben a Vega az északi pólus irányát adta meg. Így az utolsó jégkorszak idején a forgástengely mindkét irányában egy-egy igen fényes csillag volt található.

Navigáció

A Canopust nem csak a középkori arabok használták a sivatagban való navigációra, hanem az űrhajózásban is hasonló szerepet tölt be. Ember nélküli, amerikai bolygókutató űrszondák, illetve űrhajósok is használják a Canopust az égbolton való tájékozódásra, mivel ez az égi egyenlítőtől legtávolabb található első fényrendű csillag.

Sok amerikai űrhajó egy speciális kamerával rendelkezik a Canopus érzékelésére, ezt nevezik angolul „Canopus Star Tracker”-nek (Canopus csillagkereső).

Megjelenése a kultúrában

• Frank Herbert Dűne sci-fi ciklusában a Dűne nevű bolygó (másik neve Arrakis) a Canopus harmadik bolygója.
• Homérosz Odüsszeia és a Canopus csillag, mint Menelaosz égi kormányosa

Források

• Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2

További információk

• Kaler, Jim: Canopus. Stars. [2007. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 10.)