Celldweller
A Celldweller amerikai egyszemélyes zenei projekt New York Cityből. Egyetlen tagja Klayton. A Celldweller dalai több filmben, filmelőzetesben, tévéműsorban és videojátékban megjelentek.[1][2] Elektronikus rockot, indusztriális rockot, indusztriális metalt és trance-et játszik.
| Celldweller | |
 | |
 | |
| Információk | |
| Alapítva | 1999 |
| Műfaj | elektronikus rock |
| Tagok | |
| Klayton | |
| A Celldweller weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Celldweller témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
A Celldweller név az anyja által adott becenévből származik. Anyja ugyanis "cellar dweller"-nek (kb. "pincelakó") hívta, ugyanis az összes zenéjét a szülei alagsorában készítette.[3] Klayton-nak már volt egy indusztriális metal együttese a kilencvenes években, a Circle of Dust. Miután ez feloszlott, kiadott egy válogatáslemezt, amely ennek az együttesnek a kiadatlan dalait tartalmazza, illetve Criss Angel illuzionistával alkotott új, Angeldust nevű projektet, amellyel szintén kiadott egy albumot.[4] Klayton 1998/1999 környékén kezdett dalokat szerezni a Celldweller projekthez,[5] és kiadott egy limitált kiadású EP-t és két kislemezt is. Klayton és Criss Angel útjai 2000-ben elváltak, így a Celldweller projektre koncentrált.[6] Első nagylemeze 2003-ban jelent meg. Ez a lemez hét díjat nyert a 2004-es Just Plain Folks Music Awards-on.[7] A 2005-ös Radio-Active-Music Awards díjátadón elnyerte a Legjobb Férfi Énekes díjat is, 2017-ben pedig elnyerte az Év Videojáték Zenéje díjat is.[8]
A Celldweller 2012-es albuma a 23. helyet szerezte meg a Billboard listáján.[9] A 2014-es "End of an Empire (Chapter 01: Time)" című dal a 32. helyre került,[9] míg a 2017-es Offworld album a 17. helyet szerezte meg.[9]
Diszkográfia szerkesztés
- Celldweller (2003)
- Wish Upon a Blackstar (2012)
- End of an Empire (2015)
- Offworld (2017)
- Satellites (2021)
- Soundtrack for the Voices in My Head sorozat
- Soundtrack for the Voices in My Head Vol. 01 (2008)
- Soundtrack for the Voices in My Head Vol. 02 (2010–2012)
- Soundtrack for the Voices in My Head Vol. 03 (2013–2016)
Együttese tagjai szerkesztés
- Klayton – ének, szintetizátor, gitár, basszusgitár, ütős hangszerek, dob, DJ (1999–)
Korábbi koncertzenészek szerkesztés
- Bret Autrey (Blue Stahli) – vokál, szintetizátor, gitár, basszusgitár, ütős hangszerek (2010–2013)
- Dale Van Norman – gitár, billentyűk, ütős hangszerek, vokál (2003–2005)
- Kemikal – basszusgitár, billentyűk, ütős hangszerek, vokál (2003–2005)
- Cais – akusztikus és elektronikus dob, ütős hangszerek (2003–2005)
- Kenny James – akusztikus és elektronikus dob, ütős hangszerek (2003–2005)
- Del Cheetah – gitár, billentyűk, vokál (2003–2005)
- Chris Cross (Tweety) – gitár, billentyűk (2003–2005)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Placements - Position Music. [2015. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
- ↑ Placements - Celldweller.com. [2013. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 18.)
- ↑ ask_celldweller Ep. 02: Thanks Mom. YouTube.com. Celldweller. [2014. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 18.)
- ↑ Klay Scott Interview with Carpe Noctem. Carpe Noctem magazine, 1997. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 12.)
- ↑ Diamantis-Fry, Sophie: Klayton Interview with DELIRIUM, 2003. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 12.)
- ↑ Klayton Interview with 1340 Mag. 1340 Mag, 2003. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 12.)
- ↑ 2004 Just Plain Folks Music Awards, 2004. november 7. [2007. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 10.)
- ↑ 2017 ASCAP Screen Music Awards, 2017. május 16. (Hozzáférés: 2017. november 26.)
- ↑ a b c Celldweller Chart History. Billboard
