Wikipédia

Cesária Évora

Cesária Évora (Mindelo, 1941. augusztus 27. – São Vicente, 2011. december 17.) Grammy-díjas zöld-foki köztársasági énekesnő, a morna(wd) stílus legismertebb előadója. Nemzetközi karrierje csak 1988-ban kezdődött, amikor megjelent első nagylemeze, a La Diva Aux Pieds Nus.[1] 2004-ben Voz D'Amor című albumáért Grammy-díjat kapott.[2]

Cesária Évora
Cesária Évora 2008-ban
Cesária Évora 2008-ban
Életrajzi adatok
Születési névCesária Évora
BecenévBarefoot Diva, „Cize”
Született1941. augusztus 27.
Mindelo, Zöld-foki Köztársaság
SzármazásZöld-foki Köztársaság
Elhunyt2011. december 17. (70 évesen)
São Vicente, Zöld-foki Köztársaság
SírhelyMindelo
Pályafutás
Műfajokmorna, coladeira
Aktív évek1957–2011
Híres dalLive d'amor
Isolada
Jardim Prometido
Hangszerének
Díjak
  • a francia Becsületrend lovagja (2009)
  • Grammy Award for Best Contemporary World Music Album (Voz d'Amor, 2003)
  • Kora Awards (1997)
  • Ordem do Mérito Cultural (2010)
Tevékenységénekes
KiadókLusafrica
Cesária Évora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cesária Évora témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

„Cize” (ahogy barátai nevezték) 1941. augusztus 27-én született a Zöld-foki Köztársaság részét képező São Vicente-sziget kikötővárosában, Mindelóban. Hétéves volt, amikor apja – aki hegedűs volt – meghalt.[3] Tízéves korában árvaházba került, mert anyja nem tudta ellátni mind a hat gyermeket. 16 éves volt, amikor egy barátja rábeszélte, hogy énekeljen egy tengerész kocsmában.[4]

A 60-as években olyan portugál sétahajókon lépett fel, amelyek kikötöttek Mindelóban is, és ekkor már énekelt a helyi rádió műsoraiban is. 1985-ben honfitársa, az énekes Bana[* 1] meghívására Portugáliába ment fellépni. Lisszabonban fedezte fel José da Silva producer, aki lemezfelvételre hívta Párizsba.[5]

A „mezítlábas díva” szerkesztés

 
Cesária Évora háza

Cesária Évora nemzetközi karrierje csak azután kezdődött, hogy 1988-ban Franciaországban megjelent első nagylemeze, a La Diva Aux Pieds Nus (A mezítlábas díva).[4] Az album onnan kapta címét, hogy az énekesnő legtöbbször cipő és harisnya nélkül lépett fel, ezért sokan „mezítlábas dívának” hívták. 1992-ben jelent meg Miss Perfumado című albuma, amiből több mint 300 000 példányt adtak el a világon. Ezen található Évora talán legnépszerűbb dala, a Sodade.[6]

Az 1995-ben kiadott Cesária című album hozta meg a teljes nemzetközi sikert és ekkor jelölték először Grammy-díjra.[4] 1997-ben három díjat nyert a KORA All African Music Awards (KORA Pánafrikai Zenei Díj) díjkiosztón a Legjobb nyugat-afrikai női előadó, a Legjobb album kategóriában és neki ítélték a zsüridíjat is.[7] 2003-ban a Voz d'Amor című albumért Grammy-díjat kapott a Világzene kategóriában.[4]

1995-ben részt vett az Underground című film zenei anyagának a felvételében. A filmet Emir Kusturica rendezte, a dalokat pedig Goran Bregović komponálta.[8]

2002-ben a legendás kubai énekessel, Compay Segundóval közösen vették fel a Lagrimas negras (Fekete könnyek) című dalt, ami a Duets albumon jelent meg.[9]

2004-ben Jacques Chirac a Francia Köztársaság Becsületrendjével tüntette ki.[10]

2006-ban Olaszországban találkozott Alberto Zeppieri dalszerővel, akivel Capo Verde, terra d'amore címen elkezdtek kiadni egy CD-sorozatot, amelyet zöld-foki-szigeteki és olasz előadóknak szenteltek. Cesária beleegyezett, hogy duettet énekeljen Gianni Morandival, Gigi D’Alessióval és Ronnal.[* 2] A sorozatban eddig öt lemez jelent meg. A bevételekből az ENSZ Világélelmezési Programját támogatják, amelynek Cesária Évora a nagykövete volt..[11]

 
2014-től Cesária Évora portréja szerepel a zöld-foki szigeteki 2000 escudo-s bankjegyen

Halála szerkesztés

2010-ben Évora egy koncertkörúton volt, utoljára május 8-án lépett fel Lisszabonban. Két nappal később szívrohamot kapott és egy párizsi kórházban megműtötték. A műtétet követően visszatért a Zöld-foki-szigetekre. 2011 szeptemberében jogi képviselője bejelentette, hogy az énekesnő egészségügyi okokból visszavonul.[12]

Cesária Évora 70 éves korában 2011. december 17-én hunyt el szülőföldjén, Mindelóban.

Dallamvilág szerkesztés

Césária Évora a Zöld-foki-szigetekre jellemző morna stílus legnagyobb előadója, hívták úgy is, hogy a „morna királynője”. Ez a stílus közel áll a portugál fadóhoz, ami nem véletlen, hiszen az ország hosszú ideig portugál gyarmat volt.

Legtöbb dala lírai hangvételű: életöröm, fájdalom, melankólia és elveszett szerelem keveredik bennük. Ilyen az egyik leghíresebb száma, a nehezen lefordítható című Sodade[* 3] is. A szövegek hátterében gyakran hazája sorsa rejlik: az elszigeteltség, a rabszolga múlt és az emigráció. A jellegzetesen zöld-foki dalokon kívül adott elő külföldi számokat is, gyakran spanyolul, mint pl. az ismert Bésame mucho című dal.

A kíséretül szolgáló együttesekben rendszerint a következő hangszerek szólaltak meg: cavaquinho[* 4], klarinét, szopránszaxofon, harmonika, hegedű, zongora és gitár.

Magyarországi fellépések szerkesztés

Cesária Évora visszatérő vendége volt a Sziget Fesztiválnak, ahol legelőször 2002 augusztusában lépett fel.[13][14]

Ezen kívül több alkalommal is énekelt a Művészetek Palotájában.[15][16]

Díjak és kitüntetések szerkesztés

  • 1997: Kora All African Music Awards – Kategóriák: Nyugat-Afrija legjobb művésze, A legjobb album, A zsüri fődíja[7]
  • 1998: Preis der deutschen Schallplattenkritik (Német hanglemezkritikusok díja)[17]
  • 1999: Preis der Deutschen Schallplattenkritik[17]
  • 1999: Ordem do Infante Dom Henrique (Portugál Tengerész Henrik Infáns Rend) nagykeresztje[18]
  • 2004: Grammy-díj a Világzene kategóriában a Voz d’Amor albumért[19]
  • 2009: A Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagi fokozata[10]
  • 2010: Kora All African Music Award – Fődíj[20]

Stúdió albumok szerkesztés

  • La Diva Aux Pieds Nus (1988)
  • Distino de Belita|Distino di Belita (1990)
  • Mar Azul (1991)
  • Miss Perfumado (1992)
  • Cesária (1995)
  • Cabo Verde (1997)
  • Nova Sintra (1998)
  • Café Atlantico (1999)
  • São Vicente di Longe (2001)
  • Voz d'Amor (2003)
  • Rogamar (2006)
  • Nha Sentimento (2009)

Filmszerepek szerkesztés

  • Black Dju – Maria Dela szerepében – Rendező: Pol Cruchten[21]
  • Napumoceno végrendelete – Arminda szerepébe- Rendező: Francisco Manso[22]

Videók szerkesztés

  • Live in Paris (DVD) (2002)
  • Live d'Amor (DVD) (2004)

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ Adriano Gonçalves zöld-foki szigeti énekes, művésznevén Bana.
  2. ↑ Rosalino Cellamare művészneve.
  3. ↑ A "saudade" portugál szó és nincs egyetlen más nyelvben sem. Jelentése talán, hogy valami nagyon-nagyon hiányzik.
  4. ↑ A gitárhoz hasonló, ám annál jóval kisebb pengetős hangszer.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Mark Romano: La Diva Aux Pieds Nus. Allmusic, 1988. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  2. ↑ Steve Leggett: Voz d'Amor. Allmusic, 2003. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  3. ↑ Cesaria Evora: Cape Verde's soulful 'barefoot diva'. The Independent, 2011. december 23. (Hozzáférés: 2015. október 21.)
  4. ↑ a b c d Grammy-winning singer Cesaria Evora dies at age 70. The Washingtion Times, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  5. ↑ Garth Cartwright: Cesária Évora obituary. 'The Guardian', 2011. december 17. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  6. ↑ BBC News - Singer Cesaria Evora dies at the age of 70. BBC News, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  7. ↑ a b WINNERS 1997. KORA All Africa Music Awards, 1997. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  8. ↑ Underground - Soundtracks. IMDb. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  9. ↑ Chris Nickson: Duets -Compay Segundo. Allmusic, 2002. február 26. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  10. ↑ a b Légion d'honneur pour Césaria Évora, „diva aux pieds nus et à la voix d’or“. ladepeche.fr, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  11. ↑ Capo Verde terra d'amore. www.capoverde-italia.it . (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  12. ↑ Cesaria Evora termina a carreira aos 70. Publico.pt. [2011. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  13. ↑ Marton László: Lemez: Felhajtóerő (Cesaria Evora: Anthology). Magyar Narancs, 2002. július 18. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  14. ↑ Dömötör Ági: Mezítlábas díva: Cesaria Evora újra a Szigeten. Origó, 2007. augusztus 5. (Hozzáférés: 2015. október 19.)
  15. ↑ Clmusic Kft.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  16. ↑ Cesaria Evora (Zöld-foki Köztársaság). MÜPA. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  17. ↑ a b Alexander Trofimow: Biographie Cesaria Evora. Tropical Music, 2009. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  18. ↑ Alexandra Lucas Coelho: É o sapato que vai cantar ou é a Cesária?. PÚBLICO, 1999. július 15. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  19. ↑ The Grammy Award Winners of 2004. The New York Times, 2004. február 9. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  20. ↑ Franck Salin: Kora Awards 2010: où sont passés les artistes?. Afric.com, 2010. április 6. (Hozzáférés: 2015. október 20.)
  21. ↑ Black Dju az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  22. ↑ Napumoceno végrendelete az Internet Movie Database oldalon (angolul)

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Cesária Évora témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cesária_Évora&oldid=27053559”