Chaga gomba
A chaga gomba vagy hamvaskéreg gomba (Inonotus obliquus) a Hymenochaetaceae családba tartozó gombafajta, amely főként kemény fákat fertőz meg és azokon élősködik.
Chaga gomba | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
chaga gomba
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Inonotus obliuus
(Ach. ex Pers.) Pilát (1942) | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Chaga gomba témájú kategóriát. |
Kialakulása
szerkesztésA chaga gomba fehér szívrothadást idéz elő a gazdafán, amely folyamat elején a gomba spórái a fák sebein keresztül behatolnak a kérgébe, ahol csomós és szabálytalan alakú ivartalan termőtesteket, más néven szkleróciumokat hoznak létre. A szkleróciumot alkotó struktúrák kialakulásának folyamata, valamint a szkleróciumokat meghatározó tulajdonságok még ma sem teljesen ismertek.Oroszországban el terjedt.
Megjelenése
szerkesztésA gomba külső megjelenése egyedi és könnyen azonosítható. A külső része sötétbarna vagy feketés színű, a belső részén pedig általában világosabb, bézses árnyalatok figyelhetők meg.
Mérete gombánként változik, vannak köztük egészen kis méretűek, de egyes példányok akár 40 centiméteresre is megnőhetnek. A chaga gomba felszíne általában repedezett és durva, alakja szabálytalan, állaga kemény, de könnyen törhető.
Környezet: A chaga gomba gyakran a lombos fák, különösen a tölgy- és nyírfák kérgén nő. Kedveli a hidegebb klímát és az északi erdőkben gyakori. Általában az elhalt vagy sebzett fák törzsén vagy ágain található.
Vegyületei
szerkesztésA chaga gomba számos biológiailag aktív vegyületet tartalmaz, például poliszacharidok, fenolos vegyületek, triterpének (inotodil, trametenolsav, betulin, betulinsav), melaninok. A gomba gazdag antioxidánsokban.