Wikipédia

Chiajna havasalföldi fejedelemasszony

Chiajna havasalföldi fejedelemasszony (1525–1588) V. (Pásztor) Mircea fejedelem felesége volt. Férje 1559-ben bekövetkezett halála után régensként uralkodott Havasalföldön.[1]

Chiajna havasalföldi fejedelemasszony
Mircea és Chiajna képe a bukaresti Curtea Veche-templomban
Mircea és Chiajna képe a bukaresti Curtea Veche-templomban
Született1525
Lengyelország
Elhunyt1588 (62-63 évesen)
Nyughelyeismeretlen
ÉdesapjaIV. Péter moldvai fejedelem
Testvére(i)
HázastársaV. (Pásztor) Mircea havasalföldi fejedelem
GyermekeiI. (Ifjabb) Péter havasalföldi fejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Chiajna havasalföldi fejedelemasszony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Petru Rareș moldvai fejedelem és első felesége, Maria házasságából született, apja lengyelországi száműzetése idején. Apja második felesége, Elena jó nevelést biztosított számára.[2] 1545-ben házasodott össze V. (Pásztor) Mirceával.[3][4] Házasságukból három fiú (I. (Ifjabb) Péter, Mircea, Radu) és négy lány (Anca, Alexandra, Marina, Dobra) született.[5][2]

Miután 1552. november 16-án Mircea vereséget szenvedett a VIII. Radutól,[6] Chiajna, Mircea és gyermekeik menekülni kényszerültek, és Gyurgyevóban telepedtek le.[6] Mircea a következő évben visszaszerezte a trónt.

Férje 1559-ben bekövetkezett halála után Chiajna elsőszülött fiát, az alig tíz éves Pétert tette meg uralkodónak. A férje uralma idején fellázadt bojárok, akik a Kárpátoktól északra húzódtak meg, Bukarest felé indultak, hogy lecseréljék az éretlen uralkodót. Chiajna ezt nem nézte tétlenül, hanem maga állt a hadsereg élére; ő az egyetlen női hadvezér a román történelemben. Ugyan legyőzték Românesti-nél, de visszavágott a serpanesti-i csatában. Végül arra kényszerült, hogy családjával együtt Isztambulban keressen menedéket. Itt pénzzel és és a szultán ágyasainak közbenjárásával sikerült elérnie, hogy a szultán megerősítette Pétert uralkodói címében, így visszatérhettek Bukarestbe. A kamasz Péter helyett mindvégig anyja, Chiajna uralkodott.[7][2] Energikus, intelligens, tehetséges politikus volt, aki elszántan védelmezte fia trónját.[8][9][10]

Fontos volt számára gyermekeinek megfelelő kiházasítása. Elsőnek Péter fiának keresett feleséget, és Cserepovics Miklós erdélyi fejedelmi tanácsos lányát szemelte ki számára. A házasságot 1563-ban kötötték meg, de mivel a fiatalasszony öt hónappal az esküvő után (ahol a vőlegény nem volt jelen, csak megbízottja) egészséges gyermeknek adott életet, Chiajna hozományostól hazaküldte szüleihez. Lányai közül Ancát egy fiatal bojárhoz, Neagoie bánhoz adta, Ruxandrát pedig Gheorghe Hrisoverghi kamaráshoz. Dobrát Despot Vodă moldvai fejedelemnek szánta, meg is állapodtak, az esküvő dátumát is kitűzték, amikor Chiajna hírét vette, hogy a kiszemelt vő saját fogadott testvérét akarja a havasalföldi trónra ültetni, ezért Dobra (egyelőre) hajadon maradt. Marinát a konstantinápolyi pátriárka javaslatára Ion Cantacuzinónak szánta, de amikor a lány meglátta öreg és csúf férjjelöltjét, nem akart hozzámenni. Chiajna nem akarta szégyenbe hozni családját az esküvő lemondásával, ezért meggyőzte lányát, hogy vállalja a házasság megkötését, egyúttal megígérte neki, hogy a házasság elhálására nem kerül sor. Amikor az esküvő után az újdonsült házaspár elindult Isztambul felé, Chiajna elraboltatta lányát és visszavitette Bukarestbe.[2]

1568 tavaszáig Chiajna fia nevében uralkodott Havasalföldön. Ekkor a szégyenért megfizetni akaró Cantacuzino-család mesterkedéseinek hatására a szultán letette a trónról Pétert. Chiajna Péterrel, a hajadon Dobrával és a kiskorú Mirceával és Raduval száműzetésbe kényszerült. Dobra utóbb a szultán fia és örököse, a későbbi III. Murád oszmán szultán háremébe került. Chiajna Aleppóban telepedett le, ahol apróságokkal kereskedett 1588-ban bekövetkezett haláláig. Sírjának helye ismeretlen.[5][2]

Emlékezete szerkesztés

Képe fennmaradt a bukaresti Curtea Veche-templomban(wd), amelyet V. Mircea alapított második uralkodása idején.[11]

Alakja megjelenik Alexandru Odobescu(wd) Doamna Chiajna című novellájában (1860),[12] Nicolae G. Rădulescu-Niger(wd) és Nicolae Ţincu azonos című történelmi drámájában (1891),[13] valamint Nicolae Buichu operájában (1973).[14] A Malvina Urșianu(wd) által rendezett Întoarcerea lui Vodă Lăpușneanu című filmben (1980) Melania Ursu(wd) alakította szerepét.[15]

Az Ilfov megyei Chiajna községben 2004 óta szaklíceum viseli nevét.[16] (Magát a községet nem a fejedelemasszonyról, hanem Cernica-Știrbeiu vornic(wd) feleségéről nevezték el.)[17]

A 2021-ben kiadott A román fejedelmek asszonyai bélyegsorozatban a 2,20 lejes címlet Chiajna asszonyt ábrázolja.[18] 2024-ben jelent meg Simona Antonescu Chiajna din Casa Muşatinilor című regénye.[19]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Across the Danube: Southeastern Europeans and Their Travelling Identities (17th–19th C.). Leiden: BRILL. 2016. ISBN 9789004335448  
  2. ↑ a b c d e Grigore Toloaca: Fiica lui Petru Rareş, mamă a doi musulmani şi a unei cadâne. historia.ro (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  3. ↑ Rumanian Review. (hely nélkül): Europolis Pub. 2004.  
  4. ↑ Nicolae Iorga: Byzantium after Byzantium. Las Vegas: Histria Books. 2023. ISBN 9781592112593  
  5. ↑ a b Nicolae Iorga: Viața femeilor în trecutul românesc. Vălenii de Munte: Neamul Românesc. 1910.  
  6. ↑ a b Adeilson Nogueira: Transilvânia E Drácula Em Moedas. (hely nélkül): Clube de Autores. 2022.  
  7. ↑ Robert William Seton-Watson: A History of the Roumanians. Cambrideg: University Press. 1934. 59. o.  
  8. ↑ Tudor Vianu: Scriitori români. Bucuresti: Minerva. 1970.  
  9. ↑ Oliver Jens Schmitt: Herrschaft und Politik in Südosteuropa von 1300 bis 1800. Berlin/Boston: Walter de Gruyter GmbH & Co KG. 2021. ISBN 9783110744392  
  10. ↑ Sarolta Solcan: Femeile din Moldova, Transilvania si Tara Romaneasca in evul medit. București: Editura Universității din București. 2020. ISBN 9786061611676  
  11. ↑ Vasile Robert Nechifor: Biserica „Sfântul Anton”-Curtea Veche, darul ctitorilor pentru urmaşi. Lumina, (2020. január 17.)
  12. ↑ Alexandru I. Odobescu. www.bjcalarasi.ro (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  13. ↑ Teatru, musică şi arte preste tot. Foaia ilustrată, I. évf. 43. sz. (1891. október 27.)
  14. ↑ Opera "Doamna Chiajna" de Nicolae Buichu. Muzica, (1973. december)
  15. ↑ Melania Ursu: Doamna Chiajna. www.imdb.com (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  16. ↑ Clasa Viitorului a Liceul Tehnologic „Doamna Chiajna”. www.eduapps.ro (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  17. ↑ Prezentare comuna Chiajna. www.primariachiajna.ro (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  18. ↑ Doamnele voievozilor din România 2021 LP 2325. filatelia.ro (Hozzáférés: 2024. május 11.)
  19. ↑ Ana-Maria Şchiopu: Lansarea romanului „Chiajna din Casa Muşatinilor“ în mai multe orașe din țară. Adevărul, (2024. január 26.)

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Doamna Chiajna című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chiajna_havasalföldi_fejedelemasszony&oldid=27136043”