Chiaromontei Konstancia nápolyi királyné
Chiaromontei Konstancia (1376 – 1423), olaszul: Costanza di Chiaromonte/Chiaramonte, franciául: Constance de Clermont, első házassága révén nápolyi (szicíliai)[1] királyné, a második házassága folytán altavillai grófné. Tarantói Esclarmunda altavillai grófnénak, Tarantói Lajos nápolyi király természetes lányának a menye. A francia eredetű Chiaromonte (Chiaramonte) család tagja.
| Chiaromontei Konstancia | |
| Clermonti Konstancia | |
| Nápolyi Királyság királynéja | |
| Costanza di Chiaromonte/Chiaramonte | |
| Uralkodási ideje | |
| 1390. május 29. – 1392. július 1. | |
| Koronázása | Gaeta 1390. május 29. |
| Elődje | Durazzói Margit |
| Utódja | Lusignan Mária |
| Altavillai Grófság grófnéja | |
| Costanza di Chiaromonte/Chiaramonte | |
| Uralkodási ideje | |
| 1397 – 1423 | |
| Elődje | Tarantói Esclarmunda |
| Utódja | Altobella Pandone |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Chiaromonte (Chiaramonte) család |
| Született | 1376 |
| Elhunyt | 1423 (47 évesen) |
| Édesapja | III. (Chiaromontei/ Chiaramontei) Manfréd, Modica és Málta grófja, Caccamo ura, a Szicíliai (Trinacriai) Királyság vikáriusa (alkirálya) (1342–1391) |
| Édesanyja | Ventimiglia Eufémia collesanói és geraci grófnő |
| Házastársa | 1. I. (Durazzói) László nápolyi király (1376–1414) |
| Házastársa | 2. I. (Capuai) András, Altavilla grófja (1374–1425) |
| Gyermekei | 2. házasságából: 1. Mária (–1430 után) 2. Lajos (1418–1443) |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Apja III. (Chiaromontei/Chiaramontei) Manfréd, Modica grófja, a Szicíliai (Trinacriai)[2] Királyság vikáriusa (alkirálya). Édesanyja Ventimiglia Eufémia, II. (Ventimiglia) Ferencnek (–1391), Collesano és Geraci grófjának, a Szicíliai (Trinacriai) Királyság vikáriusának (alkirályának) a legkisebb lánya. Konstancia édestestvérei voltak: Izabella (Erzsébet), Johanna, Eleonóra és Margit. III. Manfréd 1377-ben, III. (Együgyű) Frigyes szicíliai király halála után annak kiskorú lánya, I. Mária nevében Szicília négy vikáriusának (alkirályának) az egyike lett Artale Alagona (–1389), Guglielmo Peralta (–1392) és Francesco Ventimiglia társaságában. Ez utóbbi Konstancia anyai nagyapja volt. Mária királynőt 1382-ben a nagyapja, IV. (Szertartásos) Péter aragón király elraboltatta, és Katalóniába vitette, hogy tervezett házasságát a Viscontikkal meghiúsítsa, hogy majd unokatestvérével házasítsa össze. A négy vikárius azonban a királynő távollétében is a helyén maradt, és továbbra is ők irányították a szigetországot, ugyanúgy, ahogy korábban az ifjú királynő jelenlétében, akinek addig sem volt semmilyen befolyása sem az államügyekre, amikor még a szülőhazájában tartózkodott.
1389-ben Konstancia apja, Manfréd szicíliai alkirály megegyezett a másik Szicíliai Királyság régensével, Durazzói Margittal, aki a kiskorú fia, I. (Durazzói) László nevében uralkodott, a gyermekeik összeházasításában. 1390. május 29-én Gaetában I. Lászlót és Konstanciát Szicília (Nápoly) királyává és királynéjává koronázta Angelo Acciaiuoli pápai legátus, Firenze bíboros érseke, majd a hivatalos esküvőt 1390. augusztus 15-én tartották meg.[3] 1391-ben meghalt Konstancia apja, Manfréd alkirály. 1392 márciusában pedig I. Mária királynő a férjével, Ifjú Mártonnal és apósával, Idős Mártonnal hatalmas katalán flotta élén visszatért a 10 éve nem látott hazájába. Konstancia unokatestvérét, a nápolyi királyné apjának, III. Manfrédnak a halála után annak címeit megöröklő Andrea Chiaromonte grófot ekkor elfogatták, Palermóban kivégeztették, és a királyi hatalmat fokozatosan helyreállították a szigeten. Miután a Chiaromonte család befolyása és hatalma megszűnt a szigeten, Nápoly már nem tartotta politikailag előnyösnek ezt a házasságot, melyet végül a pápa a felek kiskorúságára való hivatkozással 1392. július 1-jével felbontott. Anyja tanácsára durva módon szabadult meg a feleségétől, akit be sem avatott a szándékaiba, csak a pápa és annak a követe, a firenzei bíboros tudta, mi vár az ifjú királynéra. Mise közben a pápai legátus, a firenzei bíboros odament a királynéhoz, lehúzta a jegygyűrűt Konstancia ujjáról, és azt a mellette helyet foglaló László királynak adta át. Ez a megalázó tett volt hivatott kifejezni, hogy az egyház szemében a házasság érvénytelen azzal az indoklással, hogy a király még kiskorú volt, mikor a frigyet megkötötték.[4] László király ekkor I. Bajazid oszmán szultán egyik lányát szerette volna feleségül venni egy Magyarország ellenes éllel, ami egész Európában erőteljes felzúdulást keltett, és Magyarországon is felerősödött a nápolyi Anjoukkal szembeni ellenszenv, amely Luxemburgi Zsigmondnak kedvezett, bár a magyar Anjou-ház és annak feje, I. Mária királynő még életben volt. A francia-magyar szövetség újra megerősödött, és Zsigmond László ellenkirályát, II. Lajos nápolyi királyt támogatta.[5]
Konstanciát a volt férje, László király 1395. december 16-án feleségül adta Capuai Andráshoz, I. Lajos (–1397) altavillai gróf fiához és örököséhez.[3] András anyja, Esclarmunda Tarantói Lajos nápolyi királynak, I. Johanna nápolyi királynő második férjének egy házasságon kívül született lánya volt. A házasságukból két gyermek született. Konstancia 1423-ban hunyt el.
Gyermekei szerkesztés
- 1. férjétől, I. (Durazzói) László (1376–1414) nápolyi királytól, elváltak, nem születtek gyermekei
- 2. férjétől, I. (Capuai) András (1374–1425) altavillai gróftól, aki Tarantói Lajos nápolyi király anyai unokája volt annak házasságon kívül született lánya, Tarantói Esclarmunda révén, 2 gyermek:
- Mária (–1430 után), 1. férje Francesco Cantelmo, Popoli grófja, nem születtek gyermekei, 2. férje Baldassarre della Ratta, Caserta grófja, 1 fiú a második házasságából
- Lajos (1418–1443), II. Lajos néven Altavilla grófja, felesége Altobella, Francesco Pandone úrnak, Venafro grófjának a lánya, 6 gyermek
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A királyság hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság (A Világítótornyon inneni Szicíliai Királyság) maradt. A Nápolyi Királyság elnevezés csak történészi műszó az Appennini-félsziget déli részén elhelyezkedő országra. Ez az elnevezés a másik Szicíliai Királyságtól (A Világítótornyon túli Szicíliai Királyság), a csak a Szicília szigetére kiterjedő királyságtól való megkülönböztetésre szolgált.
- ↑ 1302. augusztus 31. – 1314. augusztus 9-ig és 1372. augusztus 20. – 1392. május 21-ig a szigetország elnevezése Trinacriai Királyság volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság maradt.
- ↑ a b Lásd Fodale (1984).
- ↑ Lásd Dümmerth (1982: 515).
- ↑ Lásd Dümmerth (1982: 516).
Források szerkesztés
- Dümmerth Dezső: Az Anjou-ház nyomában, Panoráma, Budapest, 1982.
- Fodale, Salvatore: Costanza Chiaramonte Regina di Napoli, Dizionario Biografico degli Italiani 30, Róma, 1984. URL: L. További információk
- Fodale, Salvatore: Chiaramonte (Chiaromonte), Manfredi, conte di Modica, Dizionario Biografico degli Italiani 24, Róma, 1980. URL: L. További információk
További információk szerkesztés
- Salvatore Fodale: Costanza Chiaramonte, Regina di Napoli – 2014. május 29.
- Salvatore Fodale: Chiaramonte (Chiaromonte), Manfredi, conte di Modica – 2014. május 29.
- FMG/Sicily/Naples – 2014. május 29.
- Euweb/Capet/Anjou/Naples – 2014. május 29.
- Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/Gli Angioini (Dinastia di Angiò) – 2014. május 29.
- Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe – 2014. május 29.
- GeneAll/Andrea I di Capua, conte di Altavilla – 2014. május 29.
- GeneAll/Costanza di Chiaromonte – 2014. május 29.
- GeneaNet/Costanza di Chiaromonte[halott link] – 2014. május 29.
- Libro d'Oro della Nobiltà Mediterranea/I Ventimiglia: Conti di Geraci – 2014. május 29.
| Előző Durazzói Margit |
Nápolyi királyné  1390 – 1392 |
Következő Lusignan Mária |
| Előző Tarantói Esclarmunda |
Altavilla grófnéja 1397 – 1423 |
Következő Altobella Pandone |
