Wikipédia

Chromebook

Google Chrome OS-t futtató mobil eszköz
Ez a szócikk a laptopról szól. Hasonló címmel lásd még: Chrome (egyértelműsítő lap).

A Google Chrome OS-t futtató mobil eszközöket Chromebooknak nevezik. A Chromebook a személyi számítógépek új, a teljesen felhőre épülő gépek és a laptopok közé eső kategóriáját alkotja.[1][2][2][3][4]

Chromebook
Operációs rendszerGoogle Chrome OS
Chromebook weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Chromebook témájú médiaállományokat.
Az Acer Chromebookja

Az első, az Acer és a Samsung által kereskedelmi forgalomba hozott Chromebookokat 2011 májusában jelentették be a Google I/O konferencián, az üzletekbe 2011. június 15-én kerültek.[5] 2012 végéig hat laptopmodellt vezettek be, és egyetlen asztali változatot, utóbbi neve Chromebook helyett Chromebox.

2012 októberében Simon Phipps, az InfoWorld újságírója kijelentette, hogy „a Chromebook termékvonal valószínűleg a legsikeresebb Linux-alapú asztali/laptop számítógép az eddigiek közül”.[6]

Tervezés szerkesztés

A Chromebookokat a Google Chrome OS operációs rendszerrel előtelepítve szállítják; ennek fő alkotóelemei a Linux kernel és a Google Chrome webböngésző, amibe médialejátszót és fájlkezelőt integráltak.[7][8] Korlátozott offline működésével és 8 másodperces rendszerindítási idejével a Chromebookokat elsősorban internetes böngészésre, munkára tervezték.[9] Hagyományos alkalmazások telepítése helyett a felhasználók webalkalmazásokat telepíthetnek a Chrome Web Store-ból.[10] A Chrome 14-es főverziójától kezdve működik a beépített Google Native Client, egy homokozó-technológia, amivel lehetővé válik szinte tetszőleges, a Chrome OS platformjának megfelelő kód futtatása a Chromebookokon.[11] Ekkor fognak megjelenni a natív Chrome Web Store-alkalmazások is.[12] A Google állítása szerint a Chromebook és a Chrome OS gondosan megtervezett, többrétegű biztonsági architektúrája miatt nem lesz szükség vírusirtó futtatására a gépeken.[5]

Számos USB eszköz támogatott az eszközön, köztük fényképezőgépek, egerek, külső billentyűzetek és pendrive-ok csatlakoztathatók a plug-and-playhez hasonló mechanizmussal. Nyomtatót azonban nem lehet hozzákötni, mivel az operációs rendszer nem tartalmaz nyomtatáskezelést.[13] A felhasználók számára ajánlott a Google Cloud Print szolgáltatás használata a régebbi nyomtatók eléréshez, vagy egy „felhőtudatos” nyomtató, mint pl. egy HP ePrint printer csatlakoztatása a Google Cloud Printhez.[14] A Cr-48-as prototípushoz hasonlóan a Chromebookokat egyéni billentyűzettel szállítják, böngészőablakok megnyitását és manipulációját segítő gombokkal és a Caps Lock helyett egy webes keresés gombbal.[15]

Az iFixit 2011 júniusi elemzése alapján a Samsung Series 5 előállítása 322 USD anyagköltséggel és mintegy 12 USD munkaköltséggel járhatott. A 499,99 dolláros kiskereskedelmi árat, valamint a szállítás, a marketing, a kutatás-fejlesztés költségeit és a bolti árrést is figyelembe véve a Chromebook profitmarzsa eléggé szűkösnek tűnik, így a Samsungnak elég nagy szériában kell gyártania őket, ha profitot szeretne látni belőlük.[16]

Modellek szerkesztés

Az első, még prototípus Chromebookot a Google fejlesztette ki, ez volt a Cr-48. Az első, funkcionálisan a Cr-48-ashoz hasonló, kereskedelemben kapható gépeket a Samsung és az Acer dobta a piacra.[9] Mindkét gyártó Wi-Fi és 3G változatban is szállítja a Chromebookjait. A Samsung képernyője 12,1 hüvelykes képátlójú, 1280×800-as felbontással;[17] az Acer Chromebook csak 11,6 hüvelykes.[18] Mindkét modellt HD webkamerával és két USB 2.0 porttal szállítják. A Samsung eszközének Mini-VGA,[17] míg az Acerének HDMI videokimenete van.[18]

2018 márciusában az Acer és a Google bejelentette az első Chromebook táblagép létrehozását: a Chromebook Tab 10. Ezt az eszközt az oktatási piacon kellett versenyeznie a kedvezményes Apple iPad táblagépek piacán. A 10-es fülű képernyő (9,7 hüvelyk, 2048 x 1536 felbontás) megegyezett az iPad képernyőkével. A készülék tartalmaz egy ceruzát. Egyik eszköz sem tartalmaz billentyűzetet.

Chromebook-modellek
Gyártó Modell Piacra dobás Processzor Üzemidő RAM Merevlemez Képernyőméret Tömeg Alapár Hivatkozások
Google Cr-48 (prototípus) 2010. december 1,66 GHz-es egymagos Intel Atom N455 processzor 9 óra 2 GB 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,7 kg nem forgalmazták CNET[19] Chrome OS lounge[20] newnotebookinfo[21]
Samsung Series 5 2011. június 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor 6,5 óra 2 GB 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,5 kg 429 USD (Wi-Fi), 499 USD (3G) CNET[22] Google[23]
Acer AC700 2011. július 1,66 GHz-es kétmagos Intel Atom N570 processzor 6 óra 2 GB 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,4 kg 349 USD Google[18] Amazon[24][25]
Samsung Series 5
XE550C22 		2012. május 1,3 GHz Intel Celeron 867[26] 6 óra 4 GB DDR3 16 GB SSD 12,1 in (30,7 cm) 1,5 kg 449 USD (Wi-Fi), 549 USD (3G) [27][28][29]
Samsung Chromebook
XE303C12 		2012. október 1,7 GHz Samsung Exynos 5 Dual[30] 6,5 óra 2 GB DDR3 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,1 kg 249 USD (Wi-Fi), 329 USD (3G) [31][32]
Acer C7 2012. november 1,1 GHz Intel Celeron 847 3,5 óra 2 GB DDR3 320 GB HDD 11,6 in (29,5 cm) 1,4 kg 199 USD (Wi-Fi) [33]
HP Chromebook Pavilion 2013. február 17. 1,1 GHz dual-core Intel Celeron 847 4,25 óra 2 GB DDR3 16 GB SSD 14 in (35,6 cm) 1,8 kg 329 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) [34]
Google Chromebook Pixel 2013. február (Wi-Fi)
2013. április (LTE) 		1,8 GHz dual-core Intel Core i5 5 óra 4 GB 32 GB SSD (Wi-Fi)
64 GB (LTE) 		12,85 in (32,6 cm) 1,5 kg 1299 USD (Wi-Fi)
1449 USD (LTE) 		[35]
Lenovo X131e 2013. február 26. Intel Celeron 6,5 óra 4 GB 16 GB SSD 11,6 in (29,5 cm) 1,8 kg 429 USD (Dual band Wi-Fi 802.11 a/b/g/n és Ethernet) [36]

Chromeboxok szerkesztés

A Chromeboxok a Chromebookok asztali változatai. A Samsung jelentette meg az első Chromeboxokat.[37]

Chromebox-modellek
Gyártó Modell Piacra dobás Processzor RAM Merevlemez Méret Tömeg Alapár Hivatkozások
Samsung Series 3
XE300M22-A01US 		2012 május 1,9 GHz-es kétmagos Intel Celeron B840 4 GB DDR3 16 GB SSD 1,3″×7,5″×7,5″ 1,2 kg 329,99 USD [37]
Samsung Series 3
XE300M22-A02US 		? 2,5 GHz-es Intel Core i5-2450M processzor 4 GB DDR3 16 GB SSD 1,3″×7,6″×7,6″ 2,6 kg 499.99 USD [38]

Értékesítés és marketing szerkesztés

A Chromebookokat 2011. június 15-én kezdték értékesíteni, elsőként az USA-ban (itt online csatornákon keresztül, mint az Amazon és a Best Buy) és néhány kiválasztott európai országban. Az első modellek ára 349–499 dollár közé esett, típustól és a 3G opciótól függően.[39] A Google az üzleti és az oktatási szféra részére bejelentett egy havi előfizetésen alapuló árszabást is, ami hároméves szerződéssel, a szükséges cseréket és frissítéseket beleszámolva havi 28, illetve 20 dollár lesz felhasználónként. A Verizon havi 100 megabájt ingyenes vezeték nélküli hozzáférést ad ajándékba az eladott gépekhez.[9]

A Chromebookok marketingjénél a Google először a gyakorlati tapasztalat erejére épített: a Cr-48-as pilot program résztvevőinek Samsung gépeket adott ajándékba, egyes Virgin America-járatokon pedig az utasok Chromebookot használhattak az utazás időtartama alatt.[40][41][42]

Fogadtatás szerkesztés

Egyes iparági elemzők a Google webközpontú operációs rendszerrel szállított hardverét a Microsoft piaci uralma ellen indított közvetlen támadásnak tekintették.[1][2][3] Mások megkérdőjelezték a piaci időzítés helyességét: a vállalati vásárlók inkább a táblagépek felé mozdulnak, nem a netbookok irányába, és a Windows alternatívájaként inkább az Apple termékeit vásárolják; a piac széttagoltságát növeli, hogy a terméknek a Google saját Android operációs rendszerével is versenyeznie kell.[4][43] Felhívták a figyelmet arra is, hogy a platform sikere több tényezőn múlhat: léteznek-e jó minőségű webalkalmazások, elérhetők-e a meglévő Windows-alkalmazások virtuális munkaasztalokon,[44] illetve futtathatók-e offline módon egyes alkalmazások az eszközökön.[45][46]

A Samsung Series 5 specifikációi nem hatották meg Scott Steint, a CNET szakújságíróját: „Atom processzoros 12 hüvelykes gép mindössze 16 GB tárterülettel. Lehet, hogy a Chrome OS könnyűsúlyú a Windows XP-hez képest, de így is jól jönne a plusz tárterület a médiafájloknak. Ezért az árért kaphatnék egy 11,6 hüvelykes, Wi-Fi AMD E-350-nel szerelt ultrahordozható gépet, Windows 7-tel."[22] Másrészről MG Siegler a TechCrunchtól nagyrészt kedvezően nyilatkozott, dicsérve a CR-48-hoz képest továbbfejlesztett trackpad-érzékenységet és megnövelt sebességet, a hosszú üzemidőt és a minden modell esetében az iPadnél alacsonyabb árat.[2]

2011 júniusában az iFixit szétszerelt egy Samsung Series 5-öst és megállapította, hogy lényegében egy továbbfejlesztett Cr-48-asról van szó. Javíthatóságra 6/10-es osztályzatot adtak rá, főleg azért, mert a házat fel kellett nyitni az akkumulátor cseréjéhez, és mert a RAM csipet az alaplapra forrasztották. Az iFixit megjegyezte, hogy a „nagyrészt műanyag konstrukció kissé olcsó benyomást keltett”. Pozitív benyomást tett rájuk viszont, hogy a képernyő könnyen eltávolítható, és a legtöbb komponens, köztük az SSD-meghajtó könnyen cserélhető. Az iFixit munkatársa, Kyle Wiens összefoglalása szerint: „Elemzésünk rávilágított, hogy a Series 5 a meglehetősen tökéletlen Cr-48-as Chromebook-prototípus csiszoltabb változata. A Series 5 kiküszöböli a Cr-48 nagyobb hiányosságait, és ad hozzá annyi csillogást, ami felkeltheti egy széles fogyasztói réteg sóvárgását: keskeny, tetszetős külső, 8+ óra üzemidő, optimalizált teljesítmény.”[47]

2011. júniusi, a ZDNetnél publikált cikkében (Öt vállalati Chromebook-aggály, Five Chromebook concerns for businesses) Steven J. Vaughan-Nichols hiányolta az eszközökből a VPN-es képességeket, egyes hiányzó Wi-Fi biztonsági beállítást, köztük a Wi-Fi Protected Access II (WPA2) Enterprise with Extensible Authentication Protocol-Transport Layer Security (EAP-TLS) és a Cisco’s Lightweight Extensible Authentication Protocol (LEAP) megoldásokat. Megjegyezte, hogy a fájlkezelő nem működik, hogy a dokumentálatlan crosh shellt kell használni olyan alapvető dolgokhoz, mint egy SSH-kapcsolat létrehozása, és hogy a dokumentáció is súlyosan hiányos.[48]

Orlando városa adta az egyik legelső felhasználói visszajelzést. 600 Chromebookot próbáltak egy nagyobb, a virtuális desktopok elérésével kapcsolatos vizsgálat keretében. A korai adatok arra utalnak, hogy a Chromebooknak lehet perspektívája az IT-támogatási költségek csökkentésében. A végfelhasználók visszajelzése szerint utazáskor a Chromebook jól használható, a rendszerindítás gyors. Egyikük így fogalmazott: „ha csak vészhelyzetben kell online lennem, a Chrome-omat választanám”, de üzleti útjaira továbbra is a laptopot vinné. Orlando a Chromebookok további használatát tervezi.[49]

Benjamin Humphrey az OMG! Ubuntu!-tól 2011 júliusában így írt a Samsung Series 5 Chromebookról: „összességében a Samsung Series 5 egy bájos kis hardver és tökéletes kezdet a Chromebookok számára… Azonban, a Series 5-öt, mint terméket lehúzza a viszonylag funkciókban szegény szoftver. Bár a Chromebookot nyilván nem helyettesít egy teljes operációs rendszert, de olyan alapvető dolgokra képesnek kellene lennie, mint másolás-beillesztés a fájlkezelőben vagy az elterjedtebb fájlformátumok megjelenítése. Szerencsére a Chrome OS kiadási ciklusa nagyon rövid, 6 hetes, és a következő néhány frissítés során a legtöbb hasfájásomat orvosolni fogják, tehát csak egyre jobb lehet… azt tanácsolom, hogy az újdonságkeresők (early adopters) kivételével a többieknek érdemes megvárni az év vége felét a vásárlással, amíg a szoftver kicsit kiforrottabb lesz. Akinek viszont csak egy billentyűzettel ellátott táblagépre van szüksége, annak számára a Series 5 tökéletes választás lehet.”[50]

Pereskedés szerkesztés

A Salt Lake City-beli ISYS Technologies beperelte a Google-t egy utahi kerületi bíróságon, jogot formálva a „Chromium”, és így a Chromebook és Chromebox név használatára. A per célkitűzése, hogy a Google és partnerei felhagyjanak a Chromebookok árusításával.[51]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Googles Chrome Laptops will Go on Sale in June. Bits Blog, nytimes.com
  2. ↑ a b c d Initial Thoughts on the Samsung Series 5 Chromebook. TechCrunch
  3. ↑ a b Google Attack Microsofts Core with Chromebook. blogs.forbes.com
  4. ↑ a b PCWorld. „Why Chromebooks will Fail”. [2011. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 1.) 
  5. ↑ a b A New Kind Of Computer: Chromebook. The Official Google Blog, 2011. május 11. (Hozzáférés: 2011. május 12.)
  6. ↑ Phipps, Simon. „Why I left my MacBook for a Chromebook”, InfoWorld, 2012. október 26. (Hozzáférés ideje: 2012. október 28.) 
  7. ↑ Bailey, Dan. „Chrome OS File Manager Gets Secret Shortcuts”, Conceivably Tech. [2012. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  8. ↑ Smith, William: 8 Things You Need to Know About Chrome OS. MaximumPC. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  9. ↑ a b c Sherr, Ian. „Google to launch Chrome Laptops in June”, Wall Street Journal , 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 11.) 
  10. ↑ What is the Chrome Web Store?. Google Inc.
  11. ↑ Efficient software-based fault isolation, Robert Wahbe, Steven Lucco, Thomas E. Anderson, Susan L. Graham, 1993
  12. ↑ The Chromium Blog: Native Client Brings Sandboxed Native Code to Chrome Web Store Apps
  13. ↑ Google Cloud Print Help. (Hozzáférés: 2011. április 18.)
  14. ↑ Google Cloud Print. (Hozzáférés: 2011. április 19.)
  15. ↑ „Three Big Questions for the Samsung Chromebook”, PC Mag , 2011. május 12. 
  16. ↑ Bakke, Kurt. „First Chromebook Is Expensive To Make”, Conceivably Tech. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. június 16.) 
  17. ↑ a b Google Chrome Samsung
  18. ↑ a b c Google Chrome Acer
  19. ↑ Ackerman, Dan. „Google Cr-48 Chrome hardware pilot program: 'Not for the faint of heart'”, CNET. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  20. ↑ Caris, Brad: Google CR-48 Notebook *FULL* Hardware Specs, 2010. November. [2010. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 14.)
  21. ↑ newnotebookinfo.com. „Google Chrome Cr-48 Notebook Review, Specs and Price”. [2011. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  22. ↑ a b Stein, Scott. „First Take: Samsung Series 5 Chromebook, the future of Netbooks?”, CNET News , 2011. május 11. (Hozzáférés ideje: 2011. május 14.) 
  23. ↑ „Google Chromebook: Specifications” (Hozzáférés ideje: 2011. május 15.) 
  24. ↑ Nothing but the web Amazon
  25. ↑ „Amazon Page” (Hozzáférés ideje: 2011. május 17.) 
  26. ↑ https://www.amazon.com/Samsung-Series-550-Chromebook-Wi-Fi/dp/tech-data/B007Y8DJ22/ref=de_a_smtd
  27. ↑ Next step in the Chrome OS journey. Google Official Blog, 2012. május 29. (Hozzáférés: 2012. június 6.)
  28. ↑ Samsung Series 5 550. Google. (Hozzáférés: 2012. június 6.)
  29. ↑ Wollman, Dana. „Samsung Chromebook Series 5 550 review”, Engadget , 2012. május 29. (Hozzáférés ideje: 2012. május 31.) 
  30. ↑ http://www.samsung.com/global/business/semiconductor/minisite/Exynos/products5dual.html
  31. ↑ Chromebooks: Samsung Chromebook. Google, 2012. október 18. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  32. ↑ Samsung Chromebook(XE303C12). Samsung. (Hozzáférés: 2012. október 18.)
  33. ↑ Chromebooks: Acer C7 Chromebook. Google, 2012. november 12. (Hozzáférés: 2012. november 12.)
  34. ↑ Paul, Ian. „Hewlett-Packard joins Chromebook fray with 14-inch browser-based laptop”, PCWorld , 2013. február 4. (Hozzáférés ideje: 2013. február 4.) 
  35. ↑ Shankin, Will. „Chromebook Pixel vs. MacBook Air”, Gizmag , 2013. február 21. (Hozzáférés ideje: 2013. február 22.) 
  36. ↑ New Chrome OS Devices for Early 2013. OMG Chrome, 2013. január 17. (Hozzáférés: 2013. január 20.)
  37. ↑ a b Chromebox device. (Hozzáférés: 2012. május 29.)
  38. ↑ Chrome Story: There Are Two Chromeboxes – Here is the Second – $499.99 With Intel Core i5. [2017. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 28.)
  39. ↑ The Google Chromebook Breaks Cover At I/O 2011, Hits Retailers June 15th. TechCrunch
  40. ↑ Sood, Natesh. „Google launches new Chromebook Guru Program”, Gagetell. [2011. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  41. ↑ Parfeni, Lucien. „The Most Enthusiastic Cr-48 Owners Will Get a Free Samsung Chromebook”, Softpedia (Hozzáférés ideje: 2011. augusztus 11.) 
  42. ↑ Paula, Rooney. „Google, Virgin America partner to push ChromeBooks, free WiFi in the clouds (the real ones)”, ZDNet , 2011. június 30. (Hozzáférés ideje: 2011. július 2.) 
  43. ↑ Rooney, Paula. „5 issues that could derail Google's Chromebook”, ZDNet (Hozzáférés ideje: 2011. május 15.) 
  44. ↑ Claburn, Thomas: Google Pleased With Chromebook Sales. InformationWeek. [2012. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  45. ↑ Why Google Chromebook's Success Depends Entirely on Apps. MIT Technology Review. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  46. ↑ How 'Offline' Web Apps Will Work on Google Chromebooks. MIT Technology Review. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 1.)
  47. ↑ Paul, Ryan. „iFixit tears the chrome off of a Samsung Chromebook”, Ars Technica (Hozzáférés ideje: 2011. június 12.) 
  48. ↑ Vaughan-Nichols, Steven J.. „Five Chromebook concerns for businesses”, ZDNet (Hozzáférés ideje: 2011. június 14.) 
  49. ↑ Thibodeau, Patrick. „Orlando tries out 600 Chromebooks, The Chrome OS-based laptops may fit into city's cloud strategy”, Computerworld 
  50. ↑ Humphrey, Benjamin. „Google Chrome OS hands on; we review Samsung’s first Chromebook”, OMG! Ubuntu! (Hozzáférés ideje: 2011. július 14.) 
  51. ↑ Albanesius, Chloe. „Google Sued Over Chromebook Name”, PCMag.com , 2011. június 9. (Hozzáférés ideje: 2011. június 15.) 

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Chromebook című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Chromebook&oldid=26284421”