Wikipédia

Cinderella’s Eyes

Nicola Roberts-album

A Cinderella’s Eyes Nicola Roberts brit énekesnő debütáló stúdióalbuma. Nicola az öttagú lányegyüttes, a Girls Aloud egyik tagja. Robertset az együttessel töltött ideje inspirálta. A média az énekesnőt a csapat „csúnya” tagjának titulálta, emellett a további negatív vélemények, illetve magánéleti problémái önbizalmára is hatottak. Az album munkálatairól első alkalommal 2010-ben beszélt, ekkor derült ki, hogy az összes dalt ő írta, illetve Dimitri Tikovoi, Maya von Doll , Diplo és Dragonette nevű producerekkel dolgozott együtt. A lemez tartalma leginkább egy tündérmeséhez hasonlítható, így Hamupipőke nevéből Cinderella’s Eyes lett a korong címe. Az albumborítón Nicola látható különböző tárgyak mellett, üvegből készült lábbeliben, melyet Atalanta Webber tervezett.

Nicola Roberts
Cinderella’s Eyes
stúdióalbum
Megjelent2011. szeptember 23.
Felvételek2010. november - 2011. május
Stíluspop, dance
Nyelvangol
Hossz43:42
KiadóPolydor
ProducerDimitri Tikovoi, Diplo, Metronomy, Traxstarz, The Invisible Men
Nicola Roberts-kronológia
Cinderella’s Eyes
(2011)		-
Kislemezek az albumról
  1. Beat of My Drum
    Megjelent: 2011. június 5.
  2. Lucky Day
    Megjelent: 2011. szeptember 18.
  3. Yo-Yo
    Megjelent: 2012. január 2.
Sablon • Wikidata • Segítség

A lemez elektropop jegyeken alapul, és önéletrajzi jellegű. A korong a Beat of My Drum című felvétellel indul, amely a pop rap stílus jellegzetességeit tükrözi. Rap tudását I, Yo-Yo és Sticks + Stones című dalaiban is megmutatja. Utolsó önbizalomhiányát tükrözi, melyet a Girls Aloud tagjaként élt meg. A lemezhez Robyn és Kate Bush adta az inspirációt az énekesnő számára.

A Beat of My Drum lett az album első kislemeze. A kritikusok pozitív jelzőkkel illették a számot, illetve a brit kislemezlistán is elérte a 27. helyezést. A videóklipet Wendy Morgan rendezte, a kisfilmben Nicola egy 70-es éveket idéző öltözékben jelenik meg. A második kislemez, a Lucky Day egy héttel a korong előtt jelent meg. A dal producere a Dragonette volt. A kritikusok pop stílusa miatt pozitívan fogadták. A kisfilmet New York városában forgatták, Stephen Agnes rendezésében.

Háttér és inspiráció szerkesztés

„Úgy gondolom, rengeteg zene rejtőzik bennem, ezt dalszerzéssel akarom levezetni. […] Tudom, hogy több van bennem, mint amit eddig adtam, és azt is, hogy ez egyenesen belülről jön, hogy boldog leszek, hiszen ezt nem csak élvezem - ez az én életutam...”
– Roberts szóló anyagának terveiről.[1]

Nicola Roberts a Girls Aloud egyik tagja. Amíg az együttesben volt, magánnyal küszködött, mivel távol élt szülővárosától Londonban, emellett elfoglalt volt, a média is kritizálta, sokszor „homály”-nak titulálták a csapat mellett töltött idejét.[2] Ezek következtében fáradt lett, majd megtalálta két énjét, a normális lányt, és a másik a celeb énje, melyet kényelmetlennek érzett. Az énekesnő szerint a média folyamatos jelenléte miatt volt rossz az együttes részének lennie. Nicola így beszélt erről a korszakról: „Meg kellett erősítenem magamat, belül tulajdonképpen haldokoltam”.[2] A lemezhez a csapattal töltött ideje inspirálta - „Nem lenne értelme egy olyan albumot készíteni, amelynek nincs jelentése.”[2] Roberts számára a korong kockázatos volt, hiszen nem volt garantált háttere, mely majd promotálja a lemezt: „Rendkívüli önbizalmat igényel csak így kiadni egy albumot, vagy lehet, hogy csak egy agymosás következtében lettem még biztosabb. Nem tudom, hogy ez jó-e, vagy csak bebeszéltem magamnak, hogy az.”[2] 2011. május 6-án az énekesnő hivatalos weboldalán bejelentette, hogy a korong készen áll a kiadásra:

„Írom, és egyszerre vagyok izgatott és ideges. Mindig, amikor arra gondolok, mire készülök, gyűjtöm össze a legnagyobb pillangókat […] Több, mint egy éve írom a dalaimat és dolgozok saját albumomon a stúdióban. Eljött az idő, hogy kilépjek biztonságos buborékomból, ami a stúdió, és megosszam a zenémet veletek… megérte elviselni a pillangókat […] Hihetetlen lehetőségeim voltak, hiszen a kedvenc előadómmal és lemezlovasaimmal dolgozhattam az albumomon. Csodás volt, és rengeteget tanultam. Fontos volt, hogy a felvétel személyes legyen. Azt akartam, hogy ha visszanézek a lemezre, tudjam, hogy 100%-ban önmagamat adtam bele. Olyan dalokat és történeteket írtam, melyeket már régóta meg akartam örökíteni. Remélem, hogy azonosultok majd a zenémmel, mert igazából arról van szó… Hamarosan jön, és nagy móka lesz.”[3]

Fejlődés szerkesztés

„Vissza akarok menni a stúdióba, talán egy ismert, és feltörekvő előadóval. Hat hónapot szeretnék ott tölteni, és olyan sokat tanulni a dalszerzésről, amennyit csak lehet, király emberekkel dolgozni, szórakozni. Vokálisan és zeneileg is fejlődni akarok, hogy tudjam, milyen zenét énekeljek. Rengeteg zene van bennem, de nem volt rá lehetőségem, hogy kiadjam magamból. Számomra a zene és a dalszerzés a naplóm.”

Roberts írta az összes számot az albumról, a The Korgis dalát, az Everybody's Got to Learn Sometimet kivéve, melyet csak feldolgozott a lemezre.[4] A dalszerzés fontos volt Nicola számára, aki így beszélt erről: „Úgy kellett éreznem, mintha komolyan mondanék minden egyes szót”. Hozzátette, nem szeretett volna olyat kiadni, ami nem az ő saját munkája, hiszen lehetőséget kapott rá, hogy „szívét-lelkét beleadja”.[4] Az elektropop együttes, a Dragonette is dolgozott az albumon, ők alkották a lemez második kislemezét, mely a Lucky Day címet kapta.[5] A csapat az elsők között volt, aki dolgozhatott az albumon. Roberts így vélekedett a számról: „Amikor a Lucky Dayt írtam, rövid hajam volt, és nagyon szerettem a 40-es évek divatját. A 'woah woah woah woah' és 'ah ha' hangok ezt tükrözi.”[5] Arról is beszélt, hogy 2011 elején, mikor már a dal produceri munkáihoz értek, dance-szerű felvételt akart, mivel ekkor éppen ezt szerette.[5] Roberts Diplo közreműködésével kezdett el dolgozni a Beat of My Drumon,[2] azonban nem mentek egyszerűen a munkálatok: „Fel kellett hívnom, és… tudod milyen, mikor egy fiút először hívsz fel? Tudtam, hogy egy esélyem van, így kirúgtam. […] Kicsit lenyugtatott, majd letettem a telefont, és átgondoltam, hogy már nincs a kezeim között.”[2] Amikor visszakapta a dalt a producertől, túl mérges volt ahhoz, hogy meghallgassa, mert ez sokat jelentett számára.[2] Mikor hazament Liverpoolba, a testvéreit kivitte egy mezőre, és lejátszotta a hangos felvételt.[2] Miután pozitív visszajelzéseket kapott tőlük, Roberts így beszélt a számról: „Büszke vagyok rá. El sem hiszem, hogy az enyém. Az a férfi egy zseni.”[2]

Arra a kérdésre, hogy kivel dolgozott volna szívesen együtt, Kate Bush volt a válasz. Habár vele nem egyszerű felvenni a kapcsolatot; mialatt kiadójánál rengeteget célozgatott erre, elkészült az album, és rájött, hogy senki sem tudja vele felvenni a kapcsolatot.[6] Roberts Joseph Mount producerrel közösen készített el két dalt..[7] Már évekkel ezelőtt is dolgoztak közösen, Mount számtalan alkalommal közölte, hogy szívesen dolgozna a Girls Aloud számain. Részleteket küldött Nicolának, melyek szerinte a kiadónak is megfelelőek.[7] Az album elnevezése az egyik dal címéből származik.[8] A Cinderella’s Eyes még a lemez munkálatainak kezdetén íródott, amely egy történetet mesél el, rengeteg tündérmeseszerű karakterrel. Roberts szerint: „egy dal az albumomon, melyet körülbelül egy éve írtam… Egy Sleeping Beauty (Alvó szépség) nevű lányról szól, aki felkel, és meglepődik, miket tartogat számára az élet…”[8]

Zene és dalszöveg szerkesztés

  • Az album a Beat of My Drum című számmal kezdődik, mely M.I.A., Daphne & Celeste és The Ting Tings stílusát idézi. A dal egy hirtelen (dal közben) leállás mellett rap részeket és hagyományos vokálokat egyaránt tartalmaz.[9]
  • A Lucky Day című száma miatt sokan Katy Perry és David Guetta nevével emlegették egyszerre. A 60-as évek stílusát ötvöző dal szövege a szerelemről szól, Roberts szerint "a dal egy fiúról szól, akit a szám végén megnyersz, és szerencsés napod lesz."[10]
  • A lemez harmadik dala, a Yo-Yo a "közönség" szerint Kate Bush műveihez hasonlít. A szám szövegéből idézve: "olyan lány vagyok, aki szeret álmodozni", Roberts egy vágyakozó felvételként jellemezte.[11]
  • A negyedik dal a címadó Cinderella’s Eyes, mely egy érdekes diszkó stílusban készült, és az énekesnő bizonyos részeket fejhangon énekel.[12]
  • Az ötödik szám, a Porcelain Heartot a kritikusok "hátborzongató csillogás" kifejezéssel illették, és Italo-diszkó stílusúnak találták. A dal során az énekesnő többször kiabálja a Heart (angolul: szív) szót.[12]
  • Ezt követte a sötét pop stílussal körülírt szám, az I.[13] A szerzemény stílusa miatt Lily Allen, Goldfrapp és Kylie Minogue dalaihoz hasonlították. A kritikusok szerint romantikus szintipop részeket is tartalmaz.
  • A hetedik felvétel a The Korgis egyik dalának feldolgozása, az Everybody's Got to Learn Sometime címet kapta. Nicola így vélekedett a dalról: "Sokat jelent számomra a szövege, könnyen azonosultam a számmal. Lehet hogy nem mindenki számára erőteljes, de számomra az. Mindenképp meg akartam csinálni, imádom ezt a dalt."[14]
  • Ezt a Say It Out Loud követi, melyet a Lucky Day-hez hasonlóan Katy Perry számaihoz hasonlítottak, mivel ez is egy hatalmas energiával feltöltött szám.[12]
  • A kilencedik szám, a Gladiator, mely egy Berlin stílusú dance szám.[15] A szám "lányos" vokálokból áll, és Teena Marie és Heartbreak stílusával hasonlították össze.
  • A Fish Out of Water-t a Metronomy-vel vetették össze, ez a lemez tizedik száma.[12]
  • A Take a Bite Robyn énekesnő számaihoz hasonlít a kritikusok szerint, és rap elemeket is tartalmaz a felvétel.[13][15]
  • Az utolsó szám a Sticks + Stones mely Nicola korábbi életéről szól, mikor a média csúfot űzött belőle, emellett magánélében is halmozódtak a problémák.

Az album rengeteg rap részletet tartalmaz, és Nicola saját élményeiről szólnak a felvételek.

Kislemezek szerkesztés

Az első kislemez az albumról a Beat of My Drum volt, mely Diplo közreműködésével készült,[16] és 2011. június 5-én jelent meg az Egyesült Királyságban.[17] A dalban rap és vokál elemek egyaránt helyet kaptak.[9] A kritikusok pozitívan fogadták a számot, ennek ellenére nem örvendett nagy sikernek a szerzemény.[18][19] A videóklip Los Angeles városában készült, és Nicola egy 70-es éveket idézi kisfilmet alkotott.[20][21]

A második kislemez, a Lucky Day 2011. szeptember 16-án jelent meg.[22] A produceri munkálatokat a kanadai Dragonette végezte.[23] Nicolát a 40-es évek zenéje inspirálta a dalhoz. A kritikusok dicsérték a dalt, elsősorban a producert és a pop elemeket emelték ki.[24][25] A Stephen Agnes által rendezett videó New Yorkban készült.[26]

Nicola bejelentette, hogy harmadik kislemeze a Yo-Yo lesz.[27]

Dallista szerkesztés

  CímSzerző(k)Producer(ek) Hossz
1. Beat of My DrumNicola Roberts, Dimitri Tikovoi, Maya von DollDiplo, Tikovoi 2:58
2. Lucky DayRoberts, DragonetteDragonette 3:20
3. Yo-YoRoberts, Tikovoi, von DollTikovoi 3:25
4. Cinderella's EyesRoberts, Tikovoi, von DollTikovoi 3:30
5. Porcelain HeartRoberts, Tikovoi, von DollTikovoi 3:49
6. IRoberts, Joseph MountMetronomy 3:39
7. Everybody's Got to Learn SometimeJames Warren  3:38
8. Say it Out LoudRoberts, George Astasio, Jason Pebworth, Jon Shave, Richard WilliamsThe Invisible Men 4:35
9. GladiatorRoberts, Tikovoi, von DollTikovoi 2:59
10. Fish Out of WaterRoberts, MountMetronomy 4:38
11. Take a BiteRoberts, Astasio, Pebworth, Shave, Jon Mills, Joe Dyer, Kurtis McKenzieThe Invisible Men 3:16
12. Sticks + StonesRoberts, Tikovoi, von DollTikovoi 3:55
Digitális bónusz tartalom[28]
  CímSzerző(k)Producer(ek) Hossz
13. Through Nicola's Eyes (videó)    
14. Beat of My Drum (videó)    
15. Lucky Day (videó)    

Megjelenések szerkesztés

Ország Dátum Formátum Kiadó
  Írország[22] 2011. szeptember 23. Digitális letöltés Polydor
  Egyesült Királyság[29] 2011. szeptember 26.

Források szerkesztés

  1. ↑ Girls Aloud 2009, p. 217
  2. ↑ a b c d e f g h i Nicholson, Rebecca: Nicola Roberts: Diplo and Metronomy dance to the bang of my drum. The Guardian, 2011. június 4. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  3. ↑ Roberts, Nicola: Are You In?. Polydor Records, 2011. május 6. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
  4. ↑ a b Nicola Roberts Reveals New Album Details. Viacom, 2011. augusztus 22. [2011. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  5. ↑ a b c Copsey, Robert: Nicola Roberts confirms 'Lucky Day' single release. Digital Spy, 2011. augusztus 1. [2012. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  6. ↑ Copsey, Robert: Nicola Roberts interview: "I begged for Kate Bush". Digital Spy, 2011. június 18. [2011. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  7. ↑ a b Moynihan, David: Nicola Roberts collaborator: 'New songs are wild cards'. Digital Spy, 2011. június 21. [2011. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  8. ↑ a b Dragonette Makes Strong Coffee - Nicola Roberts reveals all to Love Machine. Love Machine. [2011. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  9. ↑ a b http://www.holymoly.com/celebrity-news/music-review-nicola-roberts-cinderella%E2%80%99s-eyes-3-track-sampler-uk-pop-has-new-queen563
  10. ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 12.)
  11. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  12. ↑ a b c d Archivált másolat. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 27.)
  13. ↑ a b http://www.thesun.co.uk/sol/homepage/showbiz/3787250/Nicola-Roberts-Eyes-are-on-the-prize.html
  14. ↑ http://www.femalefirst.co.uk/music/interviews/Nicola+Roberts+interview-99080.html
  15. ↑ a b http://www.ft.com/cms/s/2/e08fffc6-e31c-11e0-bb55-00144feabdc0.html#axzz1YstTNsxI
  16. ↑ http://www.muumuse.com/2011/06/nicola-roberts-beat-of-my-drum-single-review.html/
  17. ↑ https://itunes.apple.com/gb/album/beat-of-my-drum-single/id433788384
  18. ↑ http://www.metro.co.uk/music/867514-nicola-roberts-i-thought-id-won-the-jackpot-when-i-got-in-girls-aloud
  19. ↑ https://archive.today/20120721180447/http://www.chartstats.com/release.php?release=50318
  20. ↑ Archivált másolat. [2011. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 11.)
  21. ↑ http://www.dailymail.co.uk/tvshowbiz/article-1393839/Nicola-Roberts-goes-retro-bizarre-70s-pants-sexy-Beat-Of-My-Drum-music-video.html
  22. ↑ a b https://itunes.apple.com/ie/preorder/lucky-day-ep/id455845438
  23. ↑ Archivált másolat. [2012. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  24. ↑ http://www.popjustice.com/index.php?option=com_content&task=view&id=5568&Itemid=279
  25. ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  26. ↑ http://www.dailymail.co.uk/tvshowbiz/article-2025282/Nicola-Roberts-appears-forgotten-trousers-Lucky-Day-video.html?ito=feeds-newsxml
  27. ↑ Archivált másolat. [2012. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  28. ↑ https://itunes.apple.com/gb/album/cinderellas-eyes/id458323259?affId=1443761
  29. ↑ https://itunes.apple.com/gb/preorder/cinderellas-eyes/id458381856

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cinderella's Eyes című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cinderella’s_Eyes&oldid=26453310”