Claret Szent Antal Mária

spanyol püspök

Claret Szent Antal Mária (Sallent, Katalónia, 1807. december 23.Fontfroide apátság, Narbonne, 1870. október 24.) spanyol püspök.

Claret Szent Antal Mária
Születése
1807. december 23.
Sallent, Katalónia
Halála
1870. október 24.
Fontfroide apátság
Narbonne
Tisztelete
Egyházarómai katolikus
Boldoggá avatása1934. február 25., Róma
Boldoggá avatta: XI. Piusz pápa
Szentté avatása1950. május 7., Róma
Szentté avatta: XII. Piusz pápa
SírhelySant Antoni Maria Claret de Vic
KegyhelyVic, Spanyolország
Ünnepnapjaoktóber 24.
[https://www.catholic-hierarchy.org/bishop/bclaret.html claret.html Claret Szent Antal Mária a Catholic Hierarchy-n]
A Wikimédia Commons tartalmaz Claret Szent Antal Mária témájú médiaállományokat.

Életpálya szerkesztés

A 19. század spanyol egyházának legnagyobb alakja. Szülei, kicsi korától a szövőműhelyi feladatok elsajátítása mellett, lehetővé tették, hogy a kor szellemének megfelelően egyházi ismeretekkel bővítse elméjét. Fiatal felnőtt koráig testvérével együtt apja szövőműhelyében kellett segítenie. 1824-ben apja Barcelonába küldte tanulni, hogy tovább tökéletesítse magát a takács szakmában. Kiváló gyakorlati érzéke mellett olyan szövési módokat és mintákat talált ki, hogy 1828-ban rábízták egy nagy szövőüzem technikai irányítását. Hamarosan lemondott a csábító megbízásról, mert egészen Istennek akarta szentelni az életét.

A katalóniai Vich püspöke 1835-ben szentelte pappá. Rómába indult, hogy felajánlja szolgálatait a missziókat irányító vezetőknek. A római jezsuitáknál lelkigyakorlatot tartott, és felvételét kérte a rendbe. Kialakuló reumatikus betegsége miatt néhány hónap múlva elbocsátották a rendből. Visszatért Spanyolországba. Nem kapott plébániai beosztást, hanem missziós prédikátorként szolgált. Mindig gyalog járt, pénzt vagy ajándékot soha el nem fogadott, csak ennivalót adhattak neki. A polgárháborús és politikai szenvedélyekkel átitatott, veszélyes környezetben képes volt, hogy egyedül Isten szolgálatával foglalkozzon, a megbékélést hirdesse. Kitűnő szónok volt. Számtalan prédikációjával és írásával a nép apostola és lelki tanítója lett. A lelki életet hirdette és tanította minden rendű és rangú hívőnek. Sürgette a laikusok apostolkodását és hiteles keresztény lelkületét. 1848-ban a Kanári-szigetekre menekült, amikor Spanyolországban életveszélyessé vált számára a helyzet. Hazájától távol megszületett a missziós rendet alapításának gondolata. A misszió tagjai világszerte megteszik majd azt, amit ő maga csak nagyon korlátozottan tudott tenni. Amikor visszatért a szigetekről, 1849. július 16-án Vichben megalapította a Szeplőtelen Szűz Mária Fiainak Missziós Társaságát. A saját rendje mellett nagy gondot fordított azokra a mozgalmakra, ahol a világiak apostolkodtak. 1850 és 1857 közt akarata ellenére Kuba szigetének érseke lett. Kubában is sok ellenfele volt, merényletet is elkövettek ellene. Az orvosok tehetetlenül álltak a súlyosan sérült főpap körül. Ő felgyógyult. Váratlanul Madridba hívták, II. Izabella spanyol királynő és lánya gyóntatója és tanácsadója lett. Az udvar élete is megváltozott tevékenysége nyomán, de a királyi család házassága is rendeződött. 1868-ban a spanyolországi forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment, visszavonultan a fontfroidei ciszter apátságban halt meg.

Írásai szerkesztés

Egyike a legtermékenyebb spanyol lelki íróknak, és korának legolvasottabb szerzője volt. Életre hívott egy vallásos könyvek kiadásával foglalkozó társulatot, amely könyvek millióit juttatta el a néphez. Írásaival azt akarta elérni, hogy prédikációinak és alapításainak gyümölcse maradandóvá váljék.

Fő művei szerkesztés

  • Az egyenes út mintegy kétmillió példányban jelent meg. Tanítása olyan egyszerű és gyakorlati, evangéliumi és apostoli, hogy mindenki számára érthető; abból indult ki, hogy bármilyen állapotban él is valaki, hivatása az életszentségre szól.
  • Önéletrajz

Emléknapja szerkesztés

XII. Piusz pápa 1950-ben avatta szentté. Ünnepét 1960-ban vették fel a római naptárba, október 23-ra. 1969-ben áttették az ünnepet halála napjára, október 24-re.

Források szerkesztés