Clemens Marcell

(1920-1989) orvos, sebész, urológus

Clemens Marcell (Segesvár, 1920. április 1.Budapest, 1989. június 27.) nyugalmazott sebészfőorvos, az orvostudományok kandidátusa (1965).[3]

Clemens Marcell
Született1920. április 1.[1]
Segesvár[2]
Elhunyt1989. június 27. (69 évesen)
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (DD-1250. fülke)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Elemi iskoláit Rettegen és Besztercén végezte el. 1939-ben érettségizett a budapesti II. kerületi Reálgimnáziumban. 1944-ben, Budapesten szerezte meg orvosi diplomáját. 1944–1945 között a Szombathelyi Közkórház Belgyógyászati Osztályának alorvosa volt. 1945-ben – a második világháború végén – Ausztriába menekült. 1946–1947 között a Ceglédi Közkórház Sebészeti Osztályának alorvosa volt. 1947–1948 között Budapesten a Postás Kórház Urológiai Osztályának segédorvosa volt. 1948–1950 között a Postás Kórház III. sz. majd II. sz. Sebészeti Osztályának sebész orvosa volt. 1950-ben sebészeti szakképesítést szerzett. 1950–1952 között a budapesti Központi Katonai Kórház (KKK) sebész orvosa volt. 1952–1955 között a pécsi Honvéd Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető orvosa volt. 1955-ben urológiai szakképesítést kapott. 1955–1956 között a budapesti KKK Általános Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt. Leszerelése után 1956–1959 között klinikai adjunktus volt. 1959–1962 között az MTA–TMB önálló aspiránsa volt. 1960–1986 között a Karcagi Városi Kórház Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt. 1986-ban nyugdíjba vonult.

Elsősorban hasi sebészeti műtéteket végzett. Közel 50 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.

Családja szerkesztés

Édesapja gyógyszerész volt. Fia: Clemens Béla (1950–) orvos, neurológus; leánya: Clemens Dóra (1955–) orvos, szemész és Clemens Zsófia (1976–) neurobiológus, agykutató.

Temetése a Farkasréti temetőben történt[3] (DD-1250. fülke).[4]

Művei szerkesztés

  • Mesterséges hypotensio alkalmazása a sebészetben (Katonaorvosi Szemle, 1954)
  • Kettős gyomorrák operált esete. – Tüdősérv és prolapsus esete (Katonaorvosi Szemle, 1955)
  • A hibernatio. 1–3. (Katonaorvosi Szemle, 1955)
  • Intravénás Novocain alkalmazása a sebészetben (Orvosi Hetilap, 1956. 39.)
  • Lépruptura után léptransplantatio (Skoda Ervinnel). – Ritka elhelyezkedésű osteoclastoma operált esete (Skoda Ervinnel) (Magyar Sebészet, 1956)
  • A ductus hepaticus communis spontán fedett perforatiója (Orvosi Hetilap, 1958. 47.)
  • Intrahepaticus bilio-digestiv anastomosisok (Orvosi Hetilap, 1959. 48.)
  • Modifizierung der Billroth I. Resektion zur Verhütung des Dumping Syndroms. – Nachoperation wegen Dumping Syndroms. Modifikation der Sacharow–Henleyschen Operation. (Zentralblatt für Chirurgie, 1959)
  • Nyirokpangás okozta elzáródásos sárgaság (Orvosi Hetilap, 1960. 6.)
  • Kísérleti adatok a Dumping-szindróma pathomechanizmusának tisztázásához (Honvédorvos, 1961)
  • A Dumping syndroma. 1–2. (Nagy Sándorral, Tallos Józseffel; Orvosi Hetilap, 1961. 50–51.)
  • A Dumping syndroma pathogenesisének kísérletes és klinikai vizsgálata (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1964)
  • A Dumping syndroma reserpin kezeléséről (Orvosi Hetilap, 1965. 46.)
  • Colon stenosis, mint a pancreatitis szövődménye (Kranczler Évával; Orvosi Hetilap, 1981. 21.)
  • A vékonybél transmesentarialis dekompressziója mechanikus ileus műtéte kapcsán (Orvosi Hetilap, 1984. 6.)
  • Az anus praeter sigmoideus újabb módozata (Orvosi Hetilap, 1985. 4.)
  • Az appendectomiák szeptikus szövődményeinek metronidazol – Klion – profilaxisa és terápiája (Orvosi Hetilap, 1985. 52.)
  • A sphincter Oddi stenosis reversibilis és irreversibilis formáinak elkülönítése (Orvosi Hetilap, 1986. 51.).

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés