Cleveland (Ohio)
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klívlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 372 624 fő (2020. április 1.).[1], az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város. Cleveland Fairview Park, Lakewood, Bratenahl, Euclid, South Euclid, Cleveland Heights, East Cleveland, Shaker Heights, Warrensville Heights, Maple Heights, Garfield Heights, Cuyahoga Heights, Newburgh Heights, Brooklyn Heights, Parma, Brooklyn, Linndale és Brook Park községekkel határos.
| Cleveland | |||
 | |||
| |||
| Becenév: Az erdős város Mottó: Előrehaladás és siker | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok | ||
| Állam | Ohio | ||
| Megye | Cuyahoga megye | ||
| Alapítás éve | 1796 | ||
| Névadó | Moses Cleaveland (ember) | ||
| Irányítószám | Lista
| ||
| Körzethívószám | 216 | ||
| Testvérvárosai | |||
| Népesség | |||
| Népesség | 372 624 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2380,9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 199 m | ||
| Terület | 213,4 km² | ||
| Időzóna | Eastern Time Zone | ||
| Azonosítók | |||
| GNIS | |||
| GeoNames | 5150529 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″Koordináták: é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″ | |||
 | |||
| Cleveland honlapja | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cleveland témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra.
Éghajlata szerkesztés
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 23,0 | 28,0 | 31,0 | 33,0 | 40,0 | 39,0 | 39,0 | 38,0 | 32,0 | 28,0 | 25,0 | 40,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,3 | 3,1 | 8,1 | 15,1 | 20,8 | 25,9 | 28,1 | 27,1 | 23,3 | 16,8 | 10,4 | 3,5 | 15,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,7 | −4,7 | −1,0 | 4,7 | 10,1 | 15,4 | 17,9 | 13,3 | 16,9 | 7,4 | 2,7 | −3,1 | 6,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −29,0 | −27,0 | −21,0 | −12,0 | −4,0 | −1,0 | 5,0 | 3,0 | 0,0 | −7,0 | −18,0 | −26,0 | −29,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 69 | 59 | 74 | 89 | 93 | 87 | 88 | 89 | 97 | 78 | 92 | 79 | 994 |
| Havi napsütéses órák száma | 101 | 122 | 167 | 216 | 264 | 295 | 307 | 262 | 219 | 170 | 90 | 68 | 2280 |
| Forrás: NOAA | |||||||||||||
Története szerkesztés
1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A 20. század elején az észak-amerikai magyarság legfontosabb kulturális és társadalmi központja volt, magyar templomokkal, iskolákkal, 81 kulturális és jótékonysági egyesülettel, 7 napilappal (ezek között a Kohányi Tihamér szerkesztette Szabadság volt a legnagyobb amerikai magyar lap), valamint tíznél több szépirodalmi, vallásos stb. folyóirattal. Az amerikai Magyar Szövetség irodája is itt volt. 1902. szeptember 28-án leplezték le az University Circle téren Kossuth Lajos szobrát, Tóth András művét. A városban élő magyarok száma az 1910-es évek elején meghaladta a 60 ezret.[2]
Népessége szerkesztés
A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint:
- 50,99% fekete vagy afroamerikai,
- 41,49% fehér,
- 1,35% ázsiai,
- 0,30% amerikai,
- 0,04% csendes-óceáni,
- 3,59% egyéb,
- 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete.
| Lakosok száma | 3 | 7 | 150 | 396 815 | 381 009 | 372 624 |
| 1796 | 1800 | 1821 | 2010 | 2019 | 2020 |
A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.
Gazdaság szerkesztés
A dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos Clevelandből irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul.
Közlekedés, infrastruktúra szerkesztés
Oktatás és tudományos élet szerkesztés
Legnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott.
Kultúra, szórakozás szerkesztés
Látnivalók szerkesztés
Sportélete szerkesztés
Cleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak:
Ismert személyek szerkesztés
Itt születtek szerkesztés
.jpg)
- Samuel Alderson (1914–2005), feltaláló
- Albert Ayler, (1936–1970), a free jazz úttörője
- Benny Bailey, (1925–2005), dzsessztrombitás
- Halle Berry, (1968–), színésznő
- Jeffrey A. Carver, (1949–), sci-fi-író
- Tracy Chapman, (1964–), énekes
- Blair Csuti (1945-2020), biológus
- Stephen R. Donaldson, (1947–), sci-fi-író
- Lauren Shuler Donner, (1949–), filmrendező, színész
- Neil Giraldo, (1955–), gitáros és dalszerző
- Donald Arthur Glaser, (1926–2013), Nobel-díjas fizikus, neurobiológus
- Johnny Kilbane (1889–1957), ökölvívó
- Dennis Kucinich, (1946–), politikus
- Harvey S. Laidman, (1942–), filmrendező
- Joe Lovano, (1952–), dzsessz-szaxofonos
- Henry Mancini, (1924–1994), zeneszerző
- Madeline Manning, (1948–), atléta, olimpiai bajnok
- Paul Newman, (1925–2008), filmszínész
- Käthe Papke, (1872–1951), német író
- Murray Salem, (1950–1998), színész, forgatókönyv-író
- Emerson Whithorne, (1884–1958), zeneszerző
- Roger Zelazny, (1932–1995), sci-fi-író
- Ray Austin, (1970–), ökölvívó
- Candace Kucsulain, (1978–), hardcore énekesnő
- Wes Craven, (1939–2015), rendező
- Scott Mescudi – Kid Cudi (1984–), rapper, színész
Itt haltak meg szerkesztés
- Horváth Géza (1885–1963) magyar katonatiszt, ezredes, országgyűlési képviselő;
- Stitz János (1897–1985) magyar vegyészmérnök, méhész, országgyűlési képviselő;
- Somogyi Ferenc (1906–1995) magyar jogász, jogtörténész, országgyűlési képviselő.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
- ↑ Révai nagy lexikona: Az ismeretek enciklopédiája. IV. kötet: Brutus–Csát Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet. 1912. 561. o. Hozzáférés: 2021. június 8.
Források szerkesztés
- Kiss Csaba: Amerikai Egyesült Államok (Budapest, 1976) 753 p. Cleveland lásd 475-479. p. ISBN 963 243 018 2
További információk szerkesztés
- Cleveland.lap.hu – Linkgyűjtemény
