Wikipédia

Computer Modern (betűtípus)

A Computer Modern a TeX szedőprogram által használt eredeti betűtípuscsalád. Donald Knuth készítette a Metafont programjával, és legutóbb 1992-ben frissítették.[1] A Computer Modernt vagy annak változatait továbbra is nagyon széles körben használják a tudományos publikációkban, különösen azokon a tudományterületeken, amelyek gyakran alkalmazzák a matematikai jelöléseket.

Computer Modern
BetűképComputer Modern
KategóriaSerif
TervezőDonald Knuth
LicencSIL Open Font License
Minta
A Wikimédia Commons tartalmaz Computer Modern témájú médiaállományokat.

Tervezés szerkesztés

 
A Computer Modern az 1800-as évek végének Didone típusán alapul. Közvetlen ihletője, a Monotype Modern felül látható; a korszak hasonló betűtípusai közé tartozik a Century, az Excelsior és a Clarendon

A Computer Modern egy "Didone" vagy modern serif betűtípus, egy műfaj, amely a 18. század végén alakult ki, ellentétben az őket megelőző organikusabb mintákkal. A Didone betűtípusok nagy kontrasztot mutatnak a vastag és vékony elemek között, és a vastagítási tengelyük tökéletesen függőleges. A Computer Modern kimondottan az amerikai Lanston Monotype Company Modern Extended 8A tízpontos méretén alapult, amely az eredetileg 1896-ban megjelent Monotype család része volt.[2][3] Ez volt az egyik a sok modern betűkép közül, amelyeket a betűalapítók és a Monotype adtak ki ebben az időszakban, és a törzsszövegnyomtatás standard stílusa volt a tizenkilencedik század végén.[4][5]

A TeX publikáló rendszer megalkotásakor Knuthot a matematika története és az a vágy hatotta át, hogy elérje a fémbetűkkel nyomtatott könyvek "klasszikus stílusát".[6][7] A modern stílusokat széles körben használták a matematikai elemek nyomtatására, különösen azelőtt, hogy a Times New Roman népszerűvé vált volna a matematikai nyomtatásban az 1950-es évektől.[8][9][10]

A Computer Modern legszokatlanabb jellemzője azonban az, hogy egy komplett típuscsaládról van szó, amelyet a Knuth-féle Metafont rendszerrel terveztek, egyike azon kevés betűtípusoknak, amelyeket így fejlesztettek ki. A Computer Modern forrásfájljait 62 különböző paraméter szabályozza, amelyek szabályozzák a különböző elemek szélességét és magasságát, a serifek vagy a régi stílusú számok jelenlétét, azt, hogy a pontok, például az "i"-en lévő pont négyzetesek vagy lekerekítettek-e. Ez lehetővé teszi a Metafont minták szokatlan módon történő feldolgozását; Knuth olyan effektusokat mutatott be a bemutatókon, mint a "morphing", ahol az egyik betűtípus lassan átmegy egy másikba a szöveg során.[11] Míg a koncepció felkeltette a figyelmet, a Metafontot kevés más betűtípus-tervező használta; 1996-ban Knuth megjegyezte: "túl sok arra kérni egy művészt, hogy legyen elég matematikus ahhoz, hogy megértse, hogyan kell írni egy 60 paraméteres betűtípust"[12] míg Jonathan Hoefler, a digitális időszak betűtervezője 2015-ben így nyilatkozott: "Knuth azon elképzelése, hogy a betűk csontvázformákkal kezdődnek, hibás".[13]

Származtatott változatok szerkesztés

 
A CMU (Computer Modern Unicode) betűtípuscsalád számos betűtípusának mintagalériája

Knuth eredeti Computer Modern betűtípusait a Metafont segítségével készítette el, amely program beolvassa a karakterjelek körvonal-alapú definícióit, és a használatra kész betűtípusokat bittérképes képfájlokká alakítja. A betűtípust, csakúgy, mint a TeX többi összetevőjét (kivéve magát a TeX és a Metafont nevet), többnyire közkinccsé tette.[14][15]

A kiadói technológia (PostScript, PDF, lézernyomtatók) fejlődése csökkentette a bitmap betűtípusok iránti igényt. Az előnyben részesített formátumok most az olyan körvonalas betűtípusok, mint a Type 1, a TrueType vagy az OpenType, amelyek tetszőleges felbontással és kifinomult élsimítási technikákkal hatékonyan renderelhetők a nyomtató firmware-ével vagy a képernyőn megjelenő dokumentumnézegetőkkel. Ezért számos más projekt portolta át a Computer Modern betűtípusokat ilyen formátumokba. Néhány ilyen projekt a Computer Modernt is kiegészítette

  • további karakterekkel (euro, ékezetes karakterek, cirill és görög írásjelek)
  • különböző betűtípus-kódolásokkal (a Knuth eredeti nyolcbites karakterkészleteivel kapcsolatos problémák leküzdésére)
  • további betűstílus-változatokkal

Számos ilyen variációt ma már széles körben használnak, és bekerülnek a TeX Live-ba, egy modern TeX-disztribúcióba.

CMU szerkesztés

A Computer Modern család jelenlegi kiterjesztett kiadása általános célú OpenType formátumban a CMU-disztribúció (Computer Modern Unicode):

  • CMU Serif, a Computer Modern fő betűtípuscsaládja. Ez magában foglalja a négy hagyományos betűtípust (normál, dőlt, félkövér, félkövér dőlt), valamint:
    • CMU Serif upgright italic, függőleges dőlt stílus, amely hasonló a kurzív, függőleges kézíráshoz
    • CMU Serif bold non-extended, vastag betűtípus, a normál stílussal azonos szélességű.
    • CMU Serif roman és bold slanted, két ferde stílusban
    • CMU Classical Serif, dőlt dizájn, valamivel egyszerűbb serif mintákkal
  • Concrete Roman, egy slab serif betűtípus a négy szabványos stílusban
  • CMU Typewriter, egy írógép-stílusú slab serif betűtípus
  • CMU Sans Serif, egy kiegészítő sans-serif betűtípus és CMU Bright, egy vékonyabb stílus azonos dizájnnal
    • CMU Sans demi-condensed, ugyanannak a dizájnnak egy sűrített stílusa.

A CMU a SIL Open Font License alatt jelenik meg.

BlueSky szerkesztés

 
Computer Modern egy matematikai képlet beállításánál a TeX-ben, ami betűtípus eredeti célja

A Computer Modernt a BlueSky, Inc. 1988-ban először PostScript Type 3 betűformátumra, majd 1992-ben Type 1-re alakította át, hogy belefoglalja az úgynevezett "font hintinget".[16] Az 1-es típusú verziót azóta az American Mathematical Society (AMS) adományozták, amely szabadon terjeszti őket az Open Font License alatt.[17] A legtöbb szabványos TeX disztribúcióban megtalálható.

Latin Modern szerkesztés

A Latin Modern implementáció, amelyet Bogusław Jackowski és Janusz M. Nowacki, a TeX User Group Poland (GUST) munkatársa tart fenn, mára szabványos a TeX közösségben, és a METATYPE1 nevű Metafont/MetaPost származékon keresztül készült. A BlueSky Type 1 betűkészletekből készült, amelyeket visszakonvertáltak körvonal alapú METATYPE1 programokká, amelyekből aztán kifejlesztették a kiterjesztett Type1 és OpenType Latin Modern betűtípusokat. A ConTeXt a Latin Modern betűtípust használja alapértelmezett betűtípusként a Computer Modern helyett.[18]

A Latin Modern betűtípusok előállítása során a Type1-ből METATYPE1-ből 1-es típusba történő oda-vissza átalakítási folyamat megpróbálta megőrizni a BlueSky betűtípusok "hinting" elemeit is; azonban hozzáadott hibákat, amelyek befolyásolják a "hinting" minőségét alacsony pixelméret esetén. Ennek eredményeként a Latin Modern betűtípusok képernyőn történő megjelenítése a szóközökkel megtöltés és a karaktermagasság kevésbé egyenletes megjelenítését eredményezheti, mint a BlueSky betűtípusok esetében.[19]

Ugyanezt a folyamatot később kiterjesztették néhány ingyenes PostScript betűtípusklónra a TeX Gyre nevű ernyőprojekt keretében.[20]

A Latin Modern betűtípus is kapott OpenType matematikai táblázatot[21][22]

New Computer Modern szerkesztés

A New Computer Modern betűtípuscsalád[23] a Latin Modern betűtípusok további karakterjeleinek számát tekintve jelentős bővítés, amely több nyelv támogatását is biztosítja, mint például a görög, a cirill, a héber, a cseroki és a kopt. Ennek a betűtípuscsaládnak két stílusa van: „Regular” és „Book”. A Book stílusának kissé nehezebbnek kell látszódnia a "Regular"-hoz képest. Mindkét stílus támogatja a matematikai elemeket; Az unicode matematikai blokkok teljes lefedettsége biztosított, valamint néhány további, a matematikához szükséges karakterjel is megtalálható bennük.

MLModern szerkesztés

Az MLModern[24] a Latin Modern betűtípuson alapul. Elkerüli a Computer Modern legtöbb más Type 1 változatának fonalszerűségét, és ezért vastagabbnak tűnik a Latin Modernhez vagy a Computer Modernhez képest.

Itt látható a Computer Modern, a Latin Modern, a New Computer Modern Book és az MLModern vizuális összehasonlítása.

    

Egyebek szerkesztés

  • EC betűtípusok – nagyon hasonlít a Computer Modernre, de kissé eltérő metrikákkal rendelkeznek. Ezek voltak az első TeX betűtípusok, amelyek a Cork kódolást használták (a LaTeX-ben T1 kódolásként is ismert), amely előre összeállított karakterjeleket biztosít a nyugat-európai nyelvekhez. Az eredeti EC betűtípusok csak Metafont által generált bittérképként voltak elérhetők.
  • TC betűtípusok – a TeX Companion betűtípusok számos további, a szövegben gyakran használt szimbólumot biztosítanak.
  • BaKoMa betűtípusok – a Computer Modern egy másik automatikusan generált Type1-es verziója, Basil K. Malyshev által, 1994-ből. A betűtípusok továbbra is letölthetők Malysev 2019-es halála után.
  • CM-super[25] – a Computer Modern nagyon nagy kiterjesztése, amely többféle kódolásban elérhető. Ezeket a betűtípusokat a Computer Modern vagy az EC font bittérképekből automatikusan vektorizálták, ezért hiányoznak a BlueSky betűtípusok "hinting" információi.
  • CM-LGC – latin, görög, cirill betűs kiterjesztés.

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ Knuth: Message about TeX fonts. Cs-faculty.stanford.edu. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  2. ↑ Donald Ervin Knuth. Computer Modern Typefaces. Addison-Wesley Publishing Company, 10. o. (1986). ISBN 978-0-201-13446-9 
  3. ↑ The Monotype Specimen Book of Type Faces. Philadelphia: Lanston Monotype Machine Company (1922. április 30.). Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 17. 
  4. ↑ Williamson, Hugh. Methods of Book Design. Oxford: Oxford University Press, 96–8. o. (1956. április 30.) „Throughout the first half of the 19th century, modern faces held the typographic field against nearly all comers. Not all typefounders and punch-cutters were very enthusiastic about this kind of type-face, but the popular demand had to be met.” 
  5. ↑ McGrew, Mac. American Metal Typefaces of the Twentieth Century, Seconde édition révisée., New Castle: Oak Knoll Press, 220–221. o. (1993. április 30.). ISBN 0-938768-39-5 „In the early 1900s Monotype adapted a number of modern roman text faces to its system, mostly in a few small sizes only; some of them differ from each other only in slight changes of their proportions.” 
  6. ↑ Knuth (1986. április 30.). „Remarks to Celebrate the Publication of Computers & Typesetting”. TUGboat 7 (2), 95–8. o. (Hozzáférés: 2015. szeptember 24.)  
  7. ↑ Knuth: Commemorative lecture of the Kyoto Prize, 1996. Kyoto Prize. [2018. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  8. ↑ Rhatigan: Three typefaces for mathematics. University of Reading (MA thesis). (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  9. ↑ Chaundy, T. W.. The Printing of Mathematics. Oxford University Press (1954) 
  10. ↑ Rhatigan: The Monotype 4-Line System for Setting Mathematics. Type Culture. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
  11. ↑ Knuth (1982. április 30.). „The Concept of a Meta-Font”. Visible Language 16 (1), 3–27. o. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)  
  12. ↑ CSTUG, Charles University, Prague, March 1996, Questions and Answers with Prof. Donald E. Knuth, reproduced in TUGboat 17 (4) (1996), 355–67. Citation is from page 361. Available online at http://www.tug.org/TUGboat/Articles/tb17-4/tb53knuc.pdf
  13. ↑ Hoefler: Knuth's idea that letters start with skeletal forms is flawed. But his work is important and had lasting impact.. Twitter. (Hozzáférés: 2018. augusztus 18.)
  14. ↑ Bigelow, Charles. Chapter 28, Digital Typography, 560. o.. DOI: 10.1038/scientificamerican0883-106 (1983) „All of the methods described in these books are in the public domain; thus anybody can freely use any of the ideas. The only thing I'm retaining control of is the names, TeX and METAFONT(...) If any changes are made, I won't complain, as long as the changed systems are not called TEX or METAFONT.” 
  15. ↑ Knuth, Donald E, "Computers and Typesettings", TUGboat 7
  16. ↑ Blue Sky Research and Computer Modern fonts. Math.utah.edu, 1997. december 4. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  17. ↑ The Adobe Type 1 fonts, previously known on CTAN archives as the "bluesky" fonts, are now distributed as part of the AMS fonts distribution, at CTAN:fonts/amsfonts. Ctan.org. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  18. ↑ FAQ - ConTeXt wiki. Wiki.contextgarden.net. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  19. ↑ A E F and T sized differently in lmodern pacakge? • Fonts & Character Sets • LaTeX Community. Latex-community.org. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  20. ↑ The New Font Project : TEX Gyre. Tug.org. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  21. ↑ The Latin Modern Math (LM Math) font — GUST (lengyel nyelven). Gust.org.pl. [2015. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  22. ↑ Package lm-math. Ctan.org, 2014. szeptember 5. (Hozzáférés: 2015. június 12.)
  23. ↑ NewComputerModern. ctan.org. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  24. ↑ MLModern. ctan.org. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  25. ↑ tex-archive/fonts/ps-type1/cm-super. Ctan.org. (Hozzáférés: 2015. június 12.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Computer Modern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Computer_Modern_(betűtípus)&oldid=26443765”