Confucius (film)

2010-ben bemutatott kínai életrajzi témájú film

A Confucius (kínai: 孔子, pinjin: Kǒngzi, magyaros: Kungce) egy 2010-ben bemutatott kínai életrajzi témájú film Hu Mej rendezésében, Chow Yun-fat (Konfuciusz) főszereplésével.

Confucius
(孔子)
2010-es kínai film

RendezőHu Mej
ProducerHan Szanping
Hu Mej
Műfaj
ForgatókönyvíróCsan Kan
Ho Yencsiang
Csiang Csitao
Hu Mej
FőszerepbenChow Yun-fat
Csou Hszün
Csen Csianpin
Zsen Csüan
Lu Ji
Jao Lu
ZeneCsao Csiping
OperatőrPeter Pau
VágóCsang Hajhung
Gyártás
GyártóDadi Century
China Film Group
Ország Kína
Nyelvmandarin
Játékidő115 perc
Költségvetés2,8 millió dollár[1]
Forgalmazás
ForgalmazóKína China Film Group
BemutatóKínaHongkong 2010. január 28.[2]
Japán 2010. július 10.
Korhatár12 III. kategória (Félelemkeltő tartalom, NFT/1408/2014)
Bevétel3,9 millió dollár[3]
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény szerkesztés

A Csou-kor idején, a Tavasz és Ősz korszak időszakában a társadalomban káosz uralkodott, a nemesek egymással harcoltak, miközben a néppel nem törődött senki. Lu Tingkung (Lao Jü) kormányzóságában a hatalom három nemesi család, a Csisi, a Szusi és a Mengsi klán kezében van. Lu kormányzó nagyra értékeli Konfuciusz (Chow Yun-fat) elveit és tetteit, mert Csong Tu helytartójaként egyetlen év alatt nagy változásokat vitt véghez a területen. Erőszak helyett a tisztesség és emberség vezeti őt. Lu szeretné, ha ezt az egész királyságban megvalósítaná, ezért kinevezi őt igazságügyi miniszternek.

A Csisi klán vezetője egy hagyomány hű temetés alkalmából az elhunyt Li Jizsu hadúr szolgáit, lovait is a kriptába viteti és megöleti őket, ám egy fiatal szolga elmenekül és Konfuciusz házába szökik. Konfuciusz bölcsessége egy tanácsülésen mutatkozik meg. Megmenti a fiú életét azzal, hogy párhuzamot állít abban, hogy esetleg a szolgákkal együtt a szintén a hadúr szolgálatában álló nemeseknek is illene „a síron túl is szolgálni urukat”. Eme felvetése után nem nehéz meggyőznie a tanácsot, hogy vessenek véget a véres hagyománynak és Lu is beleegyezését adja.

A Vej királyságban az uralkodó Ling házastársa, Nance nagy befolyást gyakorol a királyra, amit Kuajkuj koronaherceg meglehetősen rosszall. Nance ezúttal azt tanácsolja az uralkodónak, hívja meg Konfuciuszt házukba a herceg tanítójának, amivel Vej királysága biztonságban lenne ellenségeitől.

Konfuciusznak sikerül véghezvinni egy szövetséget Lu és Csi (Qi) királysága között, holott a Csi uralkodó eleinte azt tervezte, elrabolja Lu-t és megkaparintja királyságát. Csapdájukat átlátja a tudós és tanítványai segítségével túljár az ellenség eszén. A belügyminiszterré emelt Konfuciusz új ötlettel áll elő a három klán hatalmának letörésére. Közben harcok kezdődnek a főváros ellen, Lu-t és Konfuciuszt is meg akarják ölni, valamint száműzni a három nemesi klánt. A tudós és a király a Csi (Ji) családhoz menekül, ahol megfutamítják a támadó sereget. Lu azonban véget akar vetni a további harcoknak, nem akarja már letörni a három klánt, nem támogatja tovább Konfuciusz törekvéseit.

A tudós elhagyja tisztségét, házát és családját, először Jen Huj, majd többi tanítványa is követi őt, i.e. 497-től országról országra járva vándorolnak. Eljutnak a Vej királyságba, ahol Ling király felkéri őt tanításra, valamint ételt és területet ajánl neki iskola építésére. Nance, a király hitvese vonzalmat ébreszt Konfuciuszban, és a tudós elhagyja a királyságot. Tanítványaival tovább vándorolnak a Szung Királyságig. Az erdőben, miközben tanítványainak magyaráz, körülöttük kivágják a fákat, mire továbbállnak Cseng királyságáig, ám tiszteletlenül bánnak velük ott is.

I.e. 484-ben Csi (Qi) erői megtámadják Lu királyságát, mivel az uralkodó meghalt, így Csi (Qi) előnyére fordítja a helyzetet. Tudják, hogy Konfuciuszra lenne szükségük, ám mivel őt száműzték, egyik első tanítványát, Zsan Csiut hívják Lu-ba az ellenség visszafordítására. A csata megnyerése után Zsan Csiu azt kéri Lu urától, hogy Konfuciusz visszatérhessen. Ezalatt a tudós és tanítványai Csen és Caj határán vándorolnak, ahol egy elpusztított faluban telepednek meg. Megtudják, hogy mindenhol harcok folynak a királyságok között, és Wei ura is meghalt. Az új király Konfuciusz egyik tanítványát, Celut nevezte ki Puji kormányzójává.

Az öreg mester vándorol tovább hóban és fagyban tanítványaival. Az út során beszakad Konfuciusz kedves tanítványa, Jen Huj alatt a jég, aki menteni igyekszik a jeges vízből mestere tekercseit, ahelyett, hogy kimenekülne a vízből, és életét veszti. Később Celu halálhírét hozzák, aki a Vej királyságban uralkodó káoszban vesztette életét. Lu halálán lévő kormányzója még mindig szeretné, ha Konfuciusz visszatérne Lu-ba, fia és Zsan Csiu is eljön a tudóshoz, hogy visszavigye. Konfuciusz azzal a feltétellel megy vissza, hogy csak tanítani fog, a politikából hagyják őt ki. I.e. 484-ben több évi vándorlás után végül hazatér tanítványaival Lu-ba, és 479-ben bekövetkezett haláláig ott élte hátralévő éveit.

Szereplők szerkesztés

Forgatás szerkesztés

A film felvételei 2009 márciusában kezdődtek Kína Hebei tartományában, illetve a Hengdian World Studios-ban Csöcsiangban.[1] A kezdeti tervek szerint a film bemutatója még 2009-ben lett volna a Kínai Népköztársaság alakulásának 60. évfordulójára, és egyben Konfuciusz születésének 2560. évfordulójára, végül a bemutató 2010 januárjában volt.[1]

Fogadtatás szerkesztés

A film már terveinek bejelentésekor vegyes visszhangot váltott ki Kínában. Mivel a film mandarin nyelven készült, a kantoni nyelvjárást beszélő Chow Yun-fattel szemben kétségek merültek föl, hogy megfelelően tudja-e alakítani a nagyra becsült filozófus szerepét.[4] Mások úgy vélték, hogy egy olyan veterán akció és kungfu filmsztár, mint Chow, Konfuciusz karakterét is egy kungfu hőssé változtatná. Ezt a negatív véleményt súlyosbította az is, amikor a hazai színész, Pu Cunhszin kritizálta Hu Mej forgatókönyvét, mert szerinte az a kelleténél több akció és romantikus jelentet tartalmaz egy olyan filmben, ami egy filozófus életét kellene hogy bemutassa.[5] A Muse hongkongi magazinban Perry Lam bírálata szerint Chow Yun-fat a legkevésbé megfelelő színész Konfuciusz szerepére.[6]

2009 decemberében további indulatokat okozott, amikor Konfuciusz egy leszármazottja, Kung Csian pert indított a filmkészítők ellen. Kung Csian a film megnézése után több jelenetet töröltetni akart, és tiltakozott a film azon utalási ellen, melyek szerint Konfuciusz vonzódott volna Nancéhez, a királyi hitveshez.[7]

2010 januárjában a film kínai bemutatójának idején közel 1600 hagyományos, kétdimenziós mozivászonról levették az Avatar című filmet, hogy a Confucius nézettségét biztosítsák.[8] Így az Avatar mindössze kb. 900 háromdimenziós technikával rendelkező moziban volt műsoron, de így is Kína egyik legsikeresebb filmje volt 76 millió dolláros bevételével.[8][9] A Confucius iránti csökkent figyelem és az Avatar nagy nézettségének hatására a kínai kormány engedélyezte, hogy az Avatar a kétdimenziós mozikban is műsoron legyen. A döntésnek nagyban pénzügyi okai voltak, lévén, hogy az Avatar naponta 2,5-szer annyi bevételt hozott, mint a Confucius.[10]

Egy japán kritika szerint a film megfelelő egyensúlyt mutatott a mondanivaló és a szórakoztatás terén, és bár az akciófilmeket kedvelők nem, de a történelmi és drámai mozikat kedvelők élvezhették a filmet.[11] A chinesefilms.cn weboldal szerint Chow Yun-fat karizmatikus jelenség volt a filmvásznon, de hiányzott a színészi szenvedély belőle. Az operatőr és jelmeztervező munkáját dicséri a cikkíró, viszont jelentős hibának tartja, hogy a modern moziba járókkal nem ismertették meg igazán a filozófus életét és munkáját.[12] Több kritikusi visszhang szólt arról, hogy míg a film első része érdekes és izgalmas, a második rész a tudós vándorlásainak története már unalmassá vált. A forgatókönyvíró Csen Han erre azt reagálta: „Ilyen Konfuciusz élete a valóságban. Nem várhatunk 100%-ban izgalmas filmet emiatt.”[13] Kínában a film történelmet csinált azzal, hogy az eddigi legnagyobb példányszámban, 2500 másolatot küldtek szét az országban a produkció megfelelő terjesztése és műsorra kerülése érdekében.[13]

Források szerkesztés

  1. a b c Coonan, Clifford: 'Chow Yun-fat signs on as Confucius' (angol nyelven). variety.com, 2009. március 16. [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
  2. Confucius Teaser Trailer and Making-of (angol nyelven). [2009. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
  3. 'Confucius (2010)' (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 21.)
  4. 'Chow Yun-fat seeks to play Confucius' (angol nyelven). China Daily, 2009. március 5. [2010. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  5. 'Can Chow play Confucius?' (angol nyelven). The Straits Times, 2009. március 31. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  6. Lam, Perry. „He's not there”. Muse Magazine 37, 95.o. o.  
  7. 'Confucius in court' (angol nyelven). life.globaltimes.cn, 2009. december 14. [2010. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  8. a b LaFraniere, Sharon: /asia/20china.html 'China Curtails Run of ‘Avatar’ as It Fills Theaters' (angol nyelven). The New York Times, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  9. 'Avatar pulled from 2-D screens by Chinese government' (angol nyelven). Los Angeles Times, 2010. január 18. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  10. LaFraniere, Sharon: 'China’s Zeal for Avatar Crowds Out Confucius' (angol nyelven). The New York Times, 2010. január 29. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  11. 'Confucius - Review' (angol nyelven). japancinema.net, 2010. február 5. [2010. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  12. 'Confucius Review' (angol nyelven). chinesefilms.cn, 2010. február 21. [2010. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  13. a b 'Confucius fails to impress critics' (angol nyelven). People's Daily, 2010. január 18.

További információk szerkesztés