Csónakcsőrű bentévi

madárfaj

A csónakcsőrű bentévi (Megarynchus pitangua) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj, a Megarynchus nem egyetlen faja.[1][2]

Csónakcsőrű bentévi
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
Nem: Megarynchus
Thunberg, 1824
Faj: M. pitangua
Tudományos név
Megarynchus pitangua
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
  • Megarhynchus pitangua
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csónakcsőrű bentévi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csónakcsőrű bentévi témájú médiaállományokat és Csónakcsőrű bentévi témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné írta le 1766-ban, a Lanius nembe Lanius Pitangva néven.[3]

Alfajai szerkesztés

  • Megarynchus pitangua caniceps Ridgway, 1906
  • Megarynchus pitangua chrysogaster P. L. Sclater, 1860
  • Megarynchus pitangua deserticola Griscom, 1930
  • Megarynchus pitangua mexicanus (Lafresnaye, 1851)
  • Megarynchus pitangua pitangua (Linnaeus, 1766)
  • Megarynchus pitangua tardiusculus R. T. Moore, 1941[2]

Előfordulása szerkesztés

Mexikó, Trinidad és Tobago, valamint Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők, szavannák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek. Vonuló faj.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 21,5–24 centiméter, testtömege 53–70 gramm.[3]

 

Életmódja szerkesztés

Főleg gerinctelenekkel táplálkozik, de kisebb gerinceseket és fügét is fogyaszt.[3]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. augusztus 29.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. november 10.)

További információk szerkesztés