Csörgő Sándor
Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Testvére, Csörgő Miklós szintén matematikus.
| Csörgő Sándor | |
_Hungarian_mathematics.jpg) | |
| Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született | 1947. július 16. Egerfarmos |
| Elhunyt | 2008. február 14. (60 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | matematikus, egyetemi tanár, MTA tag |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Lásd a Kitüntetések szakaszban |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csörgő Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatási területe a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika határeloszlásai. Megoldotta a valószínűségszámítás egyik legrégebbi, 1713-ból származó problémáját, a szentpétervári paradoxont.
Életpályája szerkesztés
Egerben a Dobó István Gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Felsőfokú tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika szakán végezte. Matematikus oklevelét 1970-ben kapta kézhez, s mindjárt bekerült a szegedi egyetem Bolyai Intézetébe. Gyakornok (1970-1972), 1972-ben Szőkefalvi-Nagy Bélánál és Tandori Károlynál védte meg egyetemi doktori disszertációját, ezután tanársegéddé léptették elő (1972-1975).
A kijevi Állami Egyetemen volt aspirantúrán, témavezetője A. V. Szkorohod volt, nála védte meg kandidátusi disszertációját 1975-ben. Hazajőve 1975-ben adjunktusi beosztásba került (1975-1978). 1984-ben érte el a matematika tudományok doktora fokozatot, 1978-tól 1987-ig docensi beosztásban dolgozott, 1987-ben kapta meg az egyetemi tanári kinevezést. Vezette a Sztochasztika Tanszéket. Vendégkutató volt a Kaliforniai Egyetemen (San Diego, 1984-1985), a Stanford Egyetemen (1985), az Észak-Karolinai Egyetemen (Chapel Hill, 1989-1990), a Michigani Egyetemen Ann Arborban (1990-1998). 2000-ben önként mondott le amerikai professzori állásáról, s visszatért kutatni, tanítani a Bolyai Intézetbe.
Magas impakt faktorú szakfolyóiratokban adta közre tudományos eredményeit angol nyelven hazai, de gyakran külföldi szerzőkkel is. A legidézettebb tudósok közt tartották számon nemzetközi viszonylatban is. Az akadémiai tagság mégis váratott magára, végül 2001-ben az MTA beválasztotta levelező tagjai, 2007-ben pedig rendes tagjai sorába. Szegeden érte a halál, az Újszegedi temetőben nyugszik.[1]
Az egyik legidézettebb magyar matematikus szerkesztés
Csörgő Sándor neve sokat szerepel a magyar sajtóban azzal kapcsolatban, hogy mind az úgynevezett Sanghaji lista, mind a Szabó Csaba-ügy során felmerült a Thomson ISI sokszor idézett tudósok listáján szereplő öt magyarországi tudós egyike (az egyetlen matematikus). A HVG[2] cikkének címe is A legidézettebb magyar tudósok. Olvasói levelében[3] Barner Dávid György egyenesen megrója az akadémiát, mert Csörgőt nem választotta tagjának. Bár a matematikában a kiválóságot nem az idézetek számával szokták mérni, amint azt maga Csörgő is nyilatkozta,[4] az akadémiai ajánlásában említett 1700-as független idézettsége mindenképpen kimagasló nemzetközi szinten is.
Művei szerkesztés
Tudományos tisztség szerkesztés
- Statistical Theory and Method Abst., Eastern Europe, szerk. (1980-1987)
- The Annals of Statistics, szerk. biz. tag (1986-1988)
Társasági tagság szerkesztés
- Bolyai János Matematikai Társulat (1970-2008)
- The Inst. of Math. Statistics (1980-2008)
- Bernoulli Soc. for Math. Statistics and Probability (1982-2008)
Kitüntetések szerkesztés
- Grünwald Géza-díj (1974)
- Erdős Pál-díj (1987)
- Széchenyi professzori ösztöndíj (1998-2001)
- Akadémiai Díj (1999)
- Szele Tibor-emlékérem (2004)
- Szent-Györgyi Albert-díj (2005)
- Szegedért Alapítvány Fődíj (2007)
- Széchenyi-díj (posztumusz, 2008)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Szeged, Újszegedi temető, Református bal-3-11 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 33. p.
- ↑ HVG, 2006. október 14., 69. oldal
- ↑ Barner Dávid György: Idézési arányok Archiválva 2007. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Élet és Irodalom, 2006, 27. szám, július 7.
- ↑ Népszabadság, 2004. szeptember 17. Szeged vonzza a tehetséget Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források szerkesztés
- Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Csörgő Sándor lásd 264-265. p.
