Csütörtökhely
Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
| Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) | |
 | |
| Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Ján Greš |
| Irányítószám | 053 14 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2578 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 171 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 560 m |
| Terület | 14,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 07″, k. h. 20° 28′ 04″ | |
| Csütörtökhely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtökhely témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között, fontos történelmi kereszteződésen fekszik.
Története szerkesztés
A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra).
Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DONNERSMARK. Svertek. Quintoforum. Német, és tót Város Szepes Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, egy a’ 16. Szepesi Városok közzűl, lakosai katolikusok, fekszik Lőtsétöl mint egy mértföldnyire, Csötörtök falva nevezet alatt.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Csötörtökhely, (Quintoforum, Donnersmark) tót mváros, Lőcséhez nyugotra 1 1/4 mfdnyire, a liptai országutban: 606 kath., 8 evang. lak. Van itt a minoritáknak zárdája s a plébániai szolgálatot is ők teszik. Hajdan itt volt a kamarai igazgatóság széke, melly most Kassán létez. F. u. gr. Csáky.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.
2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 cigány.
Híres emberek szerkesztés
- Itt született 1902. június 4-én Illés Endre író.
- Itt született 1955. február 4-én Mikuláš Dzurinda politikus.
- Itt volt birtoka Florian Henckel von Donnersmarck német Oscar-díjas (2007) rendező (A mások élete c. film) családjának.
Nevezetességei szerkesztés
-
A Szent László templom, előtérben a Szapolyai-kápolna -
A Szapolyai-kápolna főoltára -
Oszlopdísz a Szapolyai-kápolnában -
A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
- A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról, a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom.[4] A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.
Lásd még szerkesztés
További információk szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Szent László-templom és kápolna Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, muemlekem.hu
