Csanytelek

magyarországi község Csongrád-Csanád vármegyében

Csanytelek község Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban. Magyarország leghosszabb falujának tartják.

Csanytelek
Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom
Műemlék római katolikus Nepomuki Szent János-templom
Csanytelek címere
Csanytelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásCsongrádi
Jogállásközség
PolgármesterErhard Gyula (független)[1]
Irányítószám6647
Körzethívószám63
Népesség
Teljes népesség2537 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség73,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 20° 06′ 17″
Csanytelek (Csongrád-Csanád vármegye)
Csanytelek
Csanytelek
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Csanytelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanytelek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település a dél-alföldi régióban, a Tisza jobb partján fekszik. Távolsága Csongrádtól 14, Szegedtől 36 kilométer. Szomszédai: észak felől Felgyő, kelet felől Szegvár (a folyó túlpartján), dél felől Baks, nyugat felől pedig Tömörkény.

Megközelítése szerkesztés

Lakott területén végighalad, számos irányváltásától eltekintve nagyjából észak-déli irányban a Csongrádot Szegeddel összekötő 4519-es út, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben mindkét város irányából, illetve ez az út húzódik végig a Csaj-tó nevű tórendszer elemei között is. Pálmonostora és az 5-ös főút felől a 4504-es út vezet a településre.

Története szerkesztés

Csanytelek Árpád-kori település. 1075-ben említették először Chonu néven.

I. Géza király a halászfalut a Tisza két partján levő földjével és halastavával együtt a garamszentbenedeki apátságnak adta.

A falu a 15. századig egyházi birtok volt. Temploma 1842-ben épült fel (Nepomuki Szent János-templom).

1910-ben 4231 lakosából 4208 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 58 református volt.

A 20. század elején Csongrád vármegye Csongrádi járásához tartozott.

A mai településszerkezet a 20. század elején alakult ki.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Kádár Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Veres János (független)[4]
  • 1998–2002: Veres János (független)[5]
  • 2002–2006: Forgó Henrik (független)[6]
  • 2006–2010: Forgó Henrik (független)[7]
  • 2010–2014: Forgó Henrik (független)[8]
  • 2014–2019: Forgó Henrik (független)[9]
  • 2019-től: Erhard Gyula (független)[1]

Népesség szerkesztés

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2757
2700
2498
2474
2541
2537
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláson a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,8%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,8% románnak mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 2,8%, felekezeten kívüli 13,6% (16,4% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,1% szerbnek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 2,2% református, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[12]

Források szerkesztés

  • Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 181.
  • Forgó István: Csanytelek története a kezdetektől. Bába Kiadó, Szeged 2005., 240 p. ISBN 963-7337-46-6
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Bp., 1963–1998

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Csanytelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Csanytelek Helységnévtár
  12. Csanytelek Helységnévtár

Lásd még szerkesztés

További információk szerkesztés