A csapadékmérő egy olyan - általában henger alakú - eszköz, mellyel a lehulló csapadék mennyiségét határozhatjuk meg. A csapadékot egész és tized milliméterekben mérik. 1 mm csapadék egy négyzetméteren egyenlő 1 liter vízzel (például: 0,1 mm csapadék = 1 dl, 10 mm csapadék = 10 l stb.) A csapadékmérő befogadó felületének 1 m magasan kell elhelyezkednie.

A csapadék mennyiségét napi szinten értelmezik, nagyobb mennyiség esetén óránként.

Hivatalos mérő szerkesztés

A hivatalos (Hellmann-rendszerű) csapadékmérő 3 fő részből áll: egy felfogó egységből, egy tárolóedényből és egy mérőhengerből. A felfogó egység felülete 200 négyzetcentiméter.

Amatőr mérő szerkesztés

Amatőr mérések céljára be lehet szerezni olcsó digitális műszereket is, de jóval olcsóbban lehet kapni skálázott műanyaghengereket, melyeket kihelyezésük után minden mérésnél kézzel kell üríteni.

A digitális műszerek súly alapján határozzák meg a lehullott csapadék mennyiségét. Ezek a műszerek két fő részből állnak: egy belső egységből, mely LCD-ből és kezelőgombokból áll, illetve egy külső, csapadékfelfogó egységből, melyen egy kis rádióadó helyezkedik el, így vezeték nélküli a kapcsolat a műszerrel. A legáltalánosabb a 433 illetve a 868 MHz-en működő csapadékmérő. Míg az előbbinél általában 25–30 m a rádiós jel hatótávja, addig az utóbbinál a 80–100 m a jellemző.

A digitális csapadékmérők külső, csapadékfelfogó egysége két fő részből áll: a felfogó palástból, mely általában egy folyamatosan szűkülő henger, amely egy kis tölcsérben végződik, illetve két kanálból. Kép[halott link] A tölcsér a billenőkanálhoz vezeti a vizet, melyek egy kis tengelyen helyezkednek el.

Működése: a csapadék a felfogó palástba hullik, majd belecsöppen az egyik billenőkanálba. Mikor elérte az adott súlyt a víz, a kanál a tengelyen elbillen, ezáltal kifolyik belőle a víz. Ezután már a másik kanálba folyik a víz.

A Wikimédia Commons tartalmaz Csapadékmérő témájú médiaállományokat.