Csemniczky család

Csemniczky család egy Liptó vármegyei ősi nemesi család.

Családtörténet

Ősi birtokadományos család. Első ismert őse Zemche (máshol Zeuche), akinek három fia, Márton, Bene és Móric meglévő birtokukért 1287. március 23-án csereadományba kapta a Kispalugya határából kihasított földrészt. Bene és Móric (Márton) 1317-ben birtokaikon megosztoztak, és ki-ki a saját birtokain községet alapított. Így alapította Bene Benefalvát, és az ő leszármazottjai lettek a Beniczkyek, míg Móric, a Csemiczkyek őse alapította Csemeházát (későbbi nevén Csemic, 1970-ben a Liptovská Mara víztározó feltöltésekor elárasztották a Vág folyó vizével, területe ma Liptószentmiklóshoz tartozik), ahonnan a család a nevét kapta. A család napjainkig bírja az ősi földet. Egy ág Csemniczkynek írja magát, sőt egy időben a Liptó vármegyében élők is így írták nevüket. Az 1583. évi megyei összeírásban Csemicen a család birtoktalan tagjai laknak. Hliniken Csemiczky Benedek birtokos. Ez a Benedek felesége Hliniczky Anna révén lett birtokos Hliniken, melyre a Hliniczky család ezen női ágának kihaltával 1590-ben adományt is kapott. A Hliniczky család többi ágán továbbra is birtokolta Berezót, Kardost és Szentmária (Liptovská Mara) településeket és birtokait. 1710-ben összeírták a Rákóczi-szabadságharcban részt vett Csemiczky Péter, Márton és Sándor ingó és ingatlan vagyonát. Utóbb a család tagjai több vármegyébe is elszármaztak. Így 1727. február 23-án Csemniczky Sándor nemesi bizonyítványt kapott Liptó vármegyétől, amelyet Nyitra vármegyében hirdettek ki. Utódai alkotják a Nyitra megyei ágat. Liptó vármegye később is nemesi bizonyítványokat adott, így 1807-ben Csemniczky Ferenc ügyvédnek, akinek apja szintén Ferenc, a nagyapja Sándor, továbbá 1825-ben Csemiczky Imre főhadnagynak, aki Mihály fia és Mátyás unokája, aki Mártonnak a fia, aki Jánosnak a fia, aki Mátyásnak a fia, aki idősebb Mátyásnak fia, aki Benedeknek a fia, aki Miklósnak a fia, Györgynek a fia. A 18. század végén a család Hliniken, Izsépfalván és Gálfalván volt birtokos. A magyar királyi belügyminiszter a család nemességét Liptó megyében mind Csemiczky, mind Csemniczky alakban igazolta.

A család egyik ágának részletes történetét Csemiczky János, a költő írta meg, ami e század közepén Csemiczky Aladár birtokában Csemiczen volt a családi levéltárral együtt. A gömöri ág iratainak egy részét a gömöri múzeumban őrzik.

Családi címer leírása

Címer: ezüsttel és arannyal vágott pajzsban felül a vágási vonalon balra fordult torkán balról jövő nyíllal átütött, kiterjesztett szárnyú fekete sas, alul három zöld levelű, vörös rózsaszál. Sisakdísz: koronán álló pajzsbeli sas. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Írók, művészek

Liptó vármegyében székelő ágból Csemiczky János, mint alkalmi latin versek szerzője, Sándor pedig mint a „XVIII. század utolsó tizedének gyászos alkonya” Kassa, 1838 című könyv szerzője ismeretes.

Kapcsolódó szócikkek

• Csemniczky Zoltán Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész

Források

• Szluha Márton: Liptó vármegye nemes családjai, Heraldika Kiadó 2000