Cserepeshéjúak
A cserepeshéjúak, sokteknőjűek vagy bogárcsigák (Polyplacophora) a puhatestűek (Mollusca) törzsébe tartozó osztály.
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Cserepeshéjúak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Cserepeshéjúak témájú kategóriát. |
Előfordulásuk szerkesztés
Tengerben élnek, de édesvizet is kibírják.
Megjelenésük szerkesztés
Maximális nagyságuk 33 centiméter. A hátoldalukon 8 kisebb meszes lemez van, amit kitines gyűrű fog össze. Veszély esetén az ászkákhoz hasonlóan összegömbölyödnek.
Életmódjuk szerkesztés
Moszatokkal táplálkoznak.
Szaporodásuk szerkesztés
Váltivarúak.
Rendszerezés szerkesztés
Az osztályba az alábbi rend és alrendek tartoznak:
- Neoloricata Bergenhayn, 1955
- Acanthochitonina Bergenhayn, 1930
- Choriplacina Starobogatov & Sirenko, 1975
- Ischnochitonina Bergenhayn, 1930
- Lepidopleurina Thiele, 1910
Az őslénytanban más szempontok szerinti osztályozás is lehetséges, amelyben a párosidegűek (Amphyneura) altörzset elkülönítik a többi puhatestűtől. Ide tartozó legközelebbi rokonaik a féregcsigák és a csatornáshasúak.
Kialakulásuk szerkesztés
Már a kambriumi tengerekben jelen voltak, mintegy 100 fosszilis fajuk ismert az elmúlt 600 millió évből. A bogárcsigák fontos állomásai a törzsfejlődésnek: közbülső állomást képviselnek a héj nélküli féregcsigák és az egyteknőjű maradványcsigák között. Az egész Mollusca classis - elsősorban petéik és trochofora lárváik alapján - a gyűrűsférgekkel közös eredetű. A féregcsigák és csatornáshasúak gyakorlatilag csak idegcsatornáikban térnek el a férgekről, valamint kezdetleges testszelvényezettségben (fej-láb-zsigerzacskó). A cserepeshéjúak az elsők a csoportban, amelyek passzív védekezésre alkalmas külső vázat fejlesztettek ki.
