Csiliznyárad
Csiliznyárad (szlovákul Ňárad, korábban Topoľovec, illetve Čiližský Ňárad) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
| Csiliznyárad (Ňárad) | |||
 | |||
| A csiliznyáradi katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Dunaszerdahelyi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Lukács József | ||
| Irányítószám | 930 06 (pošta Sap) | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | DS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 631 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 113 m | ||
| Terület | 10,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 12″, k. h. 17° 36′ 36″ | |||
| Csiliznyárad weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csiliznyárad témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Csiliznyárad a Csilizközben fekszik, Dunaszerdahelytől 18 km-re délre, 113 méteres tengerszint feletti magasságban, a bősi vízierőmű alvízcsatornájának közelében. Csaknem teljesen egybeépült a szomszédos Szappal. A falu nyugati szélén folyik a Határ-kanális (Chotárny kanál).
Csiliznyáradon keresztülhalad a Bőst (7 km) Medvével (7 km) összekötő 506-os út. Mellékút köti össze Csilizpatassal is.
Északnyugatról Bős, északkeletről Balony, délkeletről Medve, délről és délnyugatról pedig Szap községekkel határos.
Élővilága szerkesztés
-
patak -
Gólyafészek 2012-ben -
2013 -
-
-
-
-
-
-
1934-ben 11 gólyafészket tartottak nyilván, 1954-ben nyolcat, 1968-ban hármat, 1974-ben ötöt, 1984-ben hatot, 1988-ban ismét ötöt.[2] A faluban ma 6 gólyafészket tartanak nyilván, ebből a főút mentén található egy fészek és 3 alátét. További egy alátét és egy fészek található az egyik mellékutcában, ahol 2013-ban is fészkeltek a gólyák.[3]
Története szerkesztés
1468-ban a Dóczy család birtokaként említik.
A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott.
Vályi András szerint "NYÁRAD. Magyar falu Győr Várm. földes Urai G. Illésházy, és több Nemes Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csilizközben, Győrhöz 2 mértföldnyire, igen jó határja két nyomásbéli, és bőven terem mindenféle gabonát, lent is jót, erdeje, réttye kevés."[4]
Fényes Elek szerint "Nyárad, magyar falu, Győr vmegyében, a Csiliz közben, 348 kath., 70 ref. lak., kik közt számos nemesek találtatnak. Szénája annyi terem, hogy Poson városának is adhat-el. Lakosai jó csikókat nevelnek. A néhai gr. Illésházy szarvai urad. tartozik. Ut. p. Győr."[5]
1997-ben megjelent a Végh Ferenc által írt Csiliznyárad c. könyv, melyben a helységnév kialakulásától az 1996-os Önkormányzati képviselőkig nagyon sok minden található. (Pecsétek, nemzetségek, vízszabályozás, dűlőnevek, növény- és állatvilág, lakó- és gazdasági épületek, foglalkozások, leventék, intézmények, templomok, hagyományok stb.)
Népessége szerkesztés
1910-ben 659, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
1921-ben 732 lakosa volt, ebből 664 (90,7%) volt magyar, 45 (6,1%) pedig szlovák nemzetiségű.[6]
2001-ben 616 lakosából 586 magyar (95,1%) és 28 szlovák (4,5%) nemzetiségű volt. Ugyanekkor 529 római katolikus és 65 református vallású lakosa volt a falunak.[6]
2011-ben 651 lakosából 602 magyar és 38 szlovák volt.
2021-ben 631 lakosából 572 (+7) magyar, 47 (+3) szlovák, (+1) cigány, 5 egyéb és 7 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességek szerkesztés
- Szűz Mária születésének szentelt római katolikus temploma 1929-1933. között épült.[8]
- Szűz Mária szobrát, mely a templomkertben áll, 1847-ben emeltette Sebő Ferenc.
- A két világháború áldozatainak emlékműve a temetőben található.
- Szent János útmenti szobrát 1995-ben újították fel.
- A községháza előtt áll a kitelepítettek és meghurcoltak emlékkopjafája, melyet 1992-ben állították.
- Az 1886-ban állított útmenti feszület jelenleg (2008. november) rossz állapotban van
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1938. április 8-án Csicsay Alajos író, pedagógiai szakíró.[9]
- Itt született és itt hunyt el Színi Sebő Alajos 48-as honvédezredes, aki a Tápióbicskei csatában Reidesel császári ezredest párbajban megölte, sírja a temetőben látható. Jókai Mór róla formálta Baradlay Richárd alakját A kőszívű ember fiai című regényében.
- Itt élt és nevelkedett Győrbe településéig Végh Ferenc (1931-2009) (anyja neve: Szini Sebő Anna) író, sport- és helytörténet kutató.
- Itt szolgált Bíró Lucián (1898-1990) pápai és komáromi bencés gimnáziumi tanár, cserkészvezető, tankönyvíró, szerkesztő, katolikus egyházi író.
Képtár szerkesztés
-
Községi hivatal, 2008 -
Községi hivatal, 2012 -
Templom -
Kereszt 1886 és gólyafészek-alátét -
A kitelepítettek emlékműve -
Szűz Mária szobra (1847) -
A két világháború áldozatainak emlékműve -
Temetői kereszt -
Színi Sebő Alajos síremléke -
Szent János-szobor -
Csiliznyárad-emlékmű -
Faluház -
Alapiskola -
Foci
Testvérvárosok szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Stollmann András 1990: Populačná dynamika bociana bieleho (Ciconia ciconia) na Žitnom ostrove. In: A. Štollmann (zost.): Ciconia '88 – Zborník referátov z odborného seminára konaného 28.-29. júna 1988 v Komárne. Bratislava, 46-53; Richard Pomichal 1984: A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) elterjedése a dunaszerdahelyi járás területén. Csallóközi Múzeum - Múzeumi Híradó VIII, 52-62.
- ↑ bociany.sk. (Hozzáférés: 2012. december 17.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
- ↑ ma7.sk
- ↑ http://www.foruminst.sk/index.php?p=lexikon&t=a&xp=&w=&MId=&Lev=&Ind=9&P=index,hu,#top
- ↑ Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009
További információk szerkesztés
