Wikipédia

Csillag Károly

(1862–1943) ügyvéd, újságíró, költő, műfordító

Csillag Károly, 1888-ig Stern Károly[1] (Kishegyes, 1862. május 12. – Budapest, 1943. június 16.)[2][3] ügyvéd, újságíró, költő, műfordító.

Csillag Károly
SzületettStern Károly
1862. május 12.
Kishegyes
Elhunyt1943. június 16. (81 évesen)
Budapest XIV. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaBraun Flóra
(h. 1892–1943)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (24. parcella, 8. sor, 38. sírhely)
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Stern Jakab kereskedő és Zilzer Mária fiaként született zsidó családban. Kilencéves korában elköltözött a szülői házból és a gimnáziumot Zomborban, Szabadkán és Szegeden végezte. Ezután a fővárosba került, ahol az egyévi önkéntességet leszolgálta és egyúttal 1881-től 1890-ig a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója volt. Időközben Bácska több városában joggyakorlaton volt. 1890-ben jogi doktor lett. Ekkor Szabadkára hívták szerkesztőnek. 1890 és 1891 között a Szabadkai Hírlap szerkesztője volt, majd 1896-ig a Bácskai Naplót szerkesztette. Ezt követően a Bácskai Hírlap és a Bácsmegyei Napló szerkesztőjeként dolgozott. 1906-ig Szabadkán, 1914-ig Zsablyán, majd Újvidéken folytatott ügyvédi gyakorlatot. A délvidék 1918. évi megszállása után Borsod vármegyébe költözött. Először Miskolcon, utóbb Edelényben folytatta ügyvédi hivatását. 1929–1930-ban Bódvaszilason, 1930–1933-ban ismét Edelényben dolgozott. Ekkor Budapestre költözött és az Országos Ügyvéd Egyesület otthonának lakója lett. Halálát aggkori végelgyengülés okozta.

Humoros és szatirikus cikkei 1878-tól a Bácska című lapban (Korzócikkek), a Zombor és Vidékében (melynek állandó munkatársa volt), a szabadkai Szabadságban és a Szabadkai Hírlapban jelentek meg. Alkalmi költeményeit a vidéki színpadokon is szavalták; így a Csiky Gergely halálára írtat (Színészek Közlönyében). 1890 tavaszán megteremtette a Bolond Istók című hetilapban Verbőczi Aladár alakját.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Családja szerkesztés

Felesége Braun Flóra volt, Braun Jakab kereskedő és Schossberger Rozália lánya, akivel 1892. október 16-án Szabadkán kötött házasságot.[4]

Gyermekei:

  • Csillag Imre (Szabadka, 1893[5] – Szabadka, 1898)
  • Csillag Veronika (Szabadka, 1898 – ?). Férje Mathis Tibor László mérnök (1923–1925 között).
  • Csillag Erzsébet (Szabadka, 1900 – ?) rendelőintézeti főorvos, elektroterápiás és laboratóriumi szakorvos. Férje Scheffer László főorvos, egyetemi magántanár
  • Csillag Pál (Szabadka, 1904 – ?) kereskedelmi magántisztviselő. Felesége Lusztig Ibolya Irén.

Művei szerkesztés

  • Költemények. (Budapest, 1886)
  • Verbőczi Aladár ügyvédjelölt különös jogesetei. I. kötet. Szabadka, 1891. (Jogászadomák)
  • Sátán útja. Drámai Költemény. (Szabadka, 1898)
  • A vörös május. Szociális színmű. (Szeged, 1906)
  • Lillafüredi Werbőczy Barlang. (Edelény-Miskolc, 1931)
  • Öröktüzek. Revíziós és irredenta költemények. (Edelény-Miskolc, 1933)
  • Werbőczy Aladár a pécsi ügyvédkongresszuson (Budapest, 1938)
  • Humoros tárcák

Fordításai szerkesztés

  • Költemények. Morrls Rosenfeld; Ford. Miskolc 1. kötet: 1925; 2. kötet: 1929

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 274/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 9. oldal 32. sor
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIV. kerületi polgári halotti akv. 722/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  3. ↑ „Meghalt Csillag Károly dr.„ a Bácsmegyel újságírás megalapítója”, Az Újság, 1943. június 20. (Hozzáférés: 2022. január 15.) 
  4. ↑ Házasságkötési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség házassági akv. 16/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  5. ↑ Csillag Imre születési bejegyzése a szabadkai izraelita hitközség születési akv. 56/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 15.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csillag_Károly&oldid=26904103”