Csiperkefélék

A csiperkefélék (Agaricaceae) az Agaricomycetes osztályának és a kalaposgombák (Agaricales) rendjének egyik családja. A fajok nagy része az Agaricus típusnemzetséghez tartozik. A családba a tipikus lemezes kalaposgombákon kívül néhány gaszteroid (zárt termőtestű, mint pl. a pöfeteg) és szekotioid (a kettő közötti átmenet) faj is tartozik.

Csiperkefélék
Mezei csiperke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi) Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota) Osztály: Agaricomycetes Alosztály: Agaricomycetidae Rend: Kalaposgombák (Agaricales) Család: Agaricaceae Chevall 1826
Típusnemzetség
Agaricus Carl von Linné L. 1753
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Csiperkefélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Csiperkefélék témájú kategóriát.

Jellemzői

A csiperkefélék családjába számos közismert faj tartozik; ilyen a lemezes termőrétegű formák közül a kereskedelemben leggyakoribb kétspórás csiperke vagy a nagy őzlábgomba, a gaszteroid formák közül pedig a pöfetegek. Lemezeik általában vékonyak, sűrűk és szabadon állók, vagyis nem érnek a tönkhöz. Kalapjuk általában domború, idős korban lapos, felületük sima vagy pikkelyes. A tönk szinte mindig a kalap közepéhez csatlakozik és igen gyakran gallér (a fiatal gomba lemezeit védő fátyol maradványa) található rajta. Néhány faj tönkjének tövén bocskor látható.

A pöfetegek esetében a termőtest gömbölyű, a spórák a belsejében fejlődnek ki és amikor megérnek, a burok felszakad és lyukon át a spórák "kipöfögnek".

Spóráinak színe változatos, lehet fehér, zöldes, okkerszínű, rózsaszín vagy feketésbarna. Rozsdabarna vagy fahéjbarna spórák azonban nem fordulnak elő a családban. A spórák felszíne lehet sima vagy rücskös, egyes esetekben jóddal festve kéken elszíneződnek.

Elterjedése

A család az egész világon képviselteti magát. Fajai általában (de nem kizárólag) szaprobionták, nem alkotnak mikorrhizás kapcsolatot fákkal, hanem a talaj növényi szerves anyagait bontják; így réteken, legelőkön valamint az erdőkben is megélnek. Néhány faj boszorkánykörökben jelenik meg a talaj felszínén.

Nagy a gazdasági jelentőségük. A gombák közül a legnagyobb mennyiségben termesztett kétspórás csiperkén kívül a mandulagomba (Agaricus subrufescens) gyógyhatásáról ismert. Többnyire ehetők, de néhány faj (elsősorban az őzlábgombák között) mérgező lehet.

Osztályozása

Nagy őzlábgomba

Erdőszéli csiperke

Körtepöfeteg

Sárga bordásőzlábgomba

Gyapjas tintagomba

A családba 98 nemzetség és 2819 jelenleg is élő (nem kihalt) faj tartozik.

• Abstoma • 8 faj
• Acutocapillitium • 3 faj
• Agaricus • 575 faj
• Apioperdon • 1 faj
• Arachnion • 12 faj
• Arachniopsis • 1 faj
• Barcheria • 1 faj
• Battarrea • 2 faj
• Battarreoides • 1 faj
• Bovista • 99 faj
• Bovistella • 20 faj
• Bovistina • 1 faj
• Bryoperdon • 1 faj
• Calbovista • 1 faj
• Calvatia • 64 faj
• Calvatiella • 3 faj
• Calvatiopsis • 1 faj
• Catastoma • 3 faj
• Cauloglossum • 1 faj
• Chamaemyces • 5 faj
• Chlamydopus • 2 faj
• Chlorolepiota • 3 faj
• Chlorophyllum • 25 faj
• Clarkeinda • 6 faj
• Coccobotrys • 1 faj
• Coprinus • 161 faj
• Crucibulum • 6 faj
• Crucispora • 2 faj
• Cyathus • 94 faj
• Cystoderma • 35 faj
• Cystodermella • 15 faj
• Cystolepiota • 45 faj
• Disciseda • 37 faj
• Echinoderma • 12 faj
• Endolepiotula • 1 faj
• Endoptychum • 3 faj
• Eriocybe • 1 faj
• Floccularia • 4 faj
• Gasterellopsis • 1 faj
• Gastropila • 3 faj
• Gyrophragmium • 5 faj
• Handkea • 2 faj
• Heinemannomyces • 1 faj
• Hiatulopsis • 2 faj
• Holocotylon • 3 faj
• Hymenagaricus • 13 faj
• Hypoblema • 1 faj
• Janauaria • 1 faj
• Japonogaster • 1 faj
• Langermannia • 5 faj
• Lanopila • 2 faj
• Lepiota • 565 faj
• Leucoagaricus • 180 faj
• Leucocoprinus • 83 faj
• Lycogalopsis • 9 faj
• Lycoperdon • 182 faj
• Lycoperdopsis • 1 faj
• Macrolepiota • 44 faj
• Melanophyllum • 4 faj
• Metraria • 2 faj
• Metrodia • 2 faj
• Micropsalliota • 63 faj
• Montagnea • 6 faj
• Montagnites • 3 faj
• Morganella • 8 faj
• Morobia • 1 faj
• Mycenastrum • 3 faj
• Mycocalia • 7 faj
• Neosecotium • 2 faj
• Nidula • 6 faj
• Nidularia • 9 faj
• Panaeolopsis • 4 faj
• Phaeolepiota • 1 faj
• Phaeopholiota • 1 faj
• Phlebonema • 1 faj
• Phyllogaster • 1 faj
• Podaxis • 28 faj
• Polyplocium • 1 faj
• Psalliota • 35 faj
• Pseudoauricularia • 1 faj
• Pseudolepiota • 1 faj
• Queletia • 3 faj
• Ripartitella • 4 faj
• Rugosospora • 2 faj
• Schinzinia • 1 faj
• Schizostoma • 6 faj
• Schulzeria • 15 faj
• Secotium • 17 faj
• Sericeomyces • 1 faj
• Singerina • 1 faj
• Smithiogaster • 1 faj
• Smithiomyces • 3 faj
• Termiticola • 1 faj
• Tulostoma • 172 faj
• Vascellum • 16 faj
• Verrucospora • 2 faj
• Xanthagaricus • 23 faj
• Xerocoprinus • 1 faj

Források

• Agaricaceae Archiválva 2020. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Catalogue of Life
• Agaricaceae Fungikingdom
• Paul M. Kirk, Paul F. Cannon, David W. Minter, J.A. Stalpers: Dictionary of the Fungi. 10th ed. CABI Europe, Wallingford, Oxfordshire (UK) 2008, ISBN 978-0-85199-826-8

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Champignonverwandte című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.