Csomay Győző

(1883–1942) országgyűlési gyorsíró

Egri és csomai Csomay Győző (Szatmárnémeti, 1883. július 12.Budapest, 1942. március 27.[3]) országgyűlési gyorsirodai osztálytanácsos, a hadidíszítményes Vörös-Kereszt ezüst díszérem tulajdonosa.[4]

Csomay Győző
Született1883. július 12.[1]
Szatmárnémeti[1]
Elhunyt1942. március 27. (58 évesen)[2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásagyorsíró
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szülei Csomay Imre (1848–1910) ügyvéd[5][6] és Valkovszky Mária (1859–1914)[7] voltak.[8] Magánúton tanulta meg a Gabelsberger–Markovits-rendszerű gyorsírást. 1903-ban gyakornok volt az Országgyűlési Gyorsirodában. Nem kapott kinevezést, így visszatért hírlapírónak szülővárosába. 1904-ben a Budapesten megjelenő Gyorsírási Szemle felelős szerkesztője volt. 1907–1919 között gyorsírást oktatott a szatmári iskolákban. Kezdeményezésére az első világháború (1914–1918) alatt Szatmáron hadikórház létesült. 1929–1942 között revizorgyorsíró volt.

Temetése a Fiumei Úti Sírkertben történt.[4]

Művei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés