Csonka László
Csonka László (Szeged, 1890. április 24. – Madrid, 1964. március 13.) magyar mérnök és építési vállalkozó, a Kékestető első fejlesztője, a Kékes Szálló építője és tulajdonosa.
| Csonka László | |
| Született | 1890. április 24.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1964. március 13. (73 évesen) Madrid |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1912) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
1890. április 24-én született Szegeden. Édesapja, Csonka Ferenc "Szeged város vegyésze", nagybátyja Csonka János a porlasztó társfeltalálója és az első magyar gépjármű építője, unokatestvére Csonka Pál statikus. A Műegyetemen végzett tanulmányokat, ahol testvéreivel együtt tagja volt a híres evezős csapatnak is. 1912-ben kapott mérnöki diplomát. Az első világháborúban műszaki és vasútépítő alakulatoknál teljesített szolgálatot, amiért 1915-ben arany szolgálati kereszttel tüntették ki.
Az 1920-as évek elején megalapította az Első Magyar Magas- és Mélyépítő Részvénytársaságot, amelynek első nevezetes munkája az Óbuda legdélibb részén található újlaki strand volt, ahol 1925-ben 50 méteres versenymedence is épült.[2] Csonka László cége valószínűleg 1925-ben vette fel a Magyar Magas- és Mélyépítési Részvénytársaság nevet, [3] és e cég élén építette meg 1926 és 1931 között mátraházai szanatóriumot.[4] Ennek befejezése után kezdett hozzá, a gazdasági válság legsúlyosabb éveiben, saját kockázatára a Kékes Szálló megépítéséhez, így nem kellett munkásokat elbocsátania. A gyógyszálló 1933 júniusában nyitotta meg kapuit.[5][6] működtetésére 1933 februárjában külön részvénytársaságot alapítottak. amelybe 1938-ban beleolvadt a Magyar Magas- és Mélyépítési Rt.[7] A Kékes Szálló sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy már 1938-ban új szárnyat építettek hozzá.[8]
Csonka László alapította nagycsaládi cégként 1927-ben a Zsófia Virág- és Gyümölcskereskedelmi Rt.-t is.[9]
Csonka László építőipari vállalkozása 1940 és 1944 között elsősorban hidak helyreállítását végezte, elsősorban a Délvidéken (pl. újvidéki híd) és a második világháborút követően is ezen a területen tevékenykedett (budapesti hidak roncskiemelése). Ezenkívül a háború utolsó évében hadikórházzá átalakított és jelentős károkat szenvedett Kékes Szállót igyekezett - saját vagyonából - helyreállítani.[10] A szállót nem sokkal e munkálatok befejezése után, 1949 márciusában államosították.[11] [12] A szálló mellett épített saját házát és annak berendezését, illetve budapesti lakását is elvették. Csonka László ezután a Magyar Szabványügyi Hivatalnál helyezkedett el, ahol szabványosítási feladatokkal foglalkozott. 1963-ban kapott kivándorlási engedélyt, akkor külföldön élő gyermekeihez távozott és Madridban halt meg egy évvel később.[13]
Az általa kivitelezett jelentősebb épületek szerkesztés
- Mátraházi tüdőszanatórium
- Kékes Szálló
Kékes Szálló, 1938
Családja szerkesztés
Felesége: Bezegh-Huszágh Magdolna (esküvő dátuma: 1929. január 7.)
Gyermekei: Csonka Zsuzsanna (1929-2021), Csonka Tamás (1931-2016), Csonka Hanna (1938-2020)
Emlékezete szerkesztés
2002-ben a Kékestetőn emlékkövet állítottak tiszteletére.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. március 23.)
- ↑ A Nép, 1925. április 25. 5.
- ↑ Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1926. június 23. 15.
- ↑ Vállalkozók Lapja, 1927. július 20. 11.; Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 55-56., 187.
- ↑ Saád Béla (1933. június 2.). „Sajtófőpróba ezer méter magasban a Kékes-tetőn”. Nemzeti Ujsag, 6. o.
- ↑ (1933. június 1.) „Megnyílik Magyarország legmagasabb csúcsán a Kékes-szálló”. Vállalkozók Lapja, 4.. o.
- ↑ Központi Értesítő, 1933. április 13. 205.
- ↑ Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 32.
- ↑ Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 1943-1944/3-4. 670.
- ↑ Kálitól Márton (1947. február 18.). „A Nemzeti Bank tárgyalást folytat a Kékes-szálló megszerzésére”. Világ, 3. o.
- ↑ (1949. március 12.) „Államosították a balatonfüredi gyógyfürdőt, a Kékes-szállót és több fürdőtelepet”. Szabad Nép, 4. o.
- ↑ G. Vass István. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei – 1947. június 1. – 1950. február 25., 310. o. (2004)
- ↑ Horváth Béla: Kékestető és első fejlesztője Csonka László, 2002. 60-62.