Wikipédia

Csuty Pál

(1604–1694) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya

Felsőcsúti Csuty Pál (1604 körül – Návoly, 1694. szeptember 25.) Nyitra vármegyei tisztviselő, Lednic várának kapitánya.

Csuty Pál
Született1604
Elhunyt1694. szeptember 25. (89-90 évesen)
Návoly
Nemzetiségemagyar
SzüleiCsuty Benedek
FoglalkozásaNyitra vármegyei tisztviselő, várkapitány
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

 
A gányi ág címere a pecsétlenyomatok alapján

Csuty Benedek Pozsony vármegyei szolgabíró,[1] később helyettes alispán[2] Halácsy Borbálával kötött (második) házasságából született. Benedek Eszéky Magdolnával való első házasságából 4 féltestvére is ismert, ezen kívül volt egy édesnővére is. Apja még fiatal korában elhunyt, de tanulmányait sikerült folytatnia. Előbb Dezsericzky Mihály Trencsén vármegyei jegyzőnél tanult jogot, majd 1626-1630 között és 1632-ben a Nagyszombati Jezsuita Gimnáziumban is tanulhatott.[3]

1636-ban szintén feltűnik egy Pál a Szatmári Református Kollégium matrikula kódexében,[4] illetve 1647 augusztusában Szamoskéren szolgált lelkészként.[5] 1647 márciusában elhunyt felesége. Azonosságuk egyelőre nem bizonyított.

 
Lednic vára 2018-ban

Ravatali gyászbeszéde szerint Illésházy Gáspár (1593-1648) titkára,[6] majd utódai Illésházy Gábor (†1667)[7] és Illésházy György (†1684) udvarának igazgatója lett.[8] Ezután Nádasdy Ferenc (1625-1671) jószágigazgatója, majd pedig Rákóczy Ferenc (1645-1676) birtokintézője volt.[9] 1664-ben Pápán szolgált kapitányként,[10] ezen minőségében aktívan részt vett a Szentgotthárdnál csatát vesztő törökök üldözésében,[11] végül 1665-től a Lednici uradalom kapitánya volt. Valószínűleg a kistapolcsányi várkapitányságot szánták neki, azt azonban végül a lévai hős Szobonya István kaphatta.[12] Egyes levelek tanúsága szerint feltételezhetően ugyanott szolgált még 1669-ben[13][14] és 1670-ben[15] is. 1669-ben e minőségében Nyitraszegen vette át Zrínyi Péter 11 darab elismervényét.[16] A Wesselényi-összeesküvés bukása után 1672-ben szolgabíróként többekkel a Nyitra vármegyén átvonuló nyugati hadakat kisérte.[17] 1680-ban még eljárása folyt Nyitra vármegyében.[18]

Valószínű, hogy eleinte kapcsolatrendszerének kialakításában nagy hatása lehetett rokonainak, korán elhunyt atyjának vagy például nagybátyjának Gáspárnak, aki szintén Illyésházy, majd Thurzó, végül Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szolgálatában állt, illetve a valószínűleg szintén rokon István és Mihály testvéreknek, akik Thurzó familiárisok is voltak egyben.

Peter Keresteš szerint návolyi birtokát, ahol végül letelepedett, 1647[19]-1652[20] között szerezte, ottani szerződések azonban még 1654-ből is ismertek.[21] 1657-ben nemesnebojszai házát zálogba bocsátotta,[22] 1656-ban, majd pedig 1669-ben a nemeskajali földjeit is elzálogosította.[13] 1678-ban rendezte felesége révén szerzett kerpelényi birtokainak helyzetét.[23] Návolyon bíróként is szolgált. Erről Ali Ripain érsekújvári török pasa 1675-ös fenyegető levele tanúskodik, amelyben adófizetésre akarta kényszeríteni a falut.[24] Szolgabírói tevékenysége főként a nemesi összeírásokból ismert.[25] Ezen hivatalát elsősorban Bajmócon végezhette 1669-1682 között.[26]

1680-ban a kuruc hadak éjnek idején felforgatták családi házát, levelesládáját és őt magát rabságba vetették,[27] ami miatt még 1685-ben is kellemetlenségei voltak a vármegyei hatóságokkal.[28] Fennmaradtak naplótöredékei is (1642-1673, illetve 1693-1697),[29] melyek szerint háromszor nősült. Első felesége 1642-től Zerdahelyi Tamás lánya Judit,[30] a második 1648-tól nagyugróci Bossányi János lánya Katalin, a harmadik pedig 1652-től (?) regőczi Huszár Mátyás és ozori és kohanóci Ottlik Anna lánya Zsuzsanna[31] volt. Mindegyikük ismert köznemesi családból származott, ami megfelelhetett Pál társadalmi helyzetének. Első két felesége, illetve gyermekei többsége (összesen 9 ismert) korán elhaltak,[32] csupán a harmadik házasságából származó 3 gyermeke érte meg a felnőttkort és csak Gáspár nevű fiától ismert a család további leszármazása.[33]

Ravatali gyászbeszéde[34] fontos szlovák nyelvtörténeti forrás.[35]

Címerpecsétje számos hivatali ügyiraton megtalálható. 1676. május 20-i Szalakuszon létrejött Csergheő családbeli egyezség okiratán is szerepel nyolcszögű gyűrűspecsétjének vörösviasz-lenyomata, melyben a pajzsban kétfarkú jobbra lépő oroszlán jobbjában kardot, baljában valószínűleg kettőskeresztet tart. Koronás sisakdíszben növekvőn, felirata CZVTI PÁL.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ MNL, Dicalis Conscriptio Poson, Tom. XXX; Baán Kálmán 1939: Magyar nyelvű okiratok a XVI. századból. Magyar Családtörténeti Szemle 1939/3, 98-99.
  2. ↑ Fojtík, J. 1962: Csuty z Gáňa a z Navojoviec 1574-1852 – inventár. Nitra, 2; Nováková 1993, 7.
  3. ↑ Kázmér 1993, 270; Matricula Gymnasii tum Academiae Tyrnaviensis ab a. 1616 ad a. 1693. M 001. sz. mikrofilm (Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára); A nagyszombati jezsuita gimnázium diáksága. Anyakönyvi adattár (1616–1772), No. 1321, 1669, 2514.
  4. ↑ Erdélyi Magyar Adatbank, I. A régi matrikula-kódex 1610-1737 (1747), No. 657.
  5. ↑ Zsinka 1929, 94.
  6. ↑ MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 168 1646 č. k. 3 (panstvo Trenčín).
  7. ↑ MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 461 1654 č. k. 6 (panstvo Trenčín).
  8. ↑ MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1910, No. 845 1674-1675 č. k. 11 (viac panstiev).
  9. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár E204 Kamarai misszilisek, 37. csomó, 1669.
  10. ↑ Farkas 2000; Pápa környéke ekkoron Nádasdy birtok. Csuzy Pál alkapitányt 1674-ben is említenek (Hegedüs Zoltán - Szabó Zoltán 2009: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái V. 1651-1675. Győr, 189 No. 639, 641.
  11. ↑ Hadtörténelmi Levéltár, Törökkori Gyűjtemény 1664/ 21; Végh 2003, 592, 595, 597
  12. ↑ Óváry 1901, 219 No. 1366 Wesselényi Ferenc nádor levele Lobkovitzhoz 1665. február 28. Lipcse; A pártfogója az özv. Rákócziné Báthory Zsófia lehetett, lásd még: MNL E204 Kamarai misszilisek, 9. csomó, 1966; Szobonya István a lévai csatában szerzett hírnevére lásd: Léva ostroma; Szobonya-címer#nagyendrédi és födémesi Szobonya; Bánlaky - a lévai csata
  13. ↑ a b Csuty fas. 4, No. 1.
  14. ↑ MGSz 1900, 359.
  15. ↑ MNL E204 Kamarai misszilisek, 9. csomó, 1670; A Wesselényi-összeesküvés után Rákóczi háttérbe szorult, Lednic várát pedig Heisler generális 1672-ben leromboltatta. Vö. MNL OL E 41 Évkör: 1670. Nr. 122; Károlyi 2020, 140, 26. jegyzet.
  16. ↑ ÖStA HHStA Ungarische Akten Specialia Verschwörerakten IV. Nádasdysche Akten Fasc. 312. Konv. B. 1669 fol. 51.
  17. ↑ Romhányi 1917, 148.
  18. ↑ ŠA Nitra, ŽN, Prot. 1680—1692, p. 53; Kolosvári Sándor - Óvári Kelemen 1896 (szerk.): A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. IV. kötet első fele. A dunáninneni törvényhatóságok jogszabályai - Magyarországi Jogtörténeti Emlékek 4/1. Budapest, 450.
  19. ↑ Csuty fas. 2, No. 5.
  20. ↑ Csuty fas. 2, No. 11.
  21. ↑ Csuty fas. 2, No. 12-13.
  22. ↑ Csuty fas. 9, No. 28.
  23. ↑ Csuty fas. 5, No. 3.
  24. ↑ Paúr 1853, 72.
  25. ↑ MV SR - ŠA Nitra, NŽ I, súpis šľachty, kr. 1, 1669.
  26. ↑ Királyi Könyvek A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regii, 25. kötet, 100-104 Archiválva 2016. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben / E 227 Magyar Kamara Archivuma, Libri donationum, 15. kötet, 485 (ssz. 25.13 1699 (1670)); MV SR – ŠA Nitra, NŽ I, Občianskoprávne spory, B VIII/ 2313 1675 (Romhányi-féle cédulagyűjtemény nyomán); Csuty fas. 6, No. 2 1675; Nagy, J. 1864, 23-24; Rudnay Béla 1908: A Zsámbokréthyak. Budapest, 137-139; Romhányi 1917, 148; Kližan, E. 2007; A gyászbeszéd értelmezésétől függően 13 évet, vagy az utolsó 13 évét is szolgabírói hivatalban töltötte; Nyitra vármegye nemesi összeírásaiban 1666, 1669, 1672, 1677, 1684 és 1693-ban szerepel (lásd a Romhányi-féle cédulagyűjtemény alapján).
  27. ↑ Nagy 1877, 277 Prónay Miklós naplója 1680. év.
  28. ↑ Csuty fas. 6, No, 1; 1687-ben volt még egy zálogosítási ügye (MV SR – ŠA Bytča, Illésházy Trenčín, korešpondencia 1570-1689 I, No. 3349 – 1009 1687).
  29. ↑ Csuty fas. 9, No. 25.
  30. ↑ Elhunyt 1647. március 17. reggelén.
  31. ↑ 42 évig élt vele házasságban. Elhunyt 1697. június 2. estéjén.
  32. ↑ A nagybélici és a báni templomba is temettetett, illetve egy ideig a báni kastélyban élhetett.
  33. ↑ Csal. mar. 2009 I/ 1, 10-12; Címerpecsétjét lásd: Pongrácz et al. 2004, 104-105, 481; Keresteš – Čisárik 2010, 52-53, 281, 316 No. 22.
  34. ↑ MV SR – ŠA Nitra, L. Rody a panstvá, I. Rody, 459. Čuty (Csuty) z Gáňa 1574-1852, fas. 9, No. 2.
  35. ↑ Fojtík 1962, 2-3, 5 No. 26; Majtán 1991, 76, 167; 2000, 63.

Források szerkesztés

  • Családban marad 2010 II/2, 5-12
  • Paúr, I. 1853: A török világból. Budapesti Hírlap 1853/ 15.
  • Nagy, J. 1864: Nyitra megye helyirása. Komárom.
  • 1877 Prónay N. naplója 1680. évből. Magyar Történelmi Tár 2. sorozat 10. kötet.
  • 1900: A ledniczei uradalom 1669-iki rendtartása. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 7, 358-361.
  • Óváry, L. 1901: A Magyar Tudományos Akadémia történelmi bizottságának oklevél- másolatai III. – A XVII. századból származó oklevelek kivonatai. Budapest.
  • Romhányi, J. 1917: Kárász Lukács hadi commissarius utazása 1672-ben. Hadtörténelmi Közlemények 18, 148-150.
  • Zsinka, F. 1929 (szerk.): Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár XIII. Budapest.
  • Fojtík, J. 1962: Csuty z Gáňa a z Navojoviec 1574-1852. Nitra. Štátny archív v Bratislave inventár č. 459.
  • Majtán, M. 1991 (red.): Historický slovník slovenského jazyka I. A-J. Bratislava.
  • Nováková, V. 1993: Gáň v období 1113-1914. In: Gáň 1113-1993. Galanta, 6-11.
  • Kázmér, M. 1993: Régi magyar családnevek szótára – XIV.-XVII. század. Budapest.
  • Farkas, Gy. 2000: A török kor, a kuruc kor, a nemesi felkelés, a királyi magyar nemesi testőrség iratainak levéltári segédlete. Budapest.
  • Majtán, M. 2000 (red.): Historický slovník slovenského jazyka V. R-Š. Bratislava.
  • Végh, F. 2003: A török haderő visszavonulása a Balaton-felvidéken a szentgotthárdi csata után, 1664 augusztus. Hadtörténelmi Közlemények 2003/ 2.
  • Pongrácz, D. – Strešňák, G. – Ragač, R. – Tandlich, T. – Federmayer, F. 2004: Šľachta Bratislavskej stolice. Bratislava.
  • Kližan, E. 2007: Stopy času v Bojniciach XXIII. Noviny Bojnice 2007/ 12.
  • Keresteš, P. – Čisárik, L. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV – Nitrianska stolica. Bratislava.
  • Károlyi Bálint 2020: A birtokelkobzások végrehajtásának gyakorlata a Wesselényi-féle rendi szervezkedés felszámolása után Trencsén vármegyei példák alapján. In: Szuromi Rita (szerk.): Doktorandusz hallgatók IX. konferenciájának tanulmányai. Eger, 135-146.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csuty_Pál&oldid=26319415”