Cu Csung-cse

kínai matematikus

Zu ChongzhiKeleti névsorrend (kínai írással: 祖冲之, népszerű magyar átírás: Cu Csung-cse, 429500) kínai matematikus és csillagász, aki a Liu Szung dinasztia és a Déli Csi dinasztia uralkodása alatt élt. Csienkangban (ma Nanking) született. A családja már régóta csillagászattal foglalkozott, ő is gyorsan bekerült ebbe a tudományos légkörbe. Tehetsége révén már fiatalon híressé vált, Hsziao-vu császár az akadémiára, majd a Nancsingi Birodalmi Egyetemre küldte, hogy kutatásokat végezzen. 461-ben Nanhszüben – a mai Csiangszu tartománybéli Csencsiang – elfogadott egy hivatali állást, amit a helyi kormánytól kapott.

Cu Csung-cse
Született429
Jiankang[1][2]
Elhunyt501 (71-72 évesen)[2]
Kína[1][2]
GyermekeiZu Gengzhi
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Cu Csung-cse témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eredményei szerkesztés

  • Ő vezette be a Ta-ming naptárat 465-ben.
  • Az év hosszát 365,24281481 napban adta meg, ami csaknem megegyezik a ma ismert 365,24219878-as adattal.
  • Kiszámította a Nap és a Hold fogyatkozásának rendszerességét, ami neki 27,21223 évre jött ki, ami igen közel áll a ma ismert 27,21222 évhez. Ezt a számot sikeresen használta a négy fogyatkozás alkalmával, amit 23 év alatt figyelt meg (436459).
  • Kiszámolta a Jupiter keringési idejét, ami 11,858 évre jött ki neki, ami nagyon közel van a ma ismert 11,862 évhez.
  • Két közelítést talált a értékének pontosabb becslésére, ami kilencszáz éven keresztül a legpontosabb maradt. Legjobb becslése a pí-re 3,1415926 és 3,1415927 közötti érték, amit 355113 (Milü, vagyis „részletes becslés”) és a 227 (Yuelü vagy „durva becslés”) adott ki. Akkoriban ez nagy eredmény volt; úgy érte el, hogy botokat használt, amikből egy 12 288 oldalú sokszöget rakott ki. 900 éven keresztül senki nem talált pontosabb eredményt a pi-re.
  • Rájött a gömb térfogatának kiszámítási módjára.

Egyéb szerkesztés

Egy holdi kráter és egy aszteroida is a nevét viseli.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Andrew Bell: Encyclopædia Britannica (brit angol nyelven). Encyclopædia Britannica Inc.
  2. a b c MacTutor History of Mathematics archive