Dér András (fizikus)
Dér András (Szeged, 1957. szeptember 26. –) okleveles fizikus, biofizikus. A Magyar Kutatási Hálózat Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézetének tudományos tanácsadója, az intézet Bionanotudomány kutatóegységének, és ezen belül Biomolekuláris Elektronika kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a biofizika és a bioelektronika.[1][2]
| Dér András | |
[[Fájl:.jpg) | |
| Született | 1957. szeptember 26. (66 éves) Szeged |
| Gyermekei | három gyermek: Julianna (1990) László (1992) Zoltán (1996) |
| Szülei | Dér Endre, Kaszás Györgyike Franciska |
| Foglalkozása | fizikus |
| Tisztsége | tudományos tanácsadó |
| Iskolái | Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, József Attila Tudományegyetem |
| Kitüntetései | Akadémiai Díj (2014) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2024) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Édesapja Dér Endre József Attila-díjas író. 1975-ben érettségizett a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban. Fizikusi diplomáját 1980-ban szerezte meg a József Attila Tudományegyetemen (jelenleg Szegedi Tudományegyetem).
1980-tól dolgozott – különböző beosztásokban – az MTA Szegedi Biológiai Központ (jelenleg HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont) Biofizikai Intézetében, ahol mentorai kezdetben Keszthelyi Lajos és Ormos Pál voltak. Mintegy 10 évig volt az intézet igazgatóhelyettese, jelenleg ugyanitt tudományos tanácsadó.
Hosszabb tanulmányutakon járt a Max Planck Biofizikai Intézetben (Frankfurt, Németország), illetve a University of California San Francisco (San Francisco, USA), és a Philipps University (Marburg, Németország) egyetemeken. A Magyar Tudományos Akadémia kandidátusi fokozatát 1988-ban, az MTA doktora címet pedig 1999-ben szerezte meg fizika (biofizika) témakörben.
Tudományos munkássága szerkesztés
Kutatómunkájának kezdeti éveiben a bioenergetikában alapvető szerepet betöltő membránfehérjék molekulán belüli töltéstranszportjának három dimenzióban történő követésére kísérleti módszert dolgozott ki, amelyet elméletileg is sikerült megalapoznia. A módszert a világ több kutatólaboratóriuma is átvette.[3][4]
A fehérjék lehetséges bioelektronikai alkalmazásainak kutatásával az elsők között foglalkozott. Javaslatot tett a bakteriorodopszin és más fotokróm fehérjék integrált optikai[5] alkalmazására,[6] ami új irányvonalat nyitott a biofotonikában.[7][8] Kimutatta, hogy a kedvező nemlineáris optikai tulajdonságokkal rendelkező fehérjealapú vékonyrétegek a jelenlegi csúcstechnológiát jelentő megoldásoknál nagyjából egy nagyságrenddel gyorsabb, szubpikoszekundumos fotonikai kapcsolóként működtethetők.[9][10] Az eredményein alapuló találmányt [Light-driven integrated optical device (US 6,956,984 B2)][11] 2005-ben jegyezték be az Amerikai Szabadalmi Hivatalban.
Kutatásai során behatóan tanulmányozta a vízszerkezet fehérjedinamikai szerepét is. Az ezzel kapcsolatos, több mint egy évszázados probléma (Hofmeister-effektus[12][13]) megoldására – a fehérje-víz határfelületi feszültség mint központi termodinamikai paraméter bevezetésével – olyan elméleti modellt állított fel, amely magyarázatot ad a Hofmeister-effektus változatos megjelenési formáira.[14] A modellt azóta további kísérleti és elméleti eredményekkel támasztotta alá.[15]
Az utóbbi időben – munkatársaival közösen – olyan újszerű chiplaboratóriumi modellrendszerek fejlesztésébe kezdtek, amelyek lehetővé teszik pl. a soksejtű élőlények szerveit elválasztó biológiai határrétegek komplex biofizikai vizsgálatát,[16] beleértve a sejtrétegek elektromos ellenállásának, transzporttulajdonságainak és zéta-potenciáljának[17] mérését állandó keringetés és optikai (mikroszkópos) megfigyelés mellett.[18]
Megmutatták, hogy a Nobel-díjas Anton Zeilinger által kidolgozott, kvantuminterferencián alapuló leképezési módszer – alkalmas módosítások segítségével – biológiai mikroszkópiára is adaptálható.[19]
Legújabb eredményei közé tartozik, hogy különféle fiziológiai idősorok (pl. mozgási aktivitás és szívritmus) alapvető statisztikai jellemzőit határozták meg munkatársaival együtt, egyúttal a jelek kiértékelésére újszerű módszereket dolgoztak ki, amelyek orvosdiagnosztikai alkalmazása prognosztizálható.[20][21]
Oktatási és tudományos közéleti tevékenysége szerkesztés
Évtizedek óta aktív szerepet játszik a hazai tudományos közéletben, az MTA Biofizikai bizottságának társelnöki és a Magyar Biofizikai Társaság alelnöki pozícióját is betöltötte. Társelnöke az SZTE Fizika BSc és Molekuláris Bionikus mérnök BSc záróvizsga-bizottságának, törzstag az SZTE Fizika Doktori Iskolájában és témavezető az SZTE Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskolában.[22]
A magyarországi bioelektronikai iskola megteremtésében és a tárgy hazai oktatásának elindításában vezető szerepet játszott. E témakörben rendszeres egyetemi előadásokat tart a Szegedi Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen. Számos szakdolgozó és PhD-hallgató témavezetője volt.
Helyi és országos szintű ismeretterjesztő előadásokat tartott, pl. az MTV2 „Tudásakadémia” c. sorozatának,[23] valamint az „Eötvös 100 emlékév” akadémiai nyitórendezvényének előadójaként.[24] A Nemzeti Tudósképző Akadémia mentoraként részt vesz középiskolás és egyetemista diákok tehetséggondozásában is.[25]
Szervezeti tagságai szerkesztés
MTA Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottság (szavazati jogú tag)[26]
MTA Szegedi Területi Bizottság (tag)
MTA Fizikai Tudományok Osztálya Doktori Bizottság (póttag)
Magyar Biofizikai Társaság (elnökségi tag)
American Biophysical Society
Szerkesztő tevékenységei szerkesztés
Elismerései szerkesztés
- MTA Ifjúsági Díj (Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége): 1987
Qualitas Biologica Díj (Straub Örökség Alapítvány): 1999
MTA Fizikai Díj (Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztálya): 2002
Straub-plakett (Straub Örökség Alapítvány): 2006
Akadémiai Díj (Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége): 2014[30]
A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (Magyarország Köztársasági Elnöke): 2024[31]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Fehérjefizika - interjú Dér Andrással (Élet és Tudomány). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ Bioelectronics. (Hozzáférés: 2008. július 27.)
- ↑ Time-resolved photoelectric and absorption signals from oriented purple membranes immobilized in gel. (Hozzáférés: 1985. március 1.)
- ↑ Interpretation of the spatial charge displacements in bacteriorhodopsin in terms of structural changes during the photocycle. (Hozzáférés: 1999. március 16.)
- ↑ Integrated optical circuit. (Hozzáférés: 2006. augusztus 13.)
- ↑ Protein-based integrated optical switching and modulation. (Hozzáférés: 2002. május 27.)
- ↑ New trends in biophotonics. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ Biophotonics. (Hozzáférés: 2003. december 18.)
- ↑ Protein-based ultrafast photonic switching. (Hozzáférés: 2011)
- ↑ Ultrafast All-Optical Switching Using Doped Chromoprotein Films. (Hozzáférés: 2023. január 17.)
- ↑ Light driven, integrated optical device (US6956984B2). (Hozzáférés: 2003. augusztus 14.)
- ↑ Hofmeister series. (Hozzáférés: 2019)
- ↑ Hofmeister series. (Hozzáférés: 2006. május 26.)
- ↑ Interfacial Water Structure Controls Protein Conformation. (Hozzáférés: 2007. április 26.)
- ↑ The interfacial tension concept, as revealed by fluctuations. (Hozzáférés: 2016. június 1.)
- ↑ A versatile lab-on-a-chip tool for modeling biological barriers. (Hozzáférés: 2016. január 1.)
- ↑ Zeta-potential. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ A chip device to determine surface charge properties of confluent cell monolayers by measuring streaming potential. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Biological Microscopy with Undetected Photons. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Hierarchical organization of human physical activity. (Hozzáférés: 2024. március 12.)
- ↑ A Novel Approach in Heart-Rate-Variability Analysis Based on Modified Poincaré Plots. (Hozzáférés: 2022. március 25.)
- ↑ Országos Doktori Tanács. (Hozzáférés: 2024. január 3.)
- ↑ Hogyan segíthet a biológia az információtechnikának? - TudásAkadémia. (Hozzáférés: 2000)
- ↑ Roland Eötvös Commemorative Day and related events. (Hozzáférés: 2023)
- ↑ NTA Szent-Györgyi Mentorok. (Hozzáférés: 2015)
- ↑ MTA adatlap. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
- ↑ Editorial Board - MDPI Biosensors. (Hozzáférés: 2023)
- ↑ Editorial Board - Journal of Biological Physics and Chemistry. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Editorial Board - Fluctuation and Noise Letters. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Akadémiai díjazottak. (Hozzáférés: 2014. május 5.)
- ↑ 2024 évi állami kitüntetések. (Hozzáférés: 2024. március 14.)