Dagesztán

A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н [Reszpúbliká Dágesztán]) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya. Területre és népességre az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársasága.

Dagesztán (Dagesztáni Köztársaság, Респу́блика Дагеста́н)
Dagesztán címere Dagesztán zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Észak-kaukázusi
Székhely	Mahacskala
Köztársaság vezetője	Szergej Alimovics Melikov (mb.)
Hivatalos nyelv	orosz, agul, avar, dargin, kumik, lak, lezg, tabaszaran
Körzethívószám	közt.
Népesség
Teljes népesség	3 133 303 fő (2021. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	50,3 ezer km²
Időzóna	UTC+3
Elhelyezkedése
Dagesztán Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 06′, k. h. 46° 53′43.1, 46.883333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Dagesztán témájú médiaállományokat.

Etnikailag nagyon vegyes terület, amelyet több tucat etnikai csoport és alcsoport népesít be. Legtöbbjük valamely kaukázusi, török vagy iráni nyelvet beszél. A legnagyobb csoportokat az avarok, darginok, lezgek és kumikok alkotják. Az oroszok a lakosság kis hányadát képviselik (4,7%-ot), de a fő hivatalos nyelv az orosz.

Az 1990-es évek eleje óta Dagesztán olyan politikai feszültségforrásokkal küzd, mint az iszlám felkelés és a szeparatizmus fellángolásai, az etnikai feszültség és a terrorizmus. A Nemzetközi Krízis Csoport (angolul International Crisis Group, ICG) szerint az erőszak jórészéért a Shariat Jamaat nevű militáns iszlám szervezet felelős.

Mindezek miatt az ország látogatása külföldiek számára veszélyes.

Neve

Neve a „hegy” jelentésű török dağ szóból ered, amelyhez a „föld” jelentésű perzsa utótag kapcsolódott. Neve perzsául és arabul داغستان.

Földrajza

Dagesztán domborzati térképe

Kaukázus

Az Észak-Kaukázusban elterülő Dagesztán az Oroszországi Föderáció legdélebbi része.

Szomszédai: északon a Kalmük Köztársaság, nyugaton a Csecsen Köztársaság, északnyugaton Sztavropoli határterület, délen Azerbajdzsán, délnyugaton Grúzia, illetve kelet felől a Kaszpi-tenger (partvonala mintegy 400 kilométer).

Területe 50 300 négyzetkilométer (kicsit nagyobb, mint Magyarország fele).

Legnagyobb észak-déli kiterjedése 400 kilométer, kelet-nyugati irányban 200 kilométer. A moszkvai időzónához tartozik.

Legmagasabb pontja a 4466 méter magas Bazardüzü.

Vizei

A köztársaságban, amelynek jórésze hegyvidék, amelyen több mint 1800 folyó található. Ezek közül a legnagyobbak a Szulak, Szamur és Tyerek folyók.

Mintegy 400 kilométer hosszú partvonala van a Kaszpi-tengeren.

Ásványkincsei

Dagesztán gazdag kőolajban, földgázban, kőszénben és más ásványokban.

Éghajlata

Nyáron a klímája forró és száraz. A telek a hegyvidéken igen hidegek.

• Átlag januári hőmérséklete: +2 °C
• Átlag júliusi hőmérséklete: +26 °C
• Átlag éves csapadék: 250 millimétertől (az északi síkságokon) 800 milliméterig (a hegyekben).

Története

Derbent ősi városa a világörökség része

Pár népviseletben. Szergej Prokugyin-Gorszkij dagesztáni portréja, 1907 és 1915 között

Dagesztáni férfi. Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij 1905-1915 közt készült fotója

A régióról szóló legkorábbi feljegyzések az itt elhelyezkedő kaukázusi Albania államról szólnak a Kr. e. 4. századból. (Nincs köze Albániához, a latin eredetű név „hegyvidéket” jelent. Az állam fővárosa Derbent volt, nagyobb városai Chola, Toprak Kala és Urceki. A mai Dagesztán északi részét pogány törzsek szövetsége ellenőrizte. Kaukázusi Albánia az 1. században még a mai Azerbajdzsán, illetve a lezgek által lakott területek felett is uralkodott. Később a Római Birodalom, majd a perzsa Szászánidák alávetették. A területen korán meggyökerezett a kereszténység.

Az 5. században a győztes Szászánidák alapították Derbent erős várát, amelyet a különböző népek által adott nevek a Kaukázus, illetve a Kaszpi-tenger régiója kapujaként jelöltek meg. Dagesztán északi részét a hunok foglalták el, majd utánuk az (eurázsiai) avarok. (Nem tisztázott, hogy a jelenleg a régióban élő kaukázusi avarok milyen viszonyban állnak a később a Kárpát-medencét benépesítő eurázsiai avarokkal.) Közép-Dagesztán hegyvidékein jött létre az avarok uralta keresztény Sarir állam, amely az 5. századtól egészen a 12. századig fennállt, bár a hatalmas Kazár Birodalom, illetve a Kalifátus szomszédsága a 9. századig folyamatos fenyegetést jelentett a számára. Figyelemre méltó adat, hogy az avarok és az európai hunok mellett számos korabeli krónika említi a szavárdi, szavárd, szabír népet, mely a magyarok korabeli, saját maguk által használt neve. Ezt később nyugati krónikák is megerősítik, például VII. Kónsztantinosz is említi, amikor Bulcsú követségben jár nála. Több helységnév is őrzi a magyarság emlékét, Madzsar Garaolan falu neve, vagy Madzsarli település, mely még a 19. században is létezett.

A Derbent feletti uralmat 664-ben az arabok szerezték meg a perzsáktól, és a kazárokkal is összecsaptak Dagesztán birtoklásáért. A bennszülöttek 904-ben és 913-ban is felkeltek az arabok ellen, de az iszlám erősen gyökeret vert először a városokban (mint Szemender vagy Kubacsi), majd vidéken is. A 15. századra a kaukázusi albániai kereszténység eltűnt. Egyedüli emléke a 10. századi datunai templom.

Az iszlám nyomás és a belvillongások hatására Sarir a 12. század elején felbomlott és helyette létrejött az Avarisztáni Kánság, egy iszlám állam, amely ezután hat évszázadot élt meg. Túlélte az 1222-es és 1239-es pusztító tatárjárásokat, az Arany Horda szövetségese lett, és átvészelte Timur Lenk 1389-es támadását is.

Ahogy a mongol fennhatóság fokozatosan gyengült, Kaitagiban és Tarkiban új hatalmi központok alakultak ki. A 16. és 17. században írásba foglalták a jogi hagyományokat, a hegyi közösségek (djamaatok) jelentős autonómiára tettek szert, a kumik fejedelmek (samkalok) pedig a cár védelmét kérték.

Az orosz hódítástól

Az oroszok a 18. században erősítették meg jelenlétüket a régióban. Nagy Péter cár az első orosz–perzsa háború során elfoglalta Dagesztánt. Bár 1735-ben a területeket visszaadták Perzsiának, a második orosz–perzsa háborúban 1796-ban az oroszok elfoglalták Derbentet.

A 18. században erősödött meg újra az Avarisztáni Kánság: visszaverte Nádir perzsa sah támadását és adót vetett ki Sirvánra és Grúziára. 183-ra a kánság elfogadta az oroszok fennhatóságát, de Perzsia csak egy évtizeddel később ismerte el a dagesztáni orosz hódítást, a gulisztáni békében.

Az orosz közigazgatás hamar kiábrándította és elkeserítette a hegylakókat. A kivetett magas adók, a földek kisajátítása és az erődépítkezések (mint a mahacskalai) miatti felháborodás vezetett el a kaukázusi imámság égisze alatt kirobbant felkeléshez, amelyeket Gázi Mohamed vezetett (1828–1832), majd Hamza bég imám (1832-1834), még később Samil imám (1834-1859). Ez a kaukázusi háború 1864-ig tartott, amikor Samilt elfogták és megszűnt az avarisztáni kánság.

Népesség

Mivel a sok magas és járhatatlan hegy megnehezíti az ország részei közti kapcsolattartást, Dagesztán etnikailag nagyon vegyes és vidéki lakói még mindig őrzik a törzsi életformát. Oroszország más részeitől eltérően a népesség gyors ütemben növekszik.

A népesség alakulása 2016 és 2021 között

Lakosok száma	3 015 639	3 063 885	3 111 353	3 133 303
	2016	2018	2020	2021

Adatok: Wikidata

Etnikai csoportok

Dagesztánban nagyon sok etnikum él együtt. A 2002-es oroszországi népszámlálás szerint a népesség háromnegyedét északkaukázusi népek teszik ki (köztük avarok, darginok és lezgek). Az oroszok részaránya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. A dagesztániak kilenctizede iszlám vallású.

1.	vegyes lakosságú
Kaukázusi népek:
2.	Avarok
3.	Darginok / dargok
4.	Lezgek
5.	Lakok
6.	Tabaszaranok
7.	Agulok
8.	Rutulok
9.	Cahurok
Török népek:
10.	Kumikok
11.	Nogajok
12.	Azeriek
Szláv népek:
13.	Oroszok

	Népszámlálás 1926	Népszámlálás 1939	Népszámlálás 1959	Népszámlálás 1970	Népszámlálás 1979	Népszámlálás 1989	Népszámlálás 2002	Népszámlálás 2010
Avarok	177 189 (22,5%)	230 488 (24,8%)	239 373 (22,5%)	349 304 (24,5%)	418 634 (25,7%)	496 077 (27,5%)	758 438 (29,4%)	850 011 (29,2%)
Darginok	125 707 (16,0%)	150 421 (16,2%)	148 194 (13,9%)	207 776 (14,5%)	246 854 (15,2%)	280 431 (15,6%)	425 526 (16,5%)	490 384 (16,9%)
Kumikok	87 960 (11,2%)	100 053 (10,8%)	120 859 (11,4%)	169 019 (11,8%)	202 297 (12,4%)	231 805 (12,9%)	365 804 (14,2%)	431 736 (14,8%)
Lezgek	90 509 (11,5%)	96 723 (10,4%)	108 615 (10,2%)	162 721 (11,4%)	188 804 (11,6%)	204 370 (11,3%)	336 698 (13,1%)	385 240 (13,2%)
Lakok	39 878 (5,1%)	51 671 (5,6%)	53 451 (5,0%)	72 240 (5,1%)	83 457 (5,1%)	91 682 (5,1%)	139 732 (5,4%)	161 276 (5,5%)
Tabaszaranok	31 915 (4,0%)	33 432 (3,6%)	33 548 (3,2%)	53 253 (3,7%)	71 722 (4,4%)	78 196 (4,6%)	111 152 (4,3%)	118 848 (4,1%)
Nogajok	26 086 (3,3%)	4 677 (0,5%)	14 939 (1,4%)	21 750 (1,5%)	24 977 (1,5%)	28 294 (1,6%)	38 168 (1,5%)	40 407 (1,4%)
Rutulok	10 333 (1,3%)	20 408 (2,2%)	6 566 (0,6%)	11 799 (0,8%)	14 288 (0,9%)	14 955 (0,8%)	24 298 (0,9%)	27 849 (1,0%)
Agulok	7 653 (1,0%)		6 378 (0,6%)	8 644 (0,6%)	11 459 (0,7%)	13 791 (0,8%)	23 314 (0,9%)	28 054 (1,0%)
Cahurok	3 531 (0,4%)		4 278 (0,4%)	4 309 (0,3%)	4 560 (0,3%)	5 194 (0,3%)	8 168 (0,3%)	9 771 (0,3%)
Oroszok	98 197 (12,5%)	132 952 (14,3%)	213 754 (20,1%)	209 570 (14,7%)	189 474 (11,6%)	165 940 (9,2%)	120 875 (4,7%)	104 020 (3,6%)
Azeriek	23 428 (3,0%)	31 141 (3,3%)	38 224 (3,6%)	54 403 (3,8%)	64 514 (4,0%)	75 463 (4,2%)	111 656 (4,3%)	130 919 (4,5%)
Csecsenek	21 851 (2,8%)	26 419 (2,8%)	12 798 (1,2%)	39 965 (2,8%)	49 227 (3,0%)	57 877 (3,2%)	87 867 (3,4%)	93 658 (3,2%)
Mások	43 861 (5,6%)	52 031 (5,6%)	61 495 (5,8%)	63 787 (4,5%)	57 892 (3,6%)	58 113 (3,2%)	25 835 (1,0%)	38 076 (1,3%)

Az őshonos népek vastag betűkkel szedve szerepelnek a táblázatban. Mindezeken kívül még körülbelül negyven kisebb etnikum él Dagesztánban, például az akvakok, akik kevesebb mint tízezren vannak, de szinte teljesen asszimilálódtak az avar népességbe, vagy a hinukok, akik mintegy 200 főt számlálnak. A köztársaság belsejében négy várost laknak a hunzibok és a kunzalok. A lingua franca (közvetítő nyelv) az orosz, de Dagesztánban az oroszon kívül még több mint 30 nyelvet beszélnek.

Vallások

A népesség mintegy kilencven százaléka muszlim. Mint a Kaukázusban általában, az iszlám szunni ágához, azon belül a szúfi hagyományhoz tartoznak. Ezen belül is több irányzat létezik.

A dagesztániak fennmaradó része jórészt keresztény.

Évezredek óta élnek Dagesztánban zsidók is: a „hegyi zsidók”. Elődeik a Kr. e. 7. század és a Kr. u. 6. század közt vándoroltak be Babilóniából és Perzsiából.

Települések

Dagesztán városai

Közigazgatás és önkormányzatok

A köztársaság vezetője (oroszul: glava):

• Ramazan Gadzsimuradovics Abdulatyipov: 2013. szeptembertől 2017. október 3-áig. Hivatali idejének lejárta előtt lemondott.
• Vlagyimir Abdualijevics Vasziljev:
  • 2017. október 3-ától – Putyin elnök megbízottjaként a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen látta el.
  • 2018. szeptember 9-ei megválasztásával a köztársaság vezetője 2020. október 5-ig. Hivatali idejének lejárta (2023) előtt nyugdíjazását kérte.
• Szergej Alimovics Melikov (lezg nemzetiségű):
  • 2020. október 5. – Putyin elnök a köztársaság vezetőjének feladatait ideiglenesen ellátó megbízottá nevezte ki.

Gazdasága

Fő iparágai közé tartozik az olajkitermelés, a vegyipar, a gépgyártás, a textilgyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a faipar. A kőolajlelőhelyek a keskeny tengerparti régióban találhatók. A dagesztáni kőolaj kiváló minőségű, és más régiókba is szállítják. Földgázkitermelése elsősorban a helyi igények kielégítésére szolgál.

A mezőgazdaság változatos, és magában foglalja a gabonatermesztést, a szőlészetet és a borászatot, a juhtenyésztést és a tejtermelést.

Ásványkincsekben gazdag. Jelentős még a Kaszpi-tengeri halászat.

Közlekedés

Dagesztán jól fejlett közlekedési rendszerrel rendelkezik. Vasút köti össze a fővárost, Mahacskalát Moszkvával, Asztrahánnal és az azerbajdzsáni fővárossal, Bakuval. A Moszkva-Baku autópálya szintén áthalad Dagesztánon.

Kultúra

Gasztronómia

A dagesztáni konyha lényegét tekintve évszázadok óta változatlan, számos étel receptjét külső hatás nélkül, saját maguk tökéletesítettek a helyiek az idők folyamán.

Az alapanyagok többsége a helyi gazdálkodás terméke, mint a liszt, sajt, zöldségek, valamint különféle húsok, mint például a bárány vagy a kecske.

Az életmód és az étkezés befolyásoló tényezői a nagy hegyek illetve a Kaszpi-tenger közelsége. A hegyvidékek legelterjettebb hozzávalói a húsok, tejtermékek, liszt, kukorica, burgonya, zöldségek. A hétköznapi ételek errefelé igen egyszerűek, nagyobb, kiadósabb fogások az ünnepnapokon vannak (olyankor szolgálnak fel édességeket is).

Dagesztán több nép otthona, akik egymás között hatással voltak a másik gasztronómiájára. Népszerű fogás ebben a régióban is a halva nevű édesség. A dagesztáni népek közös étele hinkal, amelynek ugyan készítése módja eltérő mindegyik nemzetiségnél, de így is a térség nemzeti ételének tekinthető. Tésztadarabokat húslevesben főzik meg és mártással fogyasztanak el. Ugyanígy készül a haltama, egy kukoricagombóc is, amit fokhagymás öntettel vagy savanyútejből készült mártással esznek.

Népszerű mártások aludt tejből, gyógynövények és foghagyma hozzáadásával készülnek, illetve csinálnak paradicsommártást is. A mártások mellé gyakran járnak gombócokat.

Ugyancsak jellegzetes dagesztáni fogás még a szohta, a baránymájjal töltött hurka. Találhatóak még palacsintaszerű, burgonyával készülő tészták, amelyek a közeli Csecsenföldön és Ingusföldön is népszerűek. Ilyen tészta a könnyen és egyszerűen elkészíthető csudu.

A csecsen konyhához hasonlóan itt is kedvelt töltelékalapanyag a sütőtök.

Az avar és kumik népcsoport jellemző étele a daginsz, egy sárgabarackkása tésztabatyucskába töltve.

Dagesztáni édes különlegesség az urbecs, amely darált kender- vagy lenmagból készült méz és vaj hozzáadásával. Gyakran használják orvosság gyanánt is.

• 
  Az üzletekben árult urbecs
• 
  Kumik hinkal

Galéria

• 
  Az autópályán
• 
  Derbent vára
• 
  Mecset Mahacskalában
• 
  Mahacskalai városkép
• 
  Kubacsi óvárosa
• 
  Helikopter száll le a dagesztáni hegyek között

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Dagestan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dagesztán témájú médiaállományokat.

• Horváth Krisztián: Avarnak lenni büszke gyönyörűség (HTML). Nyelv és Tudomány, 2013. június 26.
• "The North Caucasus," Russian Analytical Digest No. 22 (5 June 2007)
• BBC Country Report on Dagestan
• University of Texas maps of the Dagestan region
• Radio Free Europe discusses religious tension in Dagestan Archiválva 2017. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ISN Case Study: The North Caucasus on the Brink (August 2006) Archiválva 2021. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Articles on Dagestan, reports from research, photos
• Dagesztán képekben (oroszul)
• Daghestan's Kaitag Embroideries - and Henri Matisse?