Dale Earnhardt (autóversenyző, 1974)
| Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Ralph Dale Earnhardt, Dale Earnhardt Jr. (Kannapolis, Észak-Karolina, 1974. október 10. –) amerikai autóversenyző a NASCAR Sprint Cup bajnokságban és a Nationwide Series -ben versenyez. A legmagasabb kategóriában a 88-as számú AMP Energy/United States National Guard Chevrolet Impalat vezeti, a Hendrick Motorsports színeiben, míg a NASCAR másodosztályának számító Nationwide-ban saját csapatának, a JR Motorsportsnak ötös vagy hetes számú autójának volánja mögött versenyez.
| Dale Earnhardt Jr. | |
 | |
| Életrajzi adatai | |
| Teljes neve | Ralph Dale Earnhardt Jr. |
| Beceneve | Dale Jr., Junior, He |
| Született | 1974. október 10. (49 éves) Kannapolis |
| Nemzetisége | amerikai |
| Pályafutása | |
| Kategória | NASCAR Sprint Cup, Nationwide Series |
| Aktív évei | 1996- |
| Csapata | Hendrick Motorsports , JR Motorsports |
| Rajtszáma | Cup: 88 NNS: 5,7 |
| Frissítve: 2011. szeptember 3. | |
| Dale Earnhardt Jr. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dale Earnhardt Jr. témájú médiaállományokat. | |
Korai évek szerkesztés
Dale Jr. viszonylag későn, 17 évesen kezdett versenyezni. Eleinte kisebb szériaautó-bajnokságokban állt rajthoz, majd 1996 és 1997 között kilenc futamon a mostani Nationwide Series elődjének számító Busch Series-ben is bemutatkozott a Dale Earnhardt Inc. csapatban, majd 1998-ban teljes szezonra szóló szerződést írt alá velük, s még ugyanebben az évben hét győzelemmel bajnok lett, a címet 1999-ben sikerült megvédenie is. 98-ban a Winston Cupban (mostani Sprint Cup) is debütált, a rákövetkező évben már 5 versenyen vezethetett a legjobbak között, 2000-ben pedig már teljes szezonban a legmagasabb kategóriában róhatta a köröket.[1]
NASCAR Winston Cup/Sprint Cup szerkesztés
2000 szerkesztés
Dale Earnhardt Jr. a Texas Motor Speedway-en aratott győzelmével túlszárnyalta apja rekordját, mint a legkorábban győztessé váló versenyző a legmagasabb kategóriában (12 versenyre volt szüksége ehhez). Sokáig versenyben volt az Év újonca címért is , azonban végül alulmaradt Matt Kensethtel szemben. A Pepsi 400-on Michiganben ismét egy történelmi pillanat részesévé vált amikor egy mezőnyben versenyzett édesapjával és féltestvérével. Lee, Richard és Maurice Petty óta ez volt a második alkalom, hogy egy apa a két fiával együtt állt rajthoz.
2001 szerkesztés
A 2001-es Daytonai 500 mérföldes viadalt február 18-án rendezték. Earnhardt Jr. a második helyen végzett csapattársa, Michael Waltrip mögött, azonban az eredményt beárnyékolta édesapjának, Dale Earnhardt Sr.-nak halálos balesete, mely a verseny utolsó körének legutolsó kanyarjában történt.[2] A tragédia ellenére rajthoz állt következő hétvégén Rockinghamben, azonban egy – a Daytona 500-on történthez kísértetiesen hasonlító – baleset miatt a 43. helyen végzett. Első győzelmét a szezonban a szeptember 11-i terrortámadások után megrendezett legelső versenyen Doverben szerezte, majd Talladegán és apja halálának helyszínén Daytonán, a Pepsi 400-on[3] is diadalmaskodni tudott. Utóbbi győzelmét Dale Earnhardt Sr. emlékére ajánlotta. A bajnokságban a nyolcadik pozícióban zárt, emellett elnyerte a Talladegai győzelemért járó egymillió dolláros bónuszt, szerzett kilenc top 5-ös, tizenöt top-10-es helyezést és két pole pozíciót.
2002–2003 szerkesztés
A 2002-es szezon hullámzóan alakult Earnhardt Jr. számára. Áprilisban, Fontanában baleset következtében agyrázkódást szenvedett, de nem vallotta be és továbbra is versenyzett. A következő három versenyen nem tudott a legjobb harminc közé kerülni. Talladegán viszont ismét diadalmaskodott, és az év végi végelszámolásbal a 11. helyen végzett. 2003-ban sorozatban a negyedik győzelmét aratta Talladegán, majd októberben Phoenix-ben is nyerni tudott, összetettben pedig a harmadik lett. Ebben az évben nyerte el első alkalommal a legnépszerűbb versenyzőnek járó díjat.[4]
2004 szerkesztés
2004-ben sikerült megnyernie a legnagyobb amerikai autósport-eseménynek titulált Daytona 500-at, hat évvel édesapja első és egyetlen itteni diadala után.[5]
Amilyen jól kezdődött az év, olyan rosszul folytatódott Earnhardt Jr. számára. Július 18-án az American Le Mans Series sonomai versenyének bemelegítő edzésén baleset érte, minek következtében másod- és harmadfokú égési sérüléséket szenvedett az állán, nyakán és a lábán.[6] Utólag kiderült, hogy nem viselt tűzálló maszkot. A következő két NASCAR futamot kihagyta, autóját Martin Truex Jr. és John Andretti vezette. Az év őszén Bristolban történelmet írt: ő lett az első versenyző, akinek egyazon hétvégén sikerült nyernie a Busch és a Cup sorozatban is. Earnhardt Jr. sikerrel vette az akadályokat és bejutott a NASCAR tíz versenyes rájátszásában és Talladegán megnyerte az ötödik NEXTEL Cup versenyét is a szezonban. 25 pont levonással büntették, miután obszcén szavakat használt egy tévéműsorban, az ilyen viselkedést a NASCAR szabálykönyve tiltja. Ez az incidens, valamint két egymást követő be nem fejezett verseny elég volt, hogy kiessen a bajnoki címért folyó harcból. A 2004-es szezont az ötödik helyen zárta hat győzelemmel a szezonban. Ebben az évben másodszor is elnyerte a legnépszerűbb versenyzőnek járó elismerést.
2005 szerkesztés
A 2004-es szezon végeztével jelentős átalakulások mentek végbe a Dale Earnhardt Inc. csapaton belül. Tony Eury Sr. lett a csapatfőnök, ifjabbik Tony Eury Jr. pedig a „crew chief“, azaz a csapatvezetői posztot vette át a 15-ös számú autó felett, melyet Michael Waltrip vezetett a 2005-ös szezonban. Earnhardt Jr. csapatvezetője Peter Rondeau lett. Rondeau a Coca Cola 600 versenyhétvégéjéig töltötte be ezt a pozíciót, őt Steve Hmiel, a DEI főmérnöke váltotta.[7] Az együttműködés eredményeképp Dale Jr. megnyerte a Chicagolanden rendezett NEXTEL Cup viadalt, azonban egy motorhiba miatt elúsztak reményei a bajnoki címet illetően. A szezon vége felé újra elkezdtek együtt dolgozni Tony Eury Jr.-ral. Earnhardt Jr. zsinórban harmadik alkalommal lett a legnépszerűbb versenyző.
Magánélete szerkesztés
A rajongói számára csak Dale Jr.-ként, Juniorként becézett versenyző igazi NASCAR családba született; édesapja a stock-car világának legendás, ikonikus figurája, a tragikus körülmények közt, a 2001-es Daytona 500 utolsó körében halálos balesetet szenvedett hétszeres Winston Cup bajnok Dale Earnhardt Sr., apai nagyapja a szintén NASCAR versenyző Ralph Earnhardt, anyai nagyapja az ismert stock-car autóépítő Robert Gee.[8] Féltestvére, Kerry egykori versenyző, mostohaanyja Teresa a Earnhardt Ganassi Racing csapat társtulajdonosa, míg unokaöccse a 22 éves Jeffrey feltörekvő tehetségnek számít a versenypályán. Egymás után nyolc alkalommal választották meg a legnépszerűbb versenyzőnek, a Facebook közösségi oldalon több, mint egymillió rajongója van és ez a szám napról-napra nő.
Források szerkesztés
- ↑ Dale Earnhardt, Jr. Drive Bio on Nascar.com. Nascar.com, 2011. február 20. [2011. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2001. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ 2001 Pepsi 400 win. [2011. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
- ↑ [1]
- ↑ “Dale Earnhardt Jr. Wins The Daytona 500“. [2012. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ “Junior burned in crash during Le Mans practice“. [2005. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ “Earnhardt Tries New Chief“
- ↑ Ancestry of Dale Earnhardt Jr.. (Hozzáférés: 2011. szeptember 4.)
További információk szerkesztés
- Dale Earnhardt Jr. biográfiája. dalejrpitstop.com. [2011. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 3.)
- Dale Earnhardt Jr. karreierjének legfontosabb állomásai. aol.sportingnews.com[halott link]
