Wikipédia

Dalmand

magyarországi község Tolna vármegyében
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Dalmand község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Dalmand
A Bonafarm élelmiszer-multi takarmánykeverő üzeme
A Bonafarm élelmiszer-multi takarmánykeverő üzeme
Dalmand címere
Dalmand címere		 Dalmand zászlaja
Dalmand zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterDr. Stammné Juhász Luca (független)[1]
Irányítószám7211
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség1131 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 31″, k. h. 18° 11′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 31″, k. h. 18° 11′ 24″
Dalmand (Tolna vármegye)
Dalmand
Dalmand
Pozíció Tolna vármegye térképén
Dalmand weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dalmand témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Tolna vármegye délnyugati részén, Dombóvár és Tamási városoktól nagyjából egyenlő távolságra található. Belterülete vonatkozásában zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak a 61-es főútból kiágazó, mintegy 2 kilométer hosszúságú, 65 156-os számú bekötőúton érhető el. Vonattal 1990 óta nem közelíthető meg, ekkor szűnt meg a Dombóvár–Lepsény-vasútvonal Dombóvár és Tamási közti szakaszán a forgalom.

Története szerkesztés

Nevét először 1138-ban említik, földrajzi helyzeténél fogva a középkorban többször a somogyi birtokok között sorolták fel, míg a 15. századtól már az ozorai uradalomhoz tartozó Tolna vármegyei településekkel együtt említik, mint mezővárost. Ezek a mezővárosok többnyire a földesúri lakhelyet jelentő vár aljában, vagy közelében, keletkeztek. Lakóik jobbágyok voltak, melyeket egyedül kiváltságaik különböztettek meg a falusi jobbágyoktól.

Az egykori mezővárosa törökök kiűzése után pusztán maradt. Később az egykori nagybirtokok, elsősorban az Eszterházy-uradalom területén létrejött állami gazdaság központjaként fejlődött tovább.

Dalmand 1949-ben alakult önálló községgé Alsóleperd, Csáblény, Felsőleperd, Iharos, Kisleperd, Kőkút, Ódalmand, Németdalmand, Újdalmand és Vörösegyház határrészekből (pusztákból).[3] Ezek 1946-ig Újdombóvárhoz tartoztak, majd három évig Dombóvárhoz a két község egyesülése folytán.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Nagy Ibolya (független)[4]
  • 1994–1998: Bondorné Nagy Ibolya (független)[5]
  • 1998–2002: Bondorné Nagy Ibolya (független)[6]
  • 2002–2006: Bondorné Nagy Ibolya (független)[7]
  • 2006–2010: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[8]
  • 2010–2014: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[9]
  • 2014–2019: Bondorné Nagy Ibolya Julianna (független)[10]
  • 2019-től: Dr. Stammné Juhász Luca (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1259
1264
1240
1136
1190
1131
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 4,2%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,1% (19,9% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

A település belterületéhez négy külkerület (Alsóleperd, Felsőleperd, Újdalmand, Vörösegyháza) kapcsolódik. Ha rápillantunk a falu térképére, a belterület településszerkezete is arról árulkodik, hogy egy fiatal és mesterségesen kialakított községgel állunk szemben. A lakóházak túlnyomó többsége az 1950-es, illetve az azt követő években épült. Elvétve találkozni csak egy-egy régebbi épülettel. Ilyen például a Polgármesteri Hivatal épülete, amelyben a 19-20. század fordulóján lovarda működött. A településre beérve széles zöldterület található a házak és az úttest között. A rövid közös múltnak tudható be, hogy nem alakultak ki néphagyományok, így például nincsen népviselet, népszokások stb.

A kiemelkedő minőségű termőföldnek köszönhetően a község mezőgazdasági jellegű település. Megalakulásától kezdve az itt élő emberek életét a falu legjelentősebb gazdasági szervezete a Dalmandi Állami Gazdaság, később Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát, jelenlegi nevén a Dalmandi Mezőgazdasági Rt. határozza meg.

A felnőtt lakosság döntő többségének ez a gazdasági szervezet nyújt munkát, és biztosítja a megélhetést. A helybeli munkalehetőség miatt az emberek nem vándorolnak el, a fiatalok itt telepednek le , itt alapítanak családot. A községben 1560 fő rendelkezik állandó lakóhellyel. Az utóbbi néhány év népvándorlási statisztikáiból megállapítható, hogy Dalmand községben nem csökkent a lakosság lélekszáma, sőt némi emelkedést mutat. Az időszakos és az állandó munkalehetőségek miatt a községben alacsony a munkanélküliség. A mezőgazdasági munkák természetéből adódóan főként a téli időszakban nő a munkanélküli ellátást és a munkanélküliek jövedelempótló támogatását igénylők száma. A település vállalkozói a szolgáltatások széles skáláját fogják át. Legtöbben áruszállítással és fuvarozással foglalkoznak, de fodrász, kereskedő, vízvezeték-szerelő, villanyszerelő, háztartásikisgép-szerelő is akad közöttük. A kitűnő talajadottságok a mezőgazdasági kisvállalkozók számára teremtenek kedvező gazdálkodási lehetőséget. Az önkormányzat nem rendelkezik művelődési otthonnal. Talán ennek hiánya az oka, hogy az Ifjúsági Klubon kívül nincs más önszerveződő közösség. A Dalmandi Mezőgazdasági Rt. mellett legjelentősebb gazdasági vállalkozás a Róna Kft., a Kövécs, a Kósa Kft.

Neves dalmandiak szerkesztés

  • Itt született (Újdombóvár-Dalmandon) 1944. augusztus 30-án Pytel József fül-orr-gégész, klinikaigazgató, egyetemi tanár.

Képek szerkesztés

  •  
  •  
  •  
  •  
    Dalmand látképe a magasból
  •  
    Dalmandi Nagy-tó légi felvételen
  •  
    Dalmand légi fotón
  •  
    Dalmandi bemutató gazdaság
  •  
    Dalmand Zrt. épülete a fentről fényképezve
  •  
    Dalmand, templom madártávlatból
  •  
    Dalmand község a levegőből

Források szerkesztés

  • Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Dalmand története a KSH helységnévtárában
  4. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  6. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  8. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  9. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Dalmand települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  11. ↑ Dalmand Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dalmand&oldid=26960029”