Wikipédia

Darwin veszélyes ideája

A Darwin veszélyes ideája (eredeti angol címén: Darwin’s Dangerous Idea) Daniel Dennett ellentmondásos könyve, mely szerint az evolúció a világegyetemet irányító központi erő. Dennett megpróbálja bebizonyítani, hogy a természetes kiválasztódás olyan vak és algoritmikus eljárás, amely eléggé erőteljes ahhoz, hogy megmagyarázza az életet, az emberi tudatot és a társadalmat. Ezen állításaival sok vitát okozott a tudományos közösségen belül.

Darwin veszélyes ideája
SzerzőDaniel Dennett
Eredeti címDarwin’s Dangerous Idea
Nyelvangol
Témaevolúcióbiológia
SorozatTest és lélek
ElőzőConsciousness Explained
Kiadás
KiadóSimon & Schuster
Kiadás dátuma1995
Magyar kiadóTypotex Kiadó
FordítóKampis György és Kavetzky Péter
ISBN963 9132 15 2
A Wikimédia Commons tartalmaz Darwin veszélyes ideája témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fejezetek szerkesztés

  • I. rész: Kezdjük a közepén
  1. Mondd, miért?
  2. Egy eszme megszületik
  3. Az univerzális sav
  4. Az élet fája
  5. A lehetséges és a lényeges
  6. A létezés szálai a tervezési térben
  • II. rész: A darwini gondolkodás a biológiában
  1. A darwini szivattyú feltöltése
  2. A biológia mint mérnöki tudomány
  3. A minőség keresése
  4. Éljen a Brontosaurus!
  5. A viták foglalata
  • III: rész: Az elme, az értelem, a matematika és az erkölcs
  1. A kultúra darui
  2. Eszünket vesztjük Darwinért
  3. A jelentés evolúciója
  4. A Császár új elméje és más mesék
  5. Az erkölcs eredetéről
  6. Az erkölcsiség újratervezése
  7. Egy eszme jövője

Központi fogalmak szerkesztés

Az univerzális sav szerkesztés

„Tudja-e Ön, kedves Olvasó, hogy mi az az univerzális sav? Nos, az a képzeletbeli anyag, amely mindent szétmar, amivel érintkezésbe kerül. Ha beleöntjük egy lombikba, átrágja magát az üvegen, azután az asztallapon, majd a padlón, a ház alapzatán, a talaj felső rétegén, végül pedig módszeresen fölemészti – talán egész Földünket.”

– Daniel C. Dennett

Dennett a darwini elméletet az univerzális savhoz hasonlítja, amely ha egyszer átrágta magát valamint, akkor többé nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot.

„Égi fogantyú” és „földi daru” szerkesztés

Dennett égi fogantyúnak nevezi azt a magyarázattípust, amely valamely jelenség magyarázatát egy (anyagi) világ felett álló létezőre alapozza. Ezzel szemben áll a „földi daru” kifejezés, amely a magyarázatot a véletlen természetes szelekcióra vezeti vissza.[1]

Fogadtatása szerkesztés

A New York Review of Booksban John Maynard Smith tetszését fejezte ki:

„Ezért öröm nekem, hogy találkozom egy olyan filozófussal, aki érti, hogy mi a darwinizmus, és el is fogadja azt. Dennett jóval túlmegy a biológián. Maró savként látja a darwinizmust, […] Bár szerényen írott, ez nem egy szerény könyv.[2]”

Ugyancsak a New York Review of Booksban Stephen Jay Gould erős kritikával illette a könyvet.[3]

 
A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:

Magyarországon szerkesztés

Magyarul szerkesztés

  • Darwin veszélyes ideája; ford. Kampis György, Kavetzky Péter; Typotex, Bp., 1998 (Test és lélek)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Archivált másolat. [2007. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  2. ↑ Genes, Memes, & Minds - The New York Review of Books
  3. ↑ Evolution: The Pleasures of Pluralism

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Darwin's Dangerous Idea című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Darwin_veszélyes_ideája&oldid=27072007”