Debreczeni Sixtus

Debreczeni Sixtus, névváltozat: Debreczeni Imre Sixtus, Debreceni Sixtus Imre OCist (Székesfehérvár, 1917. október 10. – Eger, 1954. február 21.) ciszterci szerzetes, tanár, cserkész, vértanú.

Debreczeni Sixtus
Született	1917. október 10. Székesfehérvár
Elhunyt	1954. február 21. (36 évesen) Eger
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	pedagógus
Iskolái	Ciszterci Szent István Gimnázium (–1935) Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1942)
Halál oka	gázolás
Sírhelye	Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Debreceni István és Marschall Mária fiaként született. A székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanult, ahol belépett a cserkészcsapatba, Kaszap Istvánnal egy őrsben volt. 1935. augusztus 29-én Zircen lépett be a rendbe, 1936. augusztus 30-án előbb egyszerű, majd 1942. január 3-án ünnepélyes szerzetesi fogadalmat tett.

Czapik Gyula, akkor veszprémi püspök, szentelte pappá Zircen 1942. június 21-én, ikertestvérével, Debreczeni Gyula lazarista szerzetessel. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg magyar-francia-olasz szakon a középiskolai tanári oklevelét, doktorált. Disszertációjának címe: Giovanni Papini a költő-filozófus. A francia nyelvet a Sorbonne-on, az olaszt pedig a Bolognai Egyetemen tanulta.

1942–43-ban Budapesten működött mint gyakorló tanár. 1943-tól Előszálláson volt káplán, majd 1945-től plébános. Nagykarácsonyszálláson 1947. szeptember 7-én Ballagó László kántortanító fölfüggesztése miatt a pártját fogó hívek a vasárnapi misét követően a templomajtóban megverték, megrugdosták Debreceni Sixtust. 1948-ban Egerben a ciszterci Szent Bernát templom plébánosa lett, közben 1948 és 1950 között a rendház gondnoka is volt, illetve 1951-ig az érseki kisszemináriumban is tanított.

A plébánián megszervezte a templomi hitoktatást, az énekkart, valamint előadássorozatot is indított. Ciszterci Oblációban a fiatalokat és felnőtteket fogta össze. 1948–tól 1951-ig segítette a nélkülözőket, az öregeket és az elesetteket, majd 1951 novemberében „kereten kívüli” lett, vagyis papi hivatásának gyakorlásától eltiltották. Rendőri felügyelet alá került, s napszámosként dolgozott. Két alkalommal is megpróbálták elgázolni.

1954. február 21-én vasárnap a járda szélén tolta kerékpárját, amikor egy nagy sebességgel közlekedő személyautó elütötte és mintegy 20 méterrel arrább egy református lelkészt is halálra gázolt. A harmadik gázolási kísérlet következtében súlyos sérülést, agyroncsolást szenvedett és a helyszínen életét vesztette. A bíróság felmentette a kettős gázoló gépkocsivezetőt. A rendőrség nem engedélyezte, hogy az egri temetőben helyezzék nyugalomra, ezért titokban, hirtelen szállították a székesfehérvári a köztemetőbe. Később kihantolták, és a székesfehérvári ciszterci templom kriptájába temették el.

Források

• Magyar katolikus lexikon
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Hetényi Varga Károly: Szerzetesek a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában. I. Üldözött baziliták, bencések, ciszterciek, domonkosok, ferencesek és irgalmas rendiek szenvedéstörténete. Pécs, Pro Domo, 2000
• Schematismus Congregationis de Zirc. Bp., 1942