Demerje
Demerje falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Brezovica városnegyedéhez tartozik.
| Demerje | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Brezovica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10251 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 737 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 124 m |
| Terület | 10,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 47″, k. h. 15° 53′ 06″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 47″, k. h. 15° 53′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demerje témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb városközpontjától 13 km-re délnyugatra, a Szávától délre elterülő Zágrábi-mező nyugati részén, az A1-es autópálya és a Zágráb-Rijeka vasútvonal keleti oldalán, Hrvatski Leskovac déli szomszédságában fekszik.
Története szerkesztés
A középkorban Demerje falu valószínűleg a nagy brezovica-okići birtok része volt. A település nevével kapcsolatban több elmélet is létezik: Ranko Pavleš szerint a név Temerje helynév régebbi formájából származik, mivel a falut eredetileg így nevezték. A név jelentését még nem tisztázták, de valószínűleg azonos eredetű a Temerin névvel. A burgenlandi horvátok ezt a nevet régebbi formájában, Temerje alakban hozták magukkal Burgenlandba. Milan Šenoa, az „O Zagrebu koješta” című művében [2] azt mondja: „A Száva felett két vagy három ház található, amelyek az akkori időkre nyúlnak vissza, amikor a franciák itt voltak, tehát a települést Demerjének hívják" .[3] A harmadik elmélet az, hogy a név a „de merje” [4] kifejezésből származik, mert úgy gondolják, hogy a törökök idején az elesett katonákat temették el a térségbe.
A település már a 18. században is létezett. Az első katonai felmérés térképén „Demerje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Demerje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Demerje” néven 49 házzal, 394 lakossal találjuk.[6]
1857-ben 406, 1910-ben 693 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 721 lakosa volt.
Népessége szerkesztés
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 406 | 473 | 482 | 521 | 645 | 693 | 633 | 752 | 685 | 622 | 636 | 605 | 596 | 612 | 634 | 721 |
Nevezetességei szerkesztés
A település különlegessége, hogy az eredeti hagyományos épületszerkezetetek részben megőrződtek a település központjában. 1861-től az 1930-as évekig épített örökség formai és térszerkezetben, valamint az eredeti formák megépítésének egyes, máig megőrzött példáiban van jelen.[9] Az 1912-ben épített, játszótérrel rendelkező iskola,[10] amelyet ma is használnak, különös jelentőséggel bír a falu számára.
Kultúra szerkesztés
A KUD Orač kulturális és művészeti egyesületet 1950-ben alapították. Ma mintegy 120 taggal rendelkezik, akik több csoportra oszlanak: a legkisebbek folklórcsoportjától a gyermek csoporton át a táncosokig és a felnőtt énekesekig, valamint az idősebb énekesek csoportjáig. Az egyesületnek egy diplomás edző által irányított taek-wondoo csoportja is van, akik szintén szép sikereket érnek el.
Oktatás szerkesztés
A faluban az oktatás a 19. század utolsó évtizedében kezdődött, addig az itteni gyerekek Brezovicára jártak iskolába. Az iskolaépület 1912-ben épült négyosztályos iskolaként. Az 1937-es adatok szerint az épület téglából épült. Egy tanteremmel és egy tanárlakással, valamint egy iskolai kerttel rendelkezik. A főbejárat az utca oldaláról, a tanárlakás pedig az udvarról nyílik. Az osztályterem déli irányba mutat. A tető cseréppel fedett. A nyugati és a déli homlokzatokat és a magas, téglalap alakú gipszkeretekkel ellátott ablakokat az ablakpárkányok szintjén egy falkoszorú osztja meg.[11] Ma a településen a brezovicai általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Dora Krupićeva, Zágráb, 2001, a 15. oldalon
- ↑ a francia „demeure” üdülőhelyet jelent
- ↑ azaz „ahol meghalt”
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...130. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 82. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2164.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2654.
- ↑ [ http://www1.zagreb.hr/galerijakd.nsf/c31dd4a135787898c1256f9600325af4/7927d53045cd20e4c1257f3e0048fc72?OpenDocument Archiválva 2020. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba]
Források szerkesztés
- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Zafaz.hr: KUD Orač Demerje (horvátul)
- Zagreb.hr: Galerija nepokretnih kulturnih dobara grada Zagreba Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk szerkesztés
- A brezovicai általános iskola honlapja (horvátul)
