A dennewitzi csata 1813. szeptember 6-án zajlott le Bernadotte Károly János svéd koronaherceg (korábban Franciaország marsallja, később XIV. Károly János svéd király) által vezetett szövetséges (svéd–orosz–porosz) és a Ney által parancsnokolt francia haderő között és a szövetségesek győzelmével végződött. (A német források kihangsúlyozzák a porosz győzelmet és von Bülow szerepét, mert a csatában zömében csak porosz erők vettek részt, a maguk erejéből elért győzelem felvillanyozta a poroszokat; ezt tekintették a I. Napóleon császár elleni felszabadító küzdelem egyik döntő lépcsőfokának.)

Dennewitzi csata
Napóleoni háborúk
A csata emlékműve
A csata emlékműve
Dátum1813. szeptember 6.
HelyszínDennewitz (ma Niedergörsdorf része), Brandenburg
Eredményszövetséges győzelem (német változat szerint porosz győzelem)
Harcoló felek
Franciaország
Szász Királyság
Svédország
Porosz Királyság
Orosz Birodalom
Parancsnokok


Michel Ney,
Nicolas Oudinot

J.-B. Bernadotte,
Friedrich von Bülow,
Boguslav von Tauentzien
Haderők
58 000német forrás szerint: 41 000
Veszteségek
8000 – 10 0007000 – 9000
A Wikimédia Commons tartalmaz Dennewitzi csata témájú médiaállományokat.

Ez a vereség akadályozta meg a francia császárt Berlin elfoglalásában és vezetett majd a lipcsei népek csatájához.

Előzmények szerkesztés

1813 augusztusának végén a francia császár azt tervezte, hogy Berlinnek – az ellenséges erők egyik fővárosának – elfoglalásával kiüti a poroszokat a további harcokból. Oudinot marsallt bízta meg a feladattal, aki több csatában kudarcot vallott, a legdöntőbbnek a großbeereni csatában elszenvedett veresége bizonyult, amikor Wittenbergig szorították vissza. Ekkor bízta meg Napóleon a Neyt a parancsnoksággal.

A csata szerkesztés

Ney marsall közel 58 000 katonájával szeptember 6-án ismét megkísérelte Berlin elfoglalását, ekkor került összeütközésbe a porosz–orosz vegyes erőkkel Dennewitznél. Őket – a korábbi Bernadotte francia marsall – Károly svéd koronaherceg vezette. Ney nem akarta megismételni Oudinot marsall korábbi, a großbeereni csatában elkövetett hibáját, és egyben tartotta seregét, hogy seregrészei ne szakadjanak el egymástól. Hosszú menetoszlopban indult támadásra a legegyszerűbb úton. Ennek következtében a csata „hullámzóvá vált”, ahogy a frissen érkező franciák és a megerősített szövetségesek rohamai váltották egymást.

A francia hadsereg másik gyengesége az volt, hogy az 1812-es oroszországi hadjáratban szinte teljesen elveszett a lovassága, emiatt hiányos lett a felderítőképessége. A másik gondot a két francia parancsnok között fennálló feszült viszony jelentette: Oudinot-t bosszantotta, hogy Ney alá osztották be. Ney elhatározta, hogy gyors menetben indul Berlin irányába, keveset törődött a felderítéssel, így a franciák belesétáltak a szövetségesek összpontosított védelmi erőibe. Kezdetben a szövetségeseket visszaszorították, de Bülow poroszai megerősítették az amúgy is főképpen poroszokból álló svéd koronaherceg seregét.

Bülow szerette volna átvenni a szövetségesek irányítását a nap hátralévő részében. A csata újabb lendületet vett és a franciák már a győzelem küszöbéhez érkeztek, de Ney nem kapott támogatást Oudinot-tól, ami döntően befolyásolta az ütközet végső kimenetelét. Ney egyedül akarta a győzelem dicsőségét megszerezni, de egy váratlan homokvihar elszakította Oudinot-tól, és ez megfordította a csata kimenetelét. A szövetségesek megkettőzték támadásaik erejét, Bernadotte pedig megérkezett seregével a franciák bal szárnyára. A franciák visszavonulásra kényszerültek. A franciák 8–10 000 katonát, a szövetségesek 7–9000-et veszítettek.

Következmények szerkesztés

A Bajor Királyság a berlini hadjárat kudarca után kilépett a háborúból . A többi német állam ingadozni kezdett a Francia Birodalom támogatásában. Friedrich Wilhelm von Bülow megkapta a Dennewitz grófja címet.

A csata egyéb főszereplői és emlékei szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dennewitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.