Wikipédia

Dhamma-vicsaja

A dhamma-vicsaja (páli; szanszkrit: dharma-) a buddhizmusban valóság-vizsgálatot, tudatosítást, megkülönböztető belátást vagy valóság-tanulmányozást jelent. Közbeiktatott fogalom nélküli megértés, amely saját megfigyelésen alapul. A páli kánon részét képező Szutta-pitakában a dhamma-vicsaja a második a hét megvilágosodási tényező (szatta boddzshangá) közül.

Története szerkesztés

A dhamma-vacsaja a hét megvilágosodási tényező közül a második. Megelőzi a sorban a tudatosság (szati), majd utána jön az energia (vírja), a megszakítás (píti), a nyugalom (passzaddhi), a koncentráció (szamádhi) és az egykedvűség (upekkhá).[1] A Szamjutta-nikája szerint ez a tényezőt úgy lehet kifejleszteni, hogy folyamatosan megfigyeljük a következő állapotokat (dhammá): üdvös és ártó (kuszalá-akuszalá); szégyenletes és szégyen nélküli (szávaddzsá-anavaddzsá); felsőbb és alantasabb (hína-panítá); és gonosz és jó (kanha-szukka).[2] Egy a nikajákban szereplő magyarázat szerint ezt a tényezőt felébreszti "ennek a dhammának a megkülönböztetéséből fakadó bölcsesség" (taṃ dhammam pannāja pavicsináti).[3]

Az Abhidhamma (Dhamma-szanganí) az üdvös állapotok felsorolásával még erőteljesebben azonosítja a dhamma-vicsaját a panna-val (bölcsesség). A későbbi Abhidhamma szövegekben és a poszt-kanonikus irodalmakban a dhamma-vicsaja már a dhamma tanulmányozására utal, mint az abszolút valóságot jelentő fizikai vagy mentális jelenségek összességére.[4]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ See, e.g., Majjhima Nikaya 118 (Thánisszaró, 2006).
  2. ↑ SN 46.2 (Bodhi, 2000, p. 1569) and 46.51 (Bodhi, 2000, p. 1598). Egy ehhez kapcsolódó megjegyzés, Bodhi (2000, pp. 1900–1, n. 59) hozzáfűzés:
    Egy kiterjesztett példa a jó és rossz között ellentétre megtalálható a MN 8-ban, amelyben a Buddha felsorolja a 44 üdvös és ártó ellentét párt. Ennek a megvilágosító tényező azt sugallja, hogy amíg az 'állapotok megkülönböztetése' esetleg azonosítható a panna-val [például a SN 54.13 (lásd alul) vagy a Dhamma-szanganí-ban, a panna elsődleges szerepe nem a létezés három jellemzőjét hivatott megfigyelni, hanem egyszerűen különbséget tenni jó és rossz tudatállapotok között.
  3. ↑ SN 54.13 (Bodhi, 2000, pp. 1782-3; Gethin, 1992, p. 147). Gethin (1992, p. 147)
  4. ↑ For instance, Williams (2007, p. 43) writes: "So, in the non-Mahayana Abhidharmakośa Bhásja prajñā is given simply as the discernment of dharmas (dharmapravicayan), those ultimates which mark the terminating point of Abhidharma analysis."

Jegyzetek szerkesztés

  • Bhikkhu Bodhi (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Publications. ISBN 0-86171-331-1.
  • Rupert Gethin (1992). The Buddhist Path to Awakening: A Study of the Bodhi-Pakkhiyā Dhammā. Leiden: E.J. Brill. ISBN 90-04-09442-3.
  • C.A.F. Rhys Davids ([1900], 2003). Buddhist Manual of Psychological Ethics, of the Fourth Century B.C., Being a Translation, now made for the First Time, from the Original Pāli, of the First Book of the Abhidhamma-Piṭaka, entitled Dhamma-Saṅgani (Compendium of States or Phenomena). Whitefish, MT: Kessinger Publishing. ISBN 0-7661-4702-9.
  • T.W. Rhys Davids & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Pali Text Society.
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1995). Ananda Sutta: To Ananda (On Mindfulness of Breathing) (SN 54.13).
  • Thánisszaró Bhikkhu (1996, 1998). Wings to Awakening.
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (2006). Anapanasati Sutta: Mindfulness of Breathing (Maddzshima-nikája 118).
  • Williams, Paul (1989; újra nyomv: 2007). Mahayana Buddhism. London: Routledge. ISBN 978-0-415-02537-9.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dhamma-vicsaja&oldid=20621895”