Wikipédia

Diószegi István (történész)

(1930-2020) történész
Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Diószegi István (egyértelműsítő lap).

Diószegi István (Szeged, 1930. szeptember 20. – Budapest, 2020. május 26.[2]) magyar történész, 1991-től 1999-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Diószegi István
Diószegi István 2008-ban
Diószegi István 2008-ban
Született1930. szeptember 20.
Szeged
Elhunyt2020. május 26. (89 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész
A Magyar Történelmi Társulat elnöke
Hivatali idő
1991 – 1999
ElődBalogh Sándor
UtódKosáry Domokos
A Wikimédia Commons tartalmaz Diószegi István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kutatási területe szerkesztés

Főleg az Osztrák–Magyar Monarchia történelmével és diplomáciatörténettel foglalkozott.

Életpályája szerkesztés

Az ELTE történeti könyvtárának munkatársa (1953–57), ezután az új és legújabb kori egyetemes történeti tanszéken tanár, majd tanszékvezető (1978–95), a BTK dékánja (1979–82), a Magyar Történelmi Társulat elnöke 1992–99-ben, a magyar–osztrák, magyar–francia, magyar–lengyel történész vegyesbizottság és az MTA történelemtudományi bizottsága, valamint az Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae és a Történelmi Szemle szerkesztőbizottsági tagja, kandidátus (1962), akadémiai doktor (1978) és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság Tudományos Tanácsadó Testületének a tagja.

Főbb művei szerkesztés

  • Ausztria-Magyarország és Bulgária a San Stefanó-i béke után: 1878–1879. Budapest: Akadémiai. 1961. = Értekezések a Történeti Tudományok Köréből,  
  • Ausztria–Magyarország és a francia–porosz háború: 1870–1871. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Újkori és legújabbkori egyetemes történet: Nemzetközi kapcsolatok története: 1789–1914. Budapest: Tankönyvkiadó. 1966.  
  • Klasszikus diplomácia, modern hatalmi politika. Budapest: Gondolat. 1967.  
  • Nemzetközi kapcsolatok története: 1789–1918. Budapest: Tankönyvkiadó. 1969.  
  • Hazánk és Európa. Budapest: Magvető. 1970. = Elvek és Utak,  
  • Két világháború árnyékában: Nemzetközi kapcsolatok története 1919–1939. Budapest: Gondolat. 1974.  
  • Nemzet, dinasztia, külpolitika. Budapest: Magvető. 1979. = Gyorsuló Idő,  
  • Hungarians in the Ballhausplatz: Studies on the Austro-Hungarian common foreign policy. Budapest: Corvina. 1983. = Corvina Books, ISBN 963-13-0933-9  
  • A magyar külpolitika útjai: Tanulmányok. Budapest: Gondolat. 1984. ISBN 963-281-371-5  
  • Die Aussenpolitik der Österreichisch-Ungarischen Monarchie, 1871-1877. Wien: Böhlaus; Budapest: Akadémiai. 1985. ISBN 963-05-5036-9  
  • A nemzetközi politika története 1914–1939. Budapest: Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskola, Nemzetközi Politika Tanszék. 1985.  
  • A Ferenc József-i kor nagyhatalmi politikája. [Budapest]: Kossuth. 1987. = Népszerű Történelem, ISBN 963-09-3121-4  
  • Üllő és kalapács: Nemzetiségi politika Európában a XIX. században. Budapest: Magyarságkutató Intézet. 1991. = A Magyarságkutatás Könyvtára, 9. ISBN 963-8105-08-9  
  • A két világháború közötti időszak diplomáciatörténete, 1919–1939. Budapest: Ikva. 1992. = Korszerű Történelem Érettségizőknek És Felvételizőknek, ISBN 963-7757-06-6  
  • Die Protokolle des gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1883–1895. Bearb. von István Diószegi. [Budapest]: Akadémiai ny. 1993. ISBN 963-05-6365-7  
  • A hatalmi politika másfél évszázada, 1789–1939. Budapest: História; MTA Történettudományi Intézet. 1994. = História Könyvtár / Monográfiák, ISBN 963-8312-15-7  
  • Diószegi István – Galántai József – Sipos Péter: Háborúból háborúba, békétől békéig. 1914–1947. Összeáll., kieg., szerk. Szigeti László, térképek Bíró László. Budapest: Ikva. 1994. = Történelmi Kézikönyvtár, ISBN 963-265-033-6  
  • A kulisszák mögül…: A diplomácia története 1919-től 1939-ig. [Budapest]: Paginarium. 1996. = Diákkönyvtár Történelemből, ISBN 963-85390-2-X  
  • Bismarck és Andrássy: Magyarország a német hatalmi politikában a XIX. század második felében. Budapest: Teleki László Alapítvány. 1998. ISBN 963-03-6038-1  
  • A Ferenc József-i kor: Magyarország története 1849–1918. Budapest: Vince. 1999. ISBN 963-9192-28-7  
  • Bismarck und Andrássy: Ungarn in der deutschen Machtpolitik in der 2. Hälfte des 19. Jahrhunderts. Németre ford. Albrecht Friedrich. Wien; München: Oldenbourg; Budapest: Teleki László Stiftung. 1999. ISBN 963-03-8262-8  
  • Egyetemes történeti szöveggyűjtemény, 1789–1914. Szerk. Diószegi István. Budapest: Korona. 2001. ISBN 963-9191-76-0  
  • Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája, 1867–1918. Budapest: Vince. 2001. ISBN 963-9323-25-X  

Díjak, elismerések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

További információk szerkesztés

  • Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára; szerk. Erdődy Gábor, Pók Attila; Korona, Bp., 2000
  • Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves; szerk. Háda Béla et al.; ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Bp., 2010
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diószegi_István_(történész)&oldid=26767795”